A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 48. szám - A fővárosi járásbíróságok összpontosításáról

Tizennyolcadik évfolyam. 48. szam Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendó'k. Budapest, 1899. november 26. A JOG (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják: Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOH ügyvédek. M4¥ Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ._ 1 frt 50 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A fővárosi jáiásbiróságok összpontosításáról. Irta: A 1 i q u i s. — A gondnokolt cselekvési képessége. Irta : dr. H a t ytyuffy Dezső fehérmegye árvaszéki elnöke. - A magyar sajtójog köréből. Irta : Z s i t v a y Leó. a bpesti kir. büntető trvszék elnöke. — Néhány szó a «Vitás kérdésekn a házassági perrendtartás köréből cimü cikkre. Irta: Knorr Alajos, nyug. kir. táblai biró. Bpest. — A bpesti tud. egyetem jog és államtudományi karának véleményes jelentése az államvizsgálat reformja tárgyában. Irta: dr. Kovács Gyula udvari tan. egyet, tanár Bpest. — Belföld. (Az igazságügyi költségvetés a pénzügyi bizottságban). — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrehajtási jog körébői. Irta: dr. S. L.) — Irodalom. (A magyar sajtójog köréből. Irta: Z s i t v a y Leo. — Bűnvádi perrendtartás és magyarázata. Iita : dr. P e r j e s s y Mihály kir. ügyész N.-várad.) — Vegyes. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. A fővárosi járásbíróságok összpontosításáról. Irta : ALIQUIS. A napilapok közlése szerint az igazságügyi tárca jelenlegi nagynevű Minisztere arra irányuló tervekkel is foglalkozik, hogy a fővárosi járásbíróságok lehetőleg összpontosittassanak. még pedig nemcsak helyiség, de szerkezet tekintetében is. Ezen közlemény ugy a birói és ügyvédi szakkörökben, mint a jogk. reső közönség körében is kétségtelenül általános megelégedést és örömérzetet keltett; mert alapos reményt nyújt arra, hogy ezen reform célszerű megvalósításával, a fővárosi elsőfokú igazságszolgáltatás egy szebb jövőnek néz elébe. Alig lehetne kimeritőleg felsorolni azen számtalan előnyt, amelylyel a járásbíróságok összpontosításának életbeléptetése fog járni; térszüke hiányában azonban csak azon főokokat kívánom felsorolni, amelyeknél fogva az igazságügyminiszter ur tervét nemcsak feltétlenül helyebiem, de annak mielőbbi megvalósítását égető szükségesnek is tartom. Ha a kilátásba helyezett reform egyéb eredményre nem j vezetne is, csupán arra. hogy a fővárosi polgári járásbíróságok elhelyezésének évtizedek óta vajúdó s a kerületi rendszer mellett helyesen alig megoldható kérdése jutna kielégítő megoldásra, ezt már magában véve is nagy előhaladásnak tekintenék mindazok, akik a jelenlegi helyzet tarthatatlanságáról vannak meggyőződve. Miután az állam a főváros közigazgatási kerületeiben a bíróságok ellv lyezésére alkalmas középületek felett nem rendelkezik s a pénzügyi viszonyok eddig sem engedték, de előre láthatólag nem is egyhamar tennék a jövőben sem lehetővé, minden kerületben az igényeknek megfelelő járásbirósági épületek emelését, — köztudomás szerint a budapesti összes polgári járásbíróságok, a törvénykezési palotából nemsokára szintén kiszoruló V ker. kir. járásbíróság kivételével, bérházakban vannak elhelyezve: és jóllehet az állam a házbért busásan kénytelen megfizetni, a nem hivatali célokra épült helyiségek rendeltetésüknek semmikép meg nem felelnek. Nincs a járásbíróságok közt egy sem, amelynek csak a felek befogadására alkalmas tárgyaló terme volna; általában nincsenek várótermek, hol a felek és tanuk, kiknek a tárgyaló helyiségben jelenléte mindég megengedve sincs, perbelí szereplésük kezdetéig várakozhatnának; a közönség, a j melynek soraiban beteges egyének, gyenge nők is naponkint megfordulnak vagy előszobának sem nevezhető szük. egészségtelen lyukakban kénytelen tartózkodni, vagy olykor még | ilyenek hiányában is nyári hőségben vagy téli hidegben egyLapunk mai száma aránt, gyakran hosszabb ideig ácsorogni a biró szobájának ajtaja előtt, nyitott folyosón. A bíráknak egy-két kivételtől eltekintve, külön dolgozó szobájuk nincs, aminek eredményekép a gyülekező felek zajongása közben kénytelen — sürgős munkáját is félretéve — tárgyalások megkezdése előtti idejét elfecsérelni, hacsak kényszerhelyzetből a tárgyalásra kitűzött óráig a közönséget szobájából ki nem zárja. Legsivárabb a biró és közönség helyzete azonban a I. Ü. Sz. 92. §-a értelmében tartandó tömeges tárgyalások alkalmával, amikor a jogkereső közönség s közte a jobb sorsra érdemes ügyvédi kar is, szorosan egymás mellett állva vagy a teremből kiszorulva, tolongás közben várja ügyének felhívását, még pedig gyakran nem épen rövid ideig, mig a százat megközelítő vagy olykor meg is halad 5 ügy közt valamennyi felhívásra kerül. Felső-ruhák, kalapok s irományok elhelyezé! sére gondolni sem lehet s igy nem csoda, hogy a tárgyaló j asztalon oda nem tartozó tárgyak által okozott helyszűke miatt még a jegyzőkönyvek aláírására is alig marad hely. Nem szorul magyarázatra, hogy a birák két ablakos, alacsony szobáikban, a leirt túlzsúfoltság következtében, már alig a tárgyalások megkezdése után a rendes körülmények közt is fülledt levegő rohamosan megromlik, annyira, hogy az az ott tartózkodóknak egyáltalán, de különösen a huzamos ottmaradásra hivatott bíráknak és segédszemélyzetüknek egészségére káros és veszélyes; magyarázatául szolgálván a fővárosi birák halálozásának szomorú statistikájára vonatkozólag is. Csak futólag kívánom érinteni a bíróság méltóságával össze nem egyeztethető mellékkörülményeket, mint pl. hogy nem egy fővárosi járásbíróságnál az annak helyiségeivel ugyan azon házban lakóknak a tárgyaló termekbe behallható zajongása (butorporolás, gyennek-sirás, zenélés, szomszédos gyár gépeinek zakatolása stb.) a legkomolyabb ügyek tárgyalását nemcsak hogy zavarja, de a birói eljárást a laikus szemében kellemetlenül profanizálja. Különben is nálunk még távol áll a külföld példájának megvalósulása abban a tekintetben, hogy a biró a temploméhoz hasonló csendben, hivatása méltóságának megfelelő külsőségek által is tekintélyében támogatva végezhetné felelősségteljes, idegrontó hivatását; a kedvezőtlen helyiségviszonyok eminenter járultak annak előidézéséhez, hogy közönségünkben a bíróság méltóságának respectálására való érzék túlságosan kifejlődve nincs. Uj korszak bekövetkeztét jelenti tehát a most méltatott terv megvalósulása ; midőn a fentebb talán kissé leplezetlenül, de közérdekből és nem túlozva leirt állapotok véget érnek, midőn bár fényűzés nélkül, de a célnak megfelelőleg és arra való csendes helyen építendő otthona 'esz «Justitia» szolgálatában fáradozóknak, ahol kétségtelenül tágas tárgyaló termeken, birói szobákon, egészséges és világos várótermeken kivül az ügyvédi kar is megtalálja pihenő és dolgozó helyiségeit, sőt talán egy nyilvános kézi szakkönyvtárt is. A kerületi rendszer külömben is lejárta magát. A főváros gyors és egyes kerületei szempontjából nem arányos fejlődése némely járásbíróságnak munkával túlterhelését eredményezte, amely baj az alábbiakban kifejtendő okokból csak összpontositás utján orvosolható. A kerületi rendszer legnagyobb és különösen a lajstromrendszer életbeléptetése óta kidomborodó hibája az, hogy fennállásáig a birói létszám helyes meghatározása s a munkának a birák közti arányos felosztása, nem lehetséges; minek következményekép az eljárás gyorsasága nem egyöntetű. A birói gyakorlat a székes fővárosterületét egy kereskedelmi telep helyének tekintve, a bejegyzett kereskedők privilégiumai közzé sorozta azt, hogy az 1868. évi LIV. t.-c. 12 oldalra terjed.