A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 41. szám - A reménybeli örökös ellen bejegyzett zálogjog törlése belétszerkesztés alkalmával

A JOG 299 kezik, s a korábbi törvényt a későbbi kiegészíti, magyarázza, a mennyiben pedig ellenkeznék vele, megváltoztatja. Kérdés tárgyát képezheti, hogy ha ugyanaz jegyeztetik be tulajdonosnak, a ki ellen a fentartásos zálogjog be van jegyezve, azonban a bejegyzés alapjául élők közti jogügylet (a telekkönyvi tulajdonos aláírásával ellátott okirat, vagy ellene hozott ítélet) szolgál : mi történik a fentartással bejegyzett zálogjoggal ? Véleményem szerint mellőzendő, mert ez esetben a tényleges birtokos nem örökösi minőségben jegyeztetik be s a fentartásos jelzálog nem is tartozik a hagyatékhoz: tehát az örökös ellen a hagyatékhoz tartozó vagyonra az átadástól függő hatálylyal bejegyzett zálogiog hatályba nem léphet. A fentiek szerint, ha a fentartásos zálogjoggal terhelt ingatlant a betétszerkesztő bizottság irja át. a hitelező jobban bizhat, hogy zálogjoga hatályba lép, mintha a hagyatéki bíróság adja át. Ha a hagyatéki bíróság adja át az örökséget, akkor a fentartásos zálogiog csak az esetben lép hatályba : a) ha az adós örökös javára és b) ha az időközben elhalt adós örökösnek örököse javára kebeleztetik be a tulajdonjog. Ha pedig a betétszerkesztő bizottság jegyzi be a tulajdonjogot, akkor ezekhez még egy eset járul, a melyben a fentartásos zálogjog szintén hatályba lép, ugy hogy a hatályba lépés esetei a következők lesznek : a) ha a bizottság az adós örököst jegyzi be ; b) ha az időközben elhalt adós örökösnek örökösét jegyzi be ; c) ha az adóstól különböző személyt, azonban az adós örökös átruházása folytán jegyzi be. Hogy a fentartásos zálogjog hatályba lépésének esetei betétszerkesztés alkalmával ekként ki vannak terjesztve, a jogbiztonság érdekében történt, még pedig azért, hogy a fentartásos jelzálogos hitelezők kijátszása lehetőleg megelőztessék. Ezeken az eseteken kívül a fentartással bejegyzett zálogjogok hivatalból törlendők. Ugyanezek a szabályok megfelelően alkalmazandók akkor, ha a hagyatékhoz tartozó jelzálogos követelésre a telekkönyvi rendelet 7 í. §-a szerint a reménybeli örökös ellen fenntartással alzálogiog van bejegyezve.1) Azonban olyan esetben, ha a tényleges birtokos bejegyzése fentartásos zálogjog törlését vonhatja maga után, a bizottság különös figyelmet köteles arra fordítani, hogy a tényleges birtokos és az adós örökös nem a fentartással bejegyzett hitelező kijátszását célozták-e, mikor az adós örökös helyett más személy lett a tényleges birtokos? Az ilyen ravasz fondorlat véleményem szerint olyan esetben mindig vélelmezhető, ha az adós örökös a fentartásos zálogiog bejegyzése után mondott le az öröklésről, vagy lépett olyan osztályra örököstársaival, hogy ő a fentartásos jelzálogból semmit se kapjon, vagy az átruházás a fentartásos bejegyzésnél későbben jött létre. A felekkel bizalmi férfiakkal, községi elöljárósággal való közvetlen érintkezésben ez az összejátszás a fenforgó eset körülményeiből mindig különösen nyom ivandó és ha az összejátszás valószínűnek látszik, akkor a tényleges birtokos bejegyzése inkább megtagadandó, ha a bejegyzés feltételei máskülönben fenforognának is s a tulajdonosnak a rendes hagyatéki eljárás utján leendő bejegyzése végett az eset a telekkönyvi hatóságnak vagy a hagyatéki bíróságnak bejelentendő, mert a betétszerkesztési munkálatban a hitel szempontja is mindig irányadó. A fentartással bejegyzett zálogiog átvitelének mellőzéséről a hitelező az 1886. évi XXIX. törvénycikk 52. §-ához képest ajánlott levélben értesítendő.2) Az ajánlott levél a hitelezőnek lakhelyére vagy tartózkodási helyére intézendő, de az értesítés el nem küldésének vagy kézhez nem jutásának jogi következménye nincsen.3) Ha a törlendő jog alanya meghalt, ezt anyakönyvi kivonattal, ítélettel, végzéssel igazolni nem kell, erről elég a tárgyalás közben szerzett tudomás s ez esetben egyik örökös értesítése is elegendő. Ha pedig a tárgyaláskor nem derül ki. csak az értesítés kézbesítésének megkísérlése alkalmával merül föl az a körülmény, hogy a jogalany meghalt, vagy fel nem található, akkor az értesítés a községi elöljáróságnak adandó át, hogy a netalán ismeretes öröklésre hivatott személynek, vagy ha többen volnának, az egyiknek küldje meg ajánlott levélben.*) ») Utasítás 137. §. utolsó bekezdése. 1891. évi XVI t.-cikk 16. §. ») 1886. évi XXIX t.-cikk 52. §. *) Utasitás 70. §. 5. bekezdése. Vegyesek. Lasitz Pál, kir. tanácsos, a központi dij- és illetékiszab. hivatal főnöke a mint már említettük a bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata cimü kézikönyvének negyedik kiadását sajtó alá rendezte. Ez alkalommal közöljük az előzetes megrendelésre vonatkozó előfizetési feltételeket, a melyek szerint a munka előzetes megrendelési ára 6 kor. (3 frt), szép vászonkötésben 7 kor. (3 frt 50 kr). Gyűjtök 5 példány után egy tiszteletpéldányban részesülnek. A megrendelés vagy előfizetés szerzőhöz (Budapest, IX. Vámpalota) cimzendö. A példányok portómentesen fognak megküldetni. Az ezredéves kiállítás éremképének a cégtáblán való jogosulatlan feltüntetése az 1884. évi XVII. t.-cikk 58. §-a szerint minősülő kihágást képez. A m. kir kereskedelemügyi minister 1898. évi 80,561. sz. határozata. H. I. m—i lakosnak az iránti kérelme tárgyában, hogy Sz. L m—i kötélgyártó az 1896. évi ezredéves országos kiállítás éremképének a cégtáblán leendő használatától eltiltassék, a városi tanács részéről hozott másodfokú iparhatósági határozatot, mely az elsőfokú határozat megváltoztatásával Sz. L.-t az 1896. évi kiállítási éremnek cégtábláján való feltüntésétől eltiltja, Sz. L. felebbezése folvtán felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú határozatot indokainál fogva ezennel harmadfokulag helybenhagyom. Miután pedig Sz. L. a kiállítási érem képének cégtábláján eddigi feltüntetésével az 1894. évi XVII. t.-c. 58. §-a szerint minősülő kihágást követett el, felhívom a tanácsot, miszerint utasítsa az elsőfokú iparhatóságot, hogy Sz. L. ellen a kihágási eljárást tegye folyamatba. Igazságügyi kinevezések. 0 Felsége igazságügyministere előterjesztésére Benkő József debreceni Ítélőtáblai bírót a zilahi törvényszék elnökévé, Retel Jenő szegedi ítélőtáblai birót a győri ítélőtáblához tanácselnökké, dr. D e v i c h László újvidéki törvényszéki elnököt, R á t h Zsigmond pestvidéki törvényszéki birót a bpesti, Valkó Pál szegedi ítélőtáblai elnöki titkárt és dr. Schulek Kálmán nagykikindai törvényszéki birót a szegedi, Agricola Adolf temesvári ítélőtáblai elnöki titkárt és Tomcsányi László rimaszombati törvényszéki birót a debreceni, Kail Géza veszprémi törvényszéki birót a győri, végül Radványi Antal kassai törvényszéki birót a kassai itélő-táblához bírákká, dr. Huzella Mátyás budapesti VI. kerületi járásbirósági albirót a budapesti VIII—X. kerületi, dr. Horváth József budapesti I—III. kerületi járásbirósági albirót a budapesti VII. kerületi, dr. Talabér István budapesti VI. kerületi járásbirósági albirót a budapesti I—III. kerületi, Babos József szent-gotthárdi járásbirósági albirót a vasvári, dr. G o di á n István bogsáni járásbirósági albirót a bogsáni, Eder Ferenc turóc-szent-mártoni járásbirósági albirót a znióváraljai és M a g e r 1 e Győző trsztenai járásbirósági albirót a baáni járásbírósághoz járásbirákká, Kun József mezőkövesdi járásbirósági albirót a sátoraljaújhelyi, Kolbenhayer Kálmán debreceni ítélőtáblai tanácsjegyző-albirót a debreceni, dr. Grünfeld Mór brassói járásbirósági albirót a brassói, Zakariás István szelistyei járásbirósági albirót a lugosi, dr. Radány Dezső topolyai járásbirósági, Na gy József nagyváradi Ítélőtáblai tanácsjegyző- és dr. K o v á c s Marcel budapesti V. kerületi járásbirósági albirákat az aradi, dr. B aj n a y Endre szatmárnémetii járásbirósági és Kelemen József pécsi Ítélőtáblai tanácsjegyző-albirákat a kaposvári, Antalffy Gábor brassói ügyészségi alügyészt a csíkszeredai és Horváth Mihály alsólendvai járásbirósági albirót a besztercebányai törvényszékhez bírákká, továbbá Széplaki Ödön gyulafehérvári ügyészségi alügyészt a tordai ügyészséghez ügyészszé, végül dr. Tóth Miklós budapesti kereskedelmi és váltó-törvényszéki, valamint dr. Petz István a budapesti Ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a budapesti VI. kerületi, dr. M i k e Imre a budapesti ítélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt és dr. Ráth István budapesti törvényszéki jegyzőt pedig a budapesti V. kerületi járásbírósághoz albirákká nevezte ki. A házasságon kivül született gyermeknek utólagos házasság által való tör vény esi tését nem«maga a szülőknek a házasságra lépésben nyilatkozó ténye* állapítja meg», hanem ennek megállapítására szükséges az is, hogy a szülők a gyermek fogamzása idejében egymással közősültek legyen. A m. kir. Curia: A per főtárgyára vonatkozó rendelkezésében a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Néhai L. G.-nek Csanádm. bizottmányához 1861. évi július 2-án intézett E) a. kérelmére és Csanádm. közönségének e kérelem folytán 1861. évi július 4-én kiadott F) a. bizonyságlevelére alapított indokolásának mellőzésével, a per főtárgyára vonatkozó részében a másodbirósági ítélet egyéb indokaiból, mindazonáltal ezeknek azzal a helyesbítésével hagyatott helyben hogy a házasságon kivül született gyermeknek utólagos házasság által való törvényesitését nem «maga a szülőknek a házasságra lépésben nyilatkozó ténye állapítja meg, hanem ennek megállapítására szükséges az is, hogy a szülők a gyermek fogamzása idejében egymással közösültek legyen, a minek megtörténte a jelen esetben a B. M. által 1834. évi aug. 13-án szült R.-nak L. G. részéről gyermekéül elfogadása s elismerése által bizonyítottnak veendő. A nemi közösülés megtörténtének erre alkalmas módon bizonyítása pedig — egyebektől eltekintve — szükséges azért is, mivel ellenkező esetben, ha az anya a gyermek születése után, más szabad állapotban levő férfival és csak később lépne a nemző apával házasságra, kizárva lenne a házasságon kivül született