A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 40. szám - Az uj zürichi ügyvédi rendtartási törvény. (Nők az ügyvédségben.)

158 A JOG vonatkozó iratok megküldését megtagadta (1899. április 6. 2,319/99. A m. vásárhelyi kir tábla itélt : Az elsó'biróság Ítéletének a házasságot felbontó Ítélet hatályának felperesre való kiterjesztése iránt intézkedő hivatalból felülvizsgált részét a kir. tábla vonatkozó indokaiból helybenhagyja. (1899. május 25. 1,286/99. sz. a.) . A m. kir. Curia itélt: Előrebocsátásával annak, hogy a jelen ügy tárgyát nem házasságot felbontó, hanem azt megsemisitő ítélet hatályának kiterjesztése képezi, a másodbiróság ítélete helybenhagyatik az abban felhívott indokok alapján és azért, mert a házassági törvény a házassági köteléket csak az egyik félre nézve megsemmisítő ítélet hatályának kiterjesztéséről egyáltalában nem rendelkezvén, helyesen alkalmazta a két alsóbiróság ugyanazon törvénynek a felbontó Ítélet hatályának kiterjesztését tárgyazó 142. §. hasonlatos rendelkezését a jelen esetre, melynek nem felbontó', hanem megsemisitő ítélet hatályának kiterjesztése a tárgya ; mert oly esetekben, amidőn valamely különleges jogesetre nézve a törvényben nem foglaltatik kifejezett intézkedés, ez a jogeset hasonló esetre vonatkozó jogszabály szerint bírálandó meg. (1899 aug. 7-én 3,733/899.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Minthogy a kt. 49. §. értelmében azon ügyletek által, melyeket a cégvezető a cégvezetésnek megfelelöleg a főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök lett, jogokat az szerez, — es az, hogy az ügylet világosan a főnök nevében köttetett-e vagy a fenforgo körülményeknél fogva, a szerződők akarata szerint a főnök nevében kötöttnek tekintendő, abból a körülményből, hogy alperes cég a cégjegyzési okiratok szerint ócska-vaskereskedéssel foglalkozván, használt gépek eladása is üzlete köréhez tartozik, alaposan következtethető, hogy az ügylet az alperes cég nevében köttetett. Az a körülmény, hogy a cégvezető az alperes céget az okiratokon nem a kt. 37. § ának megfelelöleg jegyezte, döntő befolyással nem bir, mivel habár a kt. az abban körvonalozott aláírási módot a cégvezető kötelességévé teszi, mégis ha a cégvezető ezt a szabályt meg nem tartja, ez a körülmény az általa főnöke nevében vállalt kötelezettség joghatályát nem érinti. A budapesti kir. ker. és váltó törvényszék. (1897 dec. 17. 84,098. sz. a.) S. Jánosnak K. és N. cég alperes ellen 1,800 frt és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében azt adta elő, hogy követelésével az alperes cég L. Aurélnek egy 18,000 frtos malomberendezést adott el. Ezen eladási ügylet megkötése esetére pedig felperesnek a vételár 10°/0-át kötelezte megfizetni. Alperes tagadta, hogy azok a malomberendezési tárgyak, illetőleg szerinte malomgépek, melyeket L. Aurél 18,000 írtért megvett, az ő tulajdonát képezték és hogy utóbbijezeket tőle vette volna és azt vitatta, hogy L. Aurél a kérdéses árukat a S. és társa triesti cégtől vásárolta, a melynek K. Adolf, kivel L. Aurél az ügyletet kötötte és a ki alperesek cégvezetője, társtagja volt és hogy ehhez képest a közvetítési dijat fizetni nem tartozik. Annak a bizonyítása, hogy L. Aurél a kérdéses vételi ügyletet nem mással, hanem alperes céggel kötötte meg, felperest terhelte. Ez a bizonyítás azonban nem vezetett eredményre. Ugyanis a L. Auréllel kötött adásvételi ügylet alperes cégnek felmutatott könyveiben bevezetve nincsen. A kihallgatott M. Mór és C. András tanuknak arról, hogy L. Aurél alperes cégtől vette-e a szóban forgó gépeket, közvetlen tudomásuk nincsen, sőt M. Mór, ki a malomban felügyelő volt, azt vallja, hogy K. Adolf tényleg a S. és társa cégnek társa volt és hogy az alkudozások és tárgyalások is a S. és társa cég irodájában folytak. W. Antal tanú arra, hogy honnan tudja azt, vajon L. Aurél az alperes cégtől vásárolta-e a szóban forgó malomberendezést, kitérőleg és oly módon felelt, hogy abból nem lehetett megállapítani azt, hogy vallomásának ez a része közvetlen tapasztalatból eredő tudomáson alapszik-e. Végül L. Aurél tanú azt vallotta ugyan, hogy a malomberendezést alperes cégtől vette meg, de az ügylet utóbb felbomlott; ezt a vallomását azonban hitelt érdemlő bizonyítéknak nem lehetett elfogadni, mert nevezett tanú saját vallomása szerint a K. és N. alperesi céggel perben áll és igy teljesen érdektelen tanúnak nem tekinthető; továbbá, mert a 2-/. és 3É/. alatti okiratból kitünőleg nevezett tanú éppen a szóban levő malomberendezés ára iránt a S. és társa cég csődtömeggondnoka és K. Adolf által az a.-maróthi kir. törvényszék előtt megpereltetvén, az által, ha jelen perben azt vallotta volna, hogy a malomberendezést nem alperestől, hanem a S. és társa cégtől vásárolta, önmaga ellen bizonyító vallomást tett volna és végül,mert vallomása ellentétben áll felperesnek a 37- alatt jegyző könyv szerint eskü alatti tett vallomásával. Ugyanis a kérdéses áruk 18,000 frtnyi vételára iránt indított és most említett perben a 2'/. alatti kérdőponlok és a 3 /. a. jegyzőkönyv egybevetéséből kitünőleg S. János felperes, mint tanú kihallgattatván, azt vallotta, hogy felperesek közül S. Jakabot és K. Adolfot ismeri és hogy L. Aurél a kérdéses malomberendezést ezektől (t. i. felperesektől, kik a vételár iránt perelnek) vásárolta. Minthogy pedig felperes az alperes által 2 /. és 3 /. alatt csatolt ök aSk'valóWt kétségbe nem vonta, mmthogy felpecsatolt oMra beisrneri, hogy ez a vallomása a szóban fo^óev8 evonSzik, az az ellenvetése.pedig, hogy nem tudta, g Z^rlt és azt hitte, hogy a K. és N. cegrol van szo, azért nem öíet figyelembe, mert l\ alatt, kérdőpontok e kérdésére nem juuc g, nézve, hogy ismen-e a tanú felpeSStt-T fítTcés egyik tagját és K. Adolfot és L. A^é, ínerest ? Az a további ellenvetése, hogy legfeljebb azt gondolta, hnerv a K és N cég követelését átruházta a S. es társa cégre, eltekintve'attól, hogy korábbi előadásával ellentétben áll, nem érdemel figyelmet azért, mert ebben az esetben va lomasában megjelölte volna azt, hogy az ügylet nem ajelenlegi felperessel, hanem annak jogelődjével köttetett. Minthogy pedig felperesnek ez az eskü alatt tett vallomása L Aurél vallomásának ellent mond, nevezett tanú vallomására a marasztaló ítéletet alapítani annál kevésbé lehetett, mert e bizonyíték kiegészítése végett felperesnek nem lehetett póteskut megítélni s oly körülményre nézve, a melynek ellenkezőjét már előzőleg esküvel megerősítette. .,•,«•,,. Felperesnek ezen esküvel megerősített es perbeli előadását megcáfoló vallomásával szemben, a főeskü által való bizonyításnak sem lehetett helyt adni. Minthogy ezek szerint bizonyitatlanul maradt, sőt meg is cáfoltatott az a kereseti előadás, hogy K. Aurél alperestől vásárolta a 18,000 frt. értékű malomberendezést, nyilvánvaló, hogy alperes a nem vele kötött ügylet után közvetítési dijat nem tartozik fizetni; miért is felperest keresetével elutasítani kellett stb. A budapesti kir. itélötába (1898 nov. 10. 627. sz. a.) Annak előrebocsátása mellett, hogy csak a felebbezésben felhozott ténybeli körülmények és bizonyítékok az 1881: 59. -t.-c. 29. §. értelmében tekintetbe nem vehetők és annak megjegyzése mellett hogy K. Adolf alperes előadása szerint a S. és társa cégnek nem társtagja, hanem csupán a szóban levő gépre nézve tulajdonostársa volt, az elsőbiróság Ítélete egyébként indokai alapján helybenhagyatik stb. A m. kir. Curia (1899. június 15. 230 sz. a.j Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, alperes a kereseti 1,800 frt tőkének stb. felperes részére leendő megfizetésére köteleztetik stb. Indokok: Alperes cég viszonválasz iratában beismeri, hogy K. Adolf L. Aurélnak egy malomberendezést adott el 18,000 frtért, de azt vitatta, hogy ez a malomberendezés nem az ő, hanem K. Adolf tulajdonát képezte. Minthogy azonban elperes eme állítására nézve semmiféle bizonyítékot sem hozott fel; minthogy az érintett malomberendezést, tárgyazó ügyletnek, alperes által kétségbe nem vontán 1893. évi dec. 9-én történt megkötésekor, K. Adolf a m. kir. Curiának 47. sz. rendelete következtében felterjesztett cégbejegyzési iratok az alperes cég részéről cégvezetői jogosultsággal fel volt ruházva; minthogy a k. t. 49. §. értelmében azon ügyletek által, melyeket a cégvezető a cégvezetésnek megfelelöleg főnöke nevében köt, harmadik személyek irányában kötelezve a főnök lett, jogokat az szerez, s az hogy az ügylet világosan a főnök révén kötetett-e, vagy a fenforgó körülményeknél fogva, a szerződők akarata szerint, a főnök nevében kötöttnek tekintendő, különbséget nem tesz s jelen esetben abból a körülményből, hogy alperes cég a felterjesztett cégjegyzési okiratok szerint ócska-vaskereskedéssel foglalkozván, használt gépek eladása is üzletéhez tartozik, alaposan következtethető, hogy az ügylet alperes cég nevében köttetett; minthogy W. Antal tanú az alperes által hozzá intézett 67. alatti ellenkérdő pontok 5. tételére azt vallotta, hogy K. Adolf a felperesnek akkor, midőn L. Aurél az alperes cégtől illetve cégvezetőjétől 1893. évi december hóban Triesztben egy ott levő malomberendezést 18,000 frt vételárért vásárolt, K. Adolf a felperesnek egy vizitkártyát adott, a melyen az volt, hogy a vétel összeg után 10% provisiót fog a felperesnek fizetni, ebből a vallomásból nyilvánvaló, hogy épen a keresetben érintett malomberendezési vétel az, a melyre az alperesnek 10%-os provisio ígérete vonatkozik; s minthogy a B. és F. alatti okiratok bizonyítják, hogy alperes cég arra az esetre, ha ő L. Aurélnek malomberendezesi^ tárgyakat ad el, a vételár 10%-ának felperes részére való kifizetésére kötelezte magát; továbbá minthogy az a körülmeny, hogy K. Adolf cégvezető az alperes cégét a B. és F. alatti okiratokon nem a ker. törv. 37. §-ának megfelelöleg jegyezte, donto befolyással nem bir, mivel habár a ker. törv az abban körvonalozott # aláírási módot a cégvezető kötelességévé teszi, m.gis ha a cégvezető ezt a szabályt meg nem tartja, ez a körülSan".Adof Perelte L. Aurél ellen az aranyos-maróthi kir. árJaS f 'fCS3k a "eVeZett tömeggondnok és K. Adolf persemmiféle h r ?r?° ^°gvlszony>-a tartozik, de a felperes jogaira ben frlnír iyaSSal nmCS S afent kiemelt körülményekkel szem-íomt" ogy T AuraéranamaaombSt ^ *™ sektől (t \ Q T 1 u . malomberendezést az ottani felperebt mindezekner^gvrstb.- Ad°'ftÓ1) ^ dÖntÖ ^