A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 46. szám - A rendhagyó haszonélvezet óvadéka (cautio quasiusufructuaria) a római és a hazai jogban

338 A JOG nek későbbi módosításai és kiegészítései, úgyszintén a birói és ügyészi szervezetet, a birák és ügyész felelősségét, illetményeit és nyugdíjazását tárgyaló egyéb törvények (1881. évi VIII., IX. t.-cikkek, 1871. évi XXXI. t.-c. 11. §-a, 1885. évi XI., 1892. évi XXX., 1891. évi XVIII. és 1893. évi IV. t.-cikkek) ezen alkalmaztatásuk idejében is kiterjednek; illetményeit azonban ezen alkalmaztatásuk idejének tartama alatt ugyancsak, mint a Budapesten elhelyezett, megfelelő kir. bir. v. ü.-hez kineveztetett b. v. ügyészi illetménynyel. Az igazs. ministeriumban alkalmazott bíró és ügyész b. áll. ügyészi állásának rangsorát megtartja és az igazs. ministeriumban való szolgálata ugy tekintetik, mintha azt a b. v. ügyészségnél teljesítené. 4. §. Ha az alkalmazás előreláthatóan huzamosabb ideig tartana: az ekként alkalmazott biró és ügyész helyett az illető bírósághoz vagy ügyészséghez mint számfölötti biró v. ügyész nevezhető ki, a ki a legközelebbi üresedéskor a rendes létszámba lép. Az alkalmazás megszűntét követő első üresedéskor a számfölötti állás megszűnik. 5. §. A jelen törvény 3. §-ának rendelkezései — a mennyiben azok nem kizárólag bírákra és ügyészekre vonatkoznak,— megtelelő alkalmazásban kiterjednek azokra a bírósági hivatalnokokra (1891. évi XVII. t.-c. 64. §.) is, a kik az igazságügyministeriumban alkalmazvák (1871. évi IV. t.-c. 5. §.) 6. Jelen törvény 1900. évi január 1-én lép hatályba és 1904. évi december hó 3l-éig marad érvényben. Végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Budapest, 1«99. évi november 4-én. Dr. Plósz Sándor, m. k. igazságügymin. Az indokolás fölemliti, hogy az 1894. évi XXXIV. t.-cikk 1899. december 31-én lejár s mivel azok az okok, a melyek az 1894. évi XXXVII. t.-cikk megalkotását szükségessé tették, még mindig fönnállanak, szükséges volt intézkedni a törvény meghosszabbításáról némi módosítással. A munkaföladatok közé, melyekre a berendelendő erők szükségesek, tartoznak: a polgári perrendtartás tervezetének ujabb átdolgozása és az életbeléptetésére vonatkozó törvényjavaslat elkészítése, a polgári törvénykönyv javaslatának elkészítése s az ezzel kapcsolatban lévő számos jogreform megalkotása, a telekkönyvi jog reformja, a kereskedelmi törvény revíziója és ezt megelőzőleg némely hiteltörvénynek sürgős elkészítése, az anyagi büntetőjog reformja és a büntető perrendtartás végrehajtásával kapcsolatos általános jellegű kormányzati intézkedések. Ezek néhány éven át rendkívüli munkaerőt szükségeinek, állandó állások azonban nem szervezhetők egyrészt azért, mivel az eddig követett rendszer a kodifikácionális osztálynál teljesen bevált. A mostani javaslat ezenkívül még a berendelt rendkívüli munkaerők: bírók, ügyészek fizetését is rendezi, a mennyiben kimondja, hogy az esetben is érvényesek reájuk nézve a bírósági és ügyészségi alkalmazottak fizetéséről szóló törvény intézkedései. A berendelt joggyakornokok szolgálati idejét éppen ugy beszámítják, mintha ügyészségnél vagy bíróságnál lettek volna alkalmazva. Az ügyészségi megbízottak. A hivatalos lap közölte dr. Plósz Sándor igazságügy miniszter rendeletét, melyben az ügyészségi megbízottak számára utasítást ad. Ezen rendelet értelmében az ügyészségi megbízott kirendelése rendszerint pályázat hirdetése nélkül történik. Az ügyészségi megbízottnak kirendelése tárgyában a kir. ügyész és a kir. főügyész tesznek javaslatot. Ez aztán az igazságügyi miniszterhez terjeszti fel azt indokolt javaslatával együtt. Ha a javaslatba hozott egyén közszolgálatban áll, feljebbvaló hatóságától lehetőleg rövid uton értesítést kell szerezni az illető felől. Az ügyészségi megbízott nem tesz hivatali esküt s részére nem kell külön személyi táblázatot kiállítani, Az ügyészségi megbízott — a mennyiben ellenkező értesítést nem kap, — azonnal a kirendelő okiratnak kézhezvétele után köteles működésének megkezdése végett jelentkezni a járásbíróság vezetőjénél. Az ügyészségi megbízott díjazása és annak mennyisége iránt az igazságügyi miniszter esetről-esetre intézkedik. (A maximum évi 300 forint.) Ha valamely járásbírósághoz két vagy több ügyészségi megbízott van kirendelve, ezek közt a munkabeosztást a kir. ügyészség vezetője állapítja meg. Ilyen esetben azonban egyik ügyészségi megbízott a másiknak távolléte vagy akadályoztatása esetében annak teendőit a kir. ügyészségnek külön felhívása nélkül is végezni köteles. Az igazságügyminiszter az ügyészségi megbízottnak állandó helyettesét is előre kirendelheti. Az állandó helyettes az ügyészségi megbízottnak távolléte vagy egyéb akadályoztatása esetén, sürgős esetekben pedig, a mennyiben az ügyészségi megbízott értesítése késedelemmel járna, az ügyészségi megbízottól vagy a járásbíróság vezetőjétől rövid uton nyert értesítés alapján, a kir. ügyészség külön utasítása nélkül is végzi mindazokat a teendőket, melyeket a B. P., illetőleg ezen utasítás az ügyészségi megbízott hatásköré be utal. Az állandó helyettes az ügyészségi megbízottnak nincs alárendelve. Ha az ügyészségi megbízott, illetö'teg állandó helyettese egyéb közszolgálatban is áll, a járásbíróság székhelyén kívül teli'-s't'Mt hivatali működés esetében napidijat és a fuvarpénzt a reá nézve egyéb állásában érvényes szabályok értelmeben számíthatja fel. A mennyiben a nevezettek nem állnak más közszolgálatban napidi,ul hét koronát, fuvarilletményül pedig k.lometerenk.nt 40 fillért,'illetőleg vasúton való utazás esetében II. osztályú, hajon való utazásnál pedig I. osztályú menetjegyet számíthatnak fel. Mindkét esetben az utinaplón az utazás megtörtentet es szükségességét a járásbíróság vezetője igazolja s a szabályszerűen fe számított összeget a kezelése alatt levő bűnügyi átalányból fizeti ki. Egyébként az utiszámlának benyújtása és érvényesítése tekintetében az igazságügyi tisztviselőkre nézve e tárgyban hatályban levő rendeletek irányadók. , ' . A mennyiben mind az ügyészségi megbízott, mind állandó helyettessé akadályozva vannak, erről a kir. járásbíróság a kir. ügyészt haladék nélkül, — halaszthatlan szükség esetén távíró utján értesiti. Az ügyészségi megbízott teendőinek ideiglenes végzése iránt a kir. ügyész saját hatáskörében, esetről-esetre intézkedik. Az ügyészségi megbízott a járásbírósággal lehetőleg szóval érintkezzék; Írásbeli indítványt csak az eljárás megindításánál és a szükséghez képest akkor tegyen, ha az előkészítő eljárásban valamely eljárási cselekmény teljesítését indítványozza. Az indítványt lehetőleg a feljelentésre vagy a bírósági iratra kell írni. Az ügyészségi megbízott felsőbb hatósághoz tett jelentéseit - hacsak ellenkező utasítást nem kapott, vagy rendkívüli sürgősség esete nem forog fenn, — azon kir. ügyészség vezetője utján terjeszti fel, a melynek kerületébe kirendelve van. A mennyiben az ügy állása vagy természete nem tesz szükségessé halasztást nem tűrő intézkedést, az ügyészségi megbízott fontosabb, különösen elvi jelentőségű ügyekben, kérdést intézhet a kir. ügyészséghez. A kir. ügyész és a kir. főügyész az ügyészségi megbízottnak a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt ügyekben minden teendőre nézve utasítást adhat. A jogszabályoknak megfelelő alkalmazása, illetőleg az ügyeknek alaposabb, helyesebb vagy gyorsabb elintézése céljából a kir. ügyész és a kir. főügyész az ügyészségi megbízottat, a mennyiben szükségesnek tartják, általános utasítással, vagy útbaigazító figyelmeztetéssel is elláthatják. Különösen általánosságban elrendelhetik, hogy a vádképviselet megtagadása, illetőleg a vád elejtése tárgyában az ügyészségi megbízott csak előleges jóváhagyásuk alapján tegyen indítványt és előleges utasítást adhatnak arra nézve is, hogy az ügyészségi megbízott mily esetekben és minő irányban használjon perorvoslatot. Az ügyészségi megbízottnak pecsétje nincsen. Az ügyészségi megbízott köteles állandóan a járásbíróság székhelyén lakni. Ha onnan — habár hivatalos eljárás végett — távozik, valamint ha rá nézve olyan körülmények merülnek fel. melyek őt teendőinek végzésében akadályozzák, köteles ezeket a járásbíróság vezetőjének esetről-esetre előlegesen bejelenteni és pedig olyan időben, hogy helyettesítése iránt intézkedni lehessen. Az ügyészségi megbízott köteles ilyen esetben iratait és lajstromát állandó helyettesének vagy a járásbíróság vezetőjének átadni. Ha az ügyészségi megbízott nem áll is igazságügyi szolgálatban, tennivalóit lehetőleg a járásbíróság hivatalos helyiségében végezze. Ha az ügyészségi megbízott nem köztisztviselő, neki a királyi ügyészség vezetője évenkint négy heti szabadságidőt engedélyezhet. Ha az ügyészségi megbízott köztisztviselő, azon szabadságidő tartamára, melyet mint ilyen élvez, az ügyészségi megbízotti teendőktől fel van mentve. Utóbbi esetben köteles a szabadságidő engedélyezését és annak tartamát a járásbíróság vezetőjének oly időben előlegesen bejelenteni, hogy helyettesítése iránt kellően intézkedni lehessen. Az ügyészségi megbízott a kir. járásbíróság hatáskörébe utalt bűnügyekben a közvád képviseletében jár el. Járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt előtte szóval tett feljelentésről, illetőleg előterjesztett magáninditványró), ha azok bűncselekmény tényálladékát foglalják magukban, s ha a magáninditványt a sértett, illetőleg törvényes képviselője, vagy a sértett nő férje terjesztette elő,az ügy észégi megbízott rendszerint azonnal jegyzőkönyvet vesz fel. A mennyiben azonban halaszthatatlanul sürgős nyomozó cselekmények teljesitendök, e tárgyban a jegyzőkönyv felvétele előtt is a járásbíróságnál azonnal megfelelő indítványt kell tenni. Ha a feljelentett cselekmény nem büntethető, vagy ha a magáninditvány hiányzik, az ügyészségi megbízott erre a feljelentőt figyelmezteti, ha azonban ez utóbbi mégis kívánja a jegyzőkönyv felvételét, kívánságát teljesíteni kell, s az ügyészségi megbízott eltérő véleményét indítványában juttasa kifejezésre. A mennyiben a feljelentés oly bűncselekmény miatt volt téve, a mely nyilvánvalóan nem tartozik a járásbíróság hatáskörébe, a feljelentőt a járásbírósághoz, a kir. törvényszék székhelyépedig a vizsgálóbíróhoz kell utasítani. Az ügyészségi megbízott, — hacsak a feljebbvaló hatóságtól ellenkező utasítást nem kapott, — megtagadhatja a vád képviseletét, illetőleg elejtheti a vádat, a mennyiben véleménye szerint büntetendő cselekmény nem forog fenn, illetőleg ha a magáninditvány hiányzik, vagy a bűnvádi eljárás megindithatása elévült. Kétség esetében az ügyészségi megbízottnak az eljárás megindítását, illetőleg folytatását kell indítványozni. Vádemelésnél, valamint a tárgyaláson tett indítványoknál elégséges, ha az ügyészségi megbízott a törvényben megállapított es a tényállásból vett ismertető jelek szerint megjelöli a bűncselekményt, melyre nézve és a személyt, ki ellen vádat emel; s