A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 38. szám - Keletkezik-e kötelem, midőn a hitelező v é g r e h a j t á s uíján nem az adós, hanem egy harmadik s z e m é l y vagyonából nyer kielégítést?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a «Jog» 38. szamához Budapest, 1899. szeptember no 17, Köztörvényi ügyekben. A foglalás azon időtől fogva, nielvben az összeírás történt az összeirt ingó dologra nézve zálogjogot ad és e zálogjognál fogva az összeirt dologra nézve, mások által utóbb nyert jogokra való tekintet nélkül, a foglaltatot megilleti az a jog, hogy magát követelése erejéig az összeirt dologból a maga utján kielégíthesse. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa (1898. okt. 11. 9,247. sz. a.)\Y. Laja felperesnek, Starcsova község alperes ellen, ingó vagyonnak a foglalás alól felmentése iránt a pancsovai kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 18,285/97. sz. Ítélettel befejezett alperesnek feleb1 ezése folytán pedig a pancsovai kir. törvényszék által az 1897. december 20. I). lfi8/97. sz. a. hozott ítélettel elbírált sommás perében következő ítéletet hozott: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Felperes részéről felülvizsgálati kérelmében a foganatosított biztosítási illetve kielégítési végrehajtás netáni szabálytalanságára felhozottakat ez uton tekintetbe venni azért nem lehet, mert az igényper keretébe csak annak megbirálása tartozik, hogy a mindenkori felperesre nézve forog-e fenn valamely az anyagi jogon alapuló olyan igény, a minek alapján az igényelt dolog a foglalás alól felmentendő. A felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felperes keresetét arra alapította, hogy ő az 1897. évi július hó ló-ik napján kielégítési végrehajtás utján lefoglalt 20 hold földre vonatkozó haszonélvezetet a B. a. okirat szerint végrehajtás szenvedőtől az 1897. évi január hó második napján vétel utján tulajdonul megszerezte ; továbbá a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint alperes javára a végrehajtást szenvedő ellen ugyanarra a követelésre vonatkozóan, a mi iránt a kielégítési végrehajtás elrendeltetett, az 189(1. évi ápr. hó 17. napján biztosítási végrehajtás is foganatosíttatott és ez alkalommal lefoglallatott alperes követelése erejéig végrehajtást szenvedőt megillető haszonbér ugyanaz után a 20 hold föld után, a minek a végrehajtást szenvedőt illető haszonélvezetére utóbb a kielégítési végrehajtás foganatosíttatott. Ez a tényállás a S. E. 197. §-hoz képest a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, és ebből a tényállásból tekintettel arra, hogy a B. a okirat szerint végrehajtást szenvedő a kérdéses 20 hold földre vonatkozó haszonélvezeti jogát tényleg több évre történt haszonbérbeadás utján gyakorolta, a felebbezési bíróság jogszabály megsértése nélkül vonta le a következést az iránt, hogy magára a kérdéses haszonélvezetre alperes már a biztosítási végrehajtás foganatosításával bírói zálogjogot nyert. Téves ugyan a felebbezési bíróság ítéletében felhozott az az érvelés, hogy a kérdéses zálogjog következtében a B. a. okirathan foglalt vagyonátruházás feltétlenül érvénytelen, mert az elzálogosított vagyonra nézve a tulajdonjognak megszerzése kizárva nincs és a zálogos hitelezőnek a dologra vonatkozó igénye nem a később megszerzett tulajdonjog érvényét, hanem a zálogos hitelezővel szemben annak hatályát érinti. A felebbezési bíróságnak ez a téves kijelentése azonban nem szolgálhat okul arra, hogy felperes felülvizsgálati kérelmének hely adassék, mert a felebbezési b'róság ítéleti rendelkezése különben az alkalmazandó jogszabálynak megfelel. A foglalás ugyanis azon időtől fogva, melyben az összeírás történt, az összeirt ingó dologra nézve zálogjogot ad, és e zálogjognál fogva az összeirt dolgokra nézve mások által utóbb nyert jogokra való tekintet nélkül a foglaltatást megillet; az a jog, hogy magát követelése erejéig az összeirt dologból a maga utján kielégíthesse, minthogy pedig a fenn kiemelt tényállás szerint alperes az igényelt dologra a B. a. okiratba foglalt vagyonátruházás megtörténte előtt nyert zálogjogoi, ez a vagyonátruházás alperessel szemben valódisága esetében is hatálytalan s minthogy az anyagi jogon alapul, nem olyan igény, a minik alapján az igényelt dolog a foglalás alól fel volna menthető. Az, a ki a végrehajtás alá vont ingatlan és illetve ennek haszonélvezete tekinteteben zárgondnokul neveztetett ki, az T8SI : LX. t.-c. 208. és 245. Jij-ainak rendelkezésére tekintettel külön bírósági utasítás hiányában csupán a haszonbéri vagy bérköveteléseknek bírói uton való érvényesítésére bir kereseti joggal. Továbbá megjegyezve azt, hogy az, miként a birosag valamely tanú vallomása által mit vett bizonyítottnak, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye sikeres felülvizsgálat tárgyává nem tehető, a fővárosi lakbérszabályok 10. §. r. bekezdésének általános rendelkezése a bérletekre egyáltalán és ekként oly bérleti szerződésekre is kiterjed, melyek egész házakra is kiterjednek. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa f 1898. július hó 5. I. G. 262. sz. 98. sz.) Dr. Luby Gyula ügyvéd által képviselt R. Zoltán és neje B. Blanca felpereseknek, dr. W 1 a d á r Tivadar által képviselt K. Ödön Ede és neje J. Irma alperesek ellen bérlemény kiürítése és a jár. iránt, a budapesti VII. ker. kir. járásbíróság előtt folyamatba tett s ugyanott a 10,893/98. sz. Ítélettel befejezett, felpereseknek felebbezése folytán pedig a budapesti kir. törvényszék által az 1898. ápril hó 25-én III. D. 127. sz. a. hozott ítélettel elbírált sommás perében következő ítéletet hozott: Alperesek felülvizsgálati kérelmükkel elutasittatnak. Indokok: Alperesek felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság által jogszabályok megsértésével marasztaltattak, mivel amaz ingatlan, a melynek kiürítése kéretik, zárgondnoki kezelés alatt lévén, a mint a bérek beszedésére egyedül a zárgondnok bir jogosultsággal, ugy a bér nem fizetéséből eredhető kilakoltatás is egyedül a zárgondnok jogköréhez tartozhatik, s ekként az ingatlan tulajdonosai a kilakoltatásra saját személyükben kereseti joggal nem bírnak, mivel továbbá felperesek által bérlet megszüntetése iránt külön perek indíttatván, a per befejezése előtt a jelen lakkiürités iránti per sikeresen folyamatba tehető nem volt, és mivel a zárgondnok vallomása figyelembe nem vétethetvén, az által is jogszabály sértetett, hogy a jelen esetben a fővárosi lakszabályok 10. §-nak rendelkezése alkalmaztatott. E panaszoknak azonban nincs megállható alapja, mert az, a ki a végrehajtás alá vont ingatlan s illetve ennek haszonélvezete tekintetében zárgondnokul neveztetett ki, az 1881: LX. t.-c. 208. és 245. §-ainak rendelkezésére tekintettel külön bírósági utasítás hiányában csupán a haszonbéri vagy bérköveteléseknek bírói uton való érvényesítésére bir kereseti joggal ; minthogy pedig nem állapíttatott meg az, hogy a kinevezett zárgondnok külön a jelen per folyamatba tételére is kiterjedő utasítással láttatott volna el, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn felpereseknek mint a zár alá helyezett ingatlan tulajdonosainak perelhetési jogosultságát elfogadta; mert továbbá a jelen kereset a fővárosi lakbérszabályok 10. §-nak 1. bekezdésében körülirt kilakoltatást célozván, annak a bérleti szerződés egyébkénti megszüntetése iránt folyamatba tett per útját nem állja; mert továbbá megjegyezve azt, hogy az, miként a biróság valamely tanú vallomása által, mit vett bizonyítottnak, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének eredménye sikeres felülvizsgálat tárgyává nem tehető, a fővárosi lakbérszabályok 10. §. 1. bekezdésének általános rendelkezése a bérletekre egyáltalán s ekként oly bérleti szerződésekre is kiterjed, melyek egész házakra vonatkoznak; és mert a felebbezési biróság megállapítván azt, hogy az 1897. november, 1898. februári évnegyedre járó bér alperesek által a bérnegyed végéig le nem fizettetett, az nem sértett jogszabályt, midőn a fővárosi lakbérleti szabályok 10. 1. bekezdésének alkalmazásával alpereseket a bérlemény kiürítésére kötelezte. Versenytilalom ; nem ütközik törvénybe az oly szerződés, melyben az egyik fél arra kötelezi magát hogy a másikkal versenyző vállalatot meghatározott ideig és meghatározott területen nem folytat. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 99. máj. 27. I. G. 1:3. sz. a.) Ha az adós helyett egy harmadik fizet, a követelés, mely az adóssal szemben meg nem szűnik, a fizetőre érvényesen engedményezhető. Kiköthető, hogy a követelést az engedményező a saját neve alatt érvényesítse. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan 99 máj. 3 I. G. 72. sz. a.) Az ipartörvény 94. §. b"l pontja szerint a segéd azonnali elbocsátására okul szolgáló szüneteléshez nem elég az, hogy a segéd a főnök akarata ellenere maradjon el az üzletből, hanem az is kell hozzá, hogy a szünetelés igazolatlan legyen Ez utóbbi kellék fönforgásat nem az dönti el, hogy bejelenti-e a segéd főnökének előzetesen az elmaradást s kér-e tőle arra engedélyt, hanem az, hogy minő okból van távol a segéd az üzletből. A szolgalatban állo anyának néhány napig tartó szünetelését kis gyermekének halálos betegsége és halála feltétlenül igazolttá