A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 46. szám - A rendhagyó haszonélvezet óvadéka (cautio quasiusufructuaria) a római és a hazai jogban

184 A JOG végeztével azt mondotta S., hogy ha sértett megmondja a szüleinek a dolgot, azok megölik s igy ő később csak Á. Istvánnénak beszélte el ezt és az azutáni esetet is. Mintegy hónap múlva benyitott sértett a S.-ék lakházába H éves nővére után s midőn ez kifutott, S. István megfogta őt, erővel a divánra fektette, a ruháját felhúzta és ismét valami kemény dolgot nyomott szeméremtestébe, de ekkor S.-né nem segített. Vádlott S. István beismeri azt, hogy sértett N. Erzsi vele megelőzőleg ingerkedett, sőt szeméremtestét is mutatta neki, a kérdéses szalmazsáktöltés alkalmával a neje őt is felhiván a padlásra, N. Erzsi a szalmában őt csiklandozni kezdette, mire a nemi inger erőt vévén rajta, lenyomta a leányt a szalmára s a neje háta mögött közösülni kezdett vele, de elhagyta, mert nem volt szándéka bevégezni, de neje is elszidta onnan, a sértett pedig könyörögve kérte nejét, hogy ne szóljon szüleinek; tagadja, hogy ezen kivül még közösült volna sértettel. Vádlott S. Istvánná tagadja, hogy a sértettre kezet tett volna és csak annyit tud, hogy a szalmazsáktöltéskor férje is a padláson lévén, sértett nő és S. István eltűntek szem elől vagy 15 percig és mikor előkerültek, ki voltak pirulva és leszidta őket. Másnap pedig a piacról hazatérve, lakásukon a sértett a divánon felemelt ruhával feküdt és férje a műhelyen dolgozott. Tekintve, hogy A- Gyula szerint S. Istvánné azt beszélte neki, hogy mikor a piacról haza ment, látta, hogy férje akkor nyomta le sértettet a divánra és közösült, S. István pedig azt ismerte be tanú előtt, hogy a padláson a szalmazsáktöltéskor lenyomta sértettet a szalmára és közösült vele, ugy azt is beismerte, hogy azután náluk a divánra nyomta le sértettet és szintén közösült vele; tekintve, hogy A. Istvánné szerint a sértett azt mondotta neki, hogy tudja, milyen a közösülés, mert S. István vele a padláson közösült; tekintve sértett vallomását, miszerint S. István erőszakkal hajtotta végre a tettet mind a padláson, mind a divánon ; tekintve, hogy beismeri, miszerint nemző részét ö tette be sértett nemi részébe és hogy A Gyula előtt lenyomást, tehát erőszakot ismert be, mely erőszak egy oly zsenge korú nővel szemben nem is lehetett nagy,S. István a fennirt bűntett két esetével jogosan vádolható. S. Istvánné tagadásával szemben, a sértett vallomására tekintettel, miszerint a lábait húzta szét, hogy férje közösülhessen, tekintettel arra, hogy maga is beismeri, hogy jelen volt a padláson a közösülés idején ; s tekintve, hogy S. István A. Gyula előtt beismerte, miszerint a neje mondotta, hogy a padláson sértettel közösüljön, tehát S.-né akarategységben volt férjével s igy előmozdította annak bűntettét, S. Istvánné jogosan vádolható a fentirt bűntettben a bűnrészességgel. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla (1899. április 5. 707. sz. a.) az elsőbiróság végzését megváltoztatja és S. István terhelt ellen a btk. 232. §-ában meghatározott erőszakos nemi közösülés, ugy S. Istvánné terhelt ellen ugyanebben a bűntettben a btk. 69. §. 2. pontja szerint részesség miatt a további büntető eljárást a bpr. 198. §. a. pontja alapján, hivatkozással a bpr. 197. §. 1. pontjára abban hagyja. Indokok: N. Erzsi sértett kihallgatása során azt adta elő, hogy S. István terhelt vele 1898. évi május havában és aztán ismét egy hó elteltével erőszakosan nemileg közösült, még pedig első izben a padláson, hol a terhelt nejével szalmazsák töltéssel foglalkozott s a közösülésnél a terhelt neje is segédkezett, a mennyiben a lábait megfogta és szabad mozgásában akadályozta; másodízben pedig a terhelt lakásában hajtotta végre a cselekményt, hova sértett kis testvére keresése végett ment be. S. István terhelt beismeri ugyan, hogy a sértettel a jelzett időben a padláson nemileg közösült, tagadja azonban, hogy a közösülést sértett beleegyezése nélkül követte el, és hogy általában a sértettel szemben bármily csekély erőszakot is fejtett volna ki, mert erre állítása szerint szükség nem volt, minthogy a cselekményt sértett ingerkedése folytán ennek minden ellentállása nélkül hajtotta végre ; tagadja továbbá azt is, hogy neje, habár a padláson annak tőlük távolabb eső részében jelen volt, a cselekmény véghezvitelének megkönnyebbítése céljából segédkezett ; végül állítja, hogy a cselekmény elkövetése alkalmával a sértett 14 éven aluli életkoráról tudomással nem bírt. S. Istvánné II. r. terhelt is tagadja, hogy a férjének a cselekmény elkövetésénél segédkezett és általában azt is, hogy a cselekmény elkövetéséről tudomással birt. Az iratokhoz csatolt anyakönyvi kivonattal megállapítható, hogy sértett a rajta elkövetett nemi közösülések alkalmával 13 éves és 5 hónapos volt, tehát 14 évet mé? nem töltött be, de az orvosbirói szemle és arra alapított véleménynyel megállapítható, hogy sértett annyira fejlett volt, hogy terhelt őt 14 éves életkort meghaladót) nak tekinthette, ily tényállás mellett, tekintve, hogy S. István terhelt ellen még gyanuok sem forog fenn arra nézve, hogy a sértett életkoráról, vagyis arról, hogy az életkorának 14 évét betöltötte, tudomással birt volna : terhelt cselekményében, ha ennek elkövetése alkalmával az erőszak alkalmazása bizonyított volna, a mi az orvosbirói szemle és arra alapított bírói vélemény figyelembe vételével meg nem állapitható, a btk. 232. §-ban meghatározott erőszakos nemi közösülés bűntettének tényálladéka forogna fenn ; minthogy azonban ennek a bűncselekménynek a tényálladékához megkívántató legfőbb alkateleme: az erőszak S. István terhelt tagadásával szemben csupán a sértettnek egymagában álló és más körülménynyel nem támogatott vallomása által annál kevésbé tekinthető bizonyítottnak, vagy várható annak bizonyítása az eljárás tovább folytatásától, mivel fel sem tehető, hogy a cselekmény erőszakkal minden zaj és lárma nélkül végrehajtható lett volna, azt pedig sértett nem is állítja, hogy a vádlott viseli kedése miatt, ha már veszélyben forgott, segélyért kiáltott s mert ! továbbá a sértett előadása szerint később a terhelt lakására is bement, holott ha első izben ellene erőszak alkalmaztatott volna, bizonyára terhelt lakását nem keresi fel s nem igyekezett volna ez által terheltnek egy ujabbi erőszaktételre alkalmat nyújtani. Ezek szerint terheltek ellen a jogos vádolásra elegendő alap ne m lévén s az eljárás folytatásától, illetőleg a végtárgyalástól sem várható más eredmény, a kir. ítélőtábla az első bírói végzést megváltoztatta s a terheltek ellen folyamatba tett büntető eljárást abbahagyta. A m. kir. Curia (1899, okt. 12. 6,9o2. sz. a.) a kir. ítélőtábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. . Kivonat a „Budapesti Közlönyí4-böl. Csődök : Fischer József e. Sopron, u. o. trvszék, bej. dec. 2-í félsz. jan. 19. csb. Bruck Lajos, tmgg. Berecz Abel. — Cirkvenica tengeri fürdő és klimatikus gyógyhely rtsg. e. Bpest. ker. és váltó törvszék hej. nov. 16. félsz. dec. 14. csb. dr. Reichand Zsigmond, tmgg. dr. Jeftics Boldizsár. — Nyári József és fiai e. Tiszafüred, egri trvszék. bej. dec. 3. félsz. jan. 3. csb. L. Farkas Kálmán, tmgg. dr. Békefi Lajos. — Brüder Fried e. Ilok, mitroviczai törvényszék, bej. okt. 30. félsz. okt. 30. csb dr. Llemencsik Ignác, tmgg. dr. Koknics Sándor. — Ifj Lar Hermann e M.-Sziget u. o. trvszék bej. dec. 8. félsz. dec. 18. csb. Breznay Lajos, tmgg. Valkovszky Elek. — Láday Tódor e. Kolozsvár u. o. trvszék. bej. dec. 30. csb. Veress Jenő, tmgg. dr. Papp József. Pályázatok: A kiskőrösi j bíróságnál aljegyzői áll. nov 17. - A kaposvári jbiróságnál albirói áll. nov. 17. — A szászvárosi jbiróságnál aljegyzői áll, nov. 17. — A gyulafehérvári trvszéknél. aljegyzői áll. nov. 17. — A n.-fehérvári trvszéknél aljegyzői áll. nov. 17. — A pozsonyi jbiróságnál albirói áll. nov. 19. — A perlaki jbiróságnál albirói áll. nov. 18. — A s.-a.-újhelyi trvszéknél bírói áll. nov. 18. — A deési ügyészségnél al ügyészi áll. nov. 18. — A kalocsai ügyészségnél ügyészi áll. nov. 19. — Az ungvári jbiróságná I albirói áll. nov. lí). — A n.-kanizsai trvényszéknél aljegyzői áll. nov. 20. — A topolciai jbiróságnál albirói áll. nov. 20. — A komáromi trvszéknél a 1 j e g yz ő i áll. nov. 20. — A nyitrai trvszéknél aljegyzői áll. nov. 20. — A bpesti trvszéknél a 1 j e g y z ö i áll. nov. 21. — A szegszárdi trvszéknél aljegyzői áll. nov. 21. — A Zombori trvszéknél aljegyzői áll. nov. 21. Benicky Victor rimaszombati kir. közjegyző irodájában egy jogvégzett jelölt, esetleg közjegyzői ügyekben gyakorlott segéd azonnal alkalmazást nyerhet. A ki a tót nyelvet bírja előnyben részesül. Pályázni kívánók feltételeiket és okmányaikat a nevezeti kir. közjegyzővel levélben közöljék. j Vidéki ügyvédi iroda csinos mezővárosban évi io—12 ezer frtnyi jövedelmezőséggel átvehető. Komoly ajánlatokat kérek e lap kiadóhivatalába, «komoly jövö» cim alatt 1 -4 „THE MUTUAL" newyorki életbiztosító társaság. Biztosítéki alap 1897 december 3l~én: 1,314.955,000 frk. K ("> t v é n y s z «á m 420,481. Kiállíttatott Budapesten 1890. július 10 én Haláleseti biztosítás élethossziglani díjfizetéssel 5 évi nyereményfelosztással. Biztosított összeglO.000 bt.— Évi dij 444 frt. - Befizetés 5 évben 2220 frt. Nyeremény-eredmények : Nyeremény az első öt évi nyereményfelo^ztási időszakra készpénzben: 505.11 fit, azaz egy évi dij 113.76 %-a. Ha a biztosított a nyereményeket nem veszi fel készpénzben, hanem a kötvény gyarapítására fordítja, akkor ez 897.37 frttal. azaz egy évi dij 202.11 °/0-ával szaporodott volna. Díjtáblázatokkal és bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál a Magyarországi vezérigazgatóság Budapest, IV., Károly-körut 26. sz.