A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 39. szám - Zártöréses sikkasztás

15") figyelembe nem vetethetett, mert az idézett rendelet a házassá? felbontását szükségképen birói határozattól tette függővé: mindkét alsóbirosag íteletének a bontó okokra vonatkozó megváltoztatásával a házasságot az alperes vétkességéből az 1894. évi XXXI t-c 76, §. alapján kellett felbontani. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Provízió, melyet a részvénytársaság igazgatója magának a részvénytársasággal szerződő személytől kiköt, bíróilag meg nem ítélhető. A budapesti kereskedslmi es váltótörvényszék: felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes a kereseti összeget mint az Első dunaszerdahelyi gőzmalom részvénytársaság által alperesnél megrendelt gépészeti berendezés 18,500 frtnyi vételárának 5°'0-át azon az alapon követeli alperestől, mert az utóbbi az A) alatt csatolt okirat szerint arra kötelezte magát, hogy abban az esetben, ha az előbb emiitett részvénytársaság a gépészeti berendezést nála rendeli meg, felperesnek minden ár után 5°'0 jutalékot fog fizetni. Alperes ugyan beismerte, hogy az A) alatti okirat tartalma a valóságnak megfelel, s hogy az emiitett részvénytársaság a gépészeti berendezést a felperes által megjelölt vételárban nála rendelte meg, mind a mellett leiperes a kereset tárgyát képező jutalékot nincs jogosítva követelni. Mert felperes beismerte, hogy a gépészeti berendezés megrendelése idejében a megrendelő részvénytársaság igazgatóságának tagja volt. Az A) alatti szerződés tehát, melyben bizonyos gépészeti berendezésnek megrendelése esetére a részvénytársasági ügyek intézésére törvény szerint hivatott igazgatóság egyik tagja javára jutalék köttetett ki, erkölcstelen alapon nyugszik, s ez okból bíróság előtt érvényesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. A budapesti kir. ítélőtábla. A elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. A m. kir. Curia. Az másodr>iróság Ítélete az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. (1899. évi 428, v. sz.i Alperes csak a váltónak eredeti, illetve a törvénynél fogva megengedett kitöltés szerinti tartalma értelmében felelős. Felperes beismeri, hogy a válton előforduló következő szavakat: 'fizetendő Marosvásárhelyt az erdélyi kereskedelmi és hitelbank részvénytársaságnak a váltóra azután vezette, a midőn már a valto alperesnek aláírásával el volt látva, a külön fizető helynek a válton ily módon való megjelölése pedig a váltónak sem lényeges, sem a forgalomban rendszerint szokásos kellékét nem képezvén, azt felperes alperesnek kifejezett vagy a körülményekből következtethető beleegyezése nélkül a váltóra vezetni jogosítva nem volt. Marosvásárhelyi kir. törvényszék 11899. évi március 8. 1.884. sz. a. i az Erdélyi kereskedelmi és hitelbank részvénytársaság felperesnek W. András alperes ellen 110 frt váltótőke és jár. iránti perében a következő ítéletet hozta: Az 1898. nov. 30-án 9,973. sz. a kelt sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik W. András a M.-Vásárhelyt 1898. május 21-én 110 ftról kiállított váltó alapján mint kibocsátó a többi váltókötelezettekkel egyetemlegesen a kereseti 110 frt váltóösszeget stb felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes kifogásait arra alapította, hogy elfogadó W. Aladár a váltó kiállítása idején, nem m.-vásárhelyi, hanem ny-szeredai lakos volt, s így a kitöltetlenül átadott váltóra felperes megállapodás ellenesen és az ő, mint kibocsátó beleegyezése nélkül vezette rá a telepítést; hogy az óvás későn vétetett fel és hogy szabálytalanul lett felvéve, mert hogy ki mutatta be óvatolás végett, az ki nem tűnik; s végül, hogy fizetés végett nem mutattatott be, tanú és szakértői bizonyítást ajánl. Kéri ezek alapján a sommás végzést hatályon kivül helyezni, stb. Felperes elismeri, hogy a váltót kitöltetlenül számitolta le, elismeri, hogy ugy az intézvényt, mint a fizetésteljesités helyét ö vezette rá, de tagadja, hogy ezt megállapodás ellenesen tette volna, mert mikor a váltó leszámítolásra átadatott, kibocsátó nem kötötte ki, hogy a fizetés helyéül Ny.-Szeredi vagy más a hitelező intézet helyétől különböző telep jelöltessék ki, ilyet maga sem állit. Már pedig kereskedelmi szokás, és a váltói örvény szellemével sem ellenkezik azon gyakorlat, hogy a kitöltetlen váltókat az intézet saját üzleti helyiségébe telepítse. Előadja, hogy az óvás szabályosan és szabályszerű időben lett felvéve. A tanú és szakértői bizonyítást ellenzi. Telepitett váltó az, melynél az intézményezett lakhelyétől különböző fizetési hely van kijelölve a kibocsátó által. A per alatti váltó, miután az intézményezett lakhelyétől a fizetés helye nem különböző, nem telepitett váltó s igy a fizetési hely megjelölése nélkül felperesnek leszámítolás végett átadott keresetig váltóra, miután az nem telepitett váltó, a kibocsátó kijelölése nélkül is a fizetés helyét felperes jogosan vezethette rá és saját üzlethelyiségét mint a hol le is számitoltatott a váltó, jogosan jelölhette ki fizetési helyül. Ezt, miután ellenkező megállapodás nem történt felek között, sem a váltótörvény, sem a kereskedelmi szokás nem ellenzi. Azon kifogása alperesnek, hogy elfogadó W. Aladár a váltó kiállítása alkalmával nem marosvásárhelyi, hanem ny.-szeredai lakos volt s igy felperes rosszhiszemüleg vezette a váltóra az intézvényt, azért nem vétetett figyelembe, mert alperes felperesnek rosszhiszeműségét, nem igazolta. Ezen kifogás csak az esetben állhatna meg, ha akár a kibocsátás, akár elfogadás alkalmával az elfogadó határozottan kijelelte volna az intézvényezett lakhelyét s felperes ezen megállapodás ellenesen töltötte volna ki az intézvényt, de ilyet alperes sem nem állított, sem nem bizonyított, felperes mint váltóbirtokos jogosult volt arra, hogy az általa leszámítolt váltó kellékeit nem megállapodásellenesen kitölthesse s ezen jogából kifolyólag nem tartozik sem a váltókötelezetteket ismerni, sem annak lakhelye után tudakozódni. Ezeknél fogva ugy az intézményezett lakhelye, mint a fizetési hely kijelölése tekintetében feladott tanú és szakértői bizonyítás mint tárgytalan mellőztetett. Alperesnek azon kifogása, hogy az óvás elkésve vétetett volna fel, alappal nem bir, mert az óvás 1898. aug. 24-én d. u. '/, 3 órakor vétetett fel, tehát a váltótörvény 41. §. utolsó bekezdésének megfelelőleg. Ugyanis 1898. aug. 20. és 21. ünnep lévén, a fizetési nap 22-ikének déli 12 órája volt, az óvási idő ezen időtől számitandólag 1898. aug. 24 d. u. 5 óráig terjed. Azon kifogása, hogy az óvás szabálytalan, mert nem vehető ki, hogy ki mutatta be óvatolni, figyelembe, mint semmi alappal sem biró, nem vétetett, mert a felvett óvás a váltótörvény 99. i;-ban irt kellékekkel bir s abban ki van tüntetve az is, hogy a váltó ki által lett bemutatva. Azon további kifogása, hogy a váltó elfogadónak nem mutattatott be fizetés végett, szintén nem volt figyelembe vehető, mert a fizetésnek a felperes cég üzlethelyiségében kellett volna történnie s elfogadónak a váltóból eredő kötelessége az volt, hogy a fizetés napján déli 12 óráig felperes bankhelyiségében megjelenjen, de nem jelent meg, s igy a váltót fizetés végett bemutatni nem is lehetett. Ezeknél fogva, miután alperes érvényes váltói kötelezettséget vállalt s annak megszüntet nem igazolta, köteles ezen kötelezettségből kifolyólag váltói uton megfizetni felperesnek a kereseti összeget stb. A marosvásárhelyi kir. ítélőtábla (1899. ápril 6. 846. sz. a. 1 az elsőbiróság ítéletét a kereskedelmi szokásra való hivatkozás mellőzésével további vonatkozó indokaiból helybenhagyja, stb. A m. kir. Curia (1899. aug. 29. 628. sz. a.): mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattatik, a 9,973. sz. a. sommás végzés alperes irányában hatályon kivül helyeztetik, felperes keresetével ezen alperes irányában elutasittatik stb. Indokok: Alperesnek az a kifogása, hogy az óvás elkésetten vétetett fel és hogy az óvás szabálytalan, mert nincs kitüntetve az a személy, a ki a váltót óvatolás végett bemutatta, az elsőbiróság Ítéletének helyes indokolása szerint alaptalan. Tekintve azonban, hogy felperes beismeri, hogy a kereseti váltót kitöltetlenül kapta és az intézvényezettnek neve mellett előforduló helyet (Marosvásárhely) maga vezette a váltóra, ezen hely pedig a váltótörvény 3. §. 7. pontja értelmében nemcsak az intézvényezett lakhelyének, hanem fizetési helynek is tekintendő volt és igy felperes ez által a váltónak a fizetési helyre vonatkozó lényeges kellékét kitöltötte; tekintve, hogy felperes beismeri azt is, hogy a váltón előforduló következő szavakat: «fizetendő Marosvásárhelyt az Erdélyi kereskedelmi és hitelbank részvénytársaságnál* a váltóra azután vezette, a mikor már a váltó alperesnek aláírásával el volt látva, a külön fizető helynek a váltón ily módon való megjelölése pedig a váltónak sem lényeges, sem a forgalomban rendszerint szokásos kellékét nem képezvén, azt felperes alperesnek kifejezett vagy a körülményekből következtethető beleegyezése nélkül a váltóra vezetni jogosítva nem voltés azt, hogy alperes ebbe beleegyezett, felperes bizonyítani meg sem kísérletté és, tekintve, hogy alperes csak a váltónak eredeti, illetve törvénynél fogva megengedett kitöltés szerinti tartalma értelmében felelős, ezen tartalom szerint pedig a váltó az intézvényezett elfogadónál lett volna bemutatandó, az óvásból kitünőleg azonban a kereseti váltó az elfogadónak bemutatva nem lett és igy ezen óvás az alperes kibocsátó elleni visszkereseti jogok fentartására nem alkalmas; mindezeknél fogva mindkét alsóbirósági ítélet meg' változtatásával a sommás végzés alperes irányában hatályon kivül I helyezendő, felperes keresetével elutasítandó volt stb. Bűnügyekben. Az anyakönyvvezető a házasulok közt a kihirdetésről szóló jegyzőkönyv és a kihirdetésre vonatkozó közokiratok alapján kötötte meg a házasságot. Minthogy az a körülmény, miként a házasság kihirdetése elrendeltetett és teljesíttetett, biztosithatta vádlottat arról, hogy a házasság megkötését törvényes akadály nem gátolja, vádlott azzal, hogy a kihirdetésről felvett jegyzőkönyv adatainak helyességében bizva, a házasulandó nő koráról a házasság megkötése előtt meggyőződést nem szerzett, büntetendő gondatlanságot el nem követett, vádlott ellenében tehát büntetendő cselekmény vagy mulasztás ténválladéka meg nem állapitható. A veszprémi kir. törvényszék mint btö bíróság (1898. októ-