A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 36. szám - Polgári bíróságaink működése 1895-1898. (4. r.)

A JOG 100 per közül volt : 50 frtig 50—200 « •200—500 « f)00 írton felül más perek 100 per közül elintéztetett: érdemleges ítélettel makacssági « egyezséggel szünetelő Egy biróra esett : megtartott tárgyalás contradictorius « 100 tárgyalás közül végződött egyezséggel makacssági ítélettel érdemleges « más módon 1805 53 20 8 2 11 25 42 10 14 670 334 11 25 15 49 1890 1897 51 51 27 27 8 8 2 2 12 12 24 40 is 18 095 346 11 24 15 50 23 30 16 25 741 363 16 23 15 52 Egy külön táblázat kitünteti az egyes biróra esett tár gyalási eredményt: királyi ítélőtáblai területek szerint elosztva. Ezen összeállításnak nincs semmiféle gyakorlati haszna, mert minden egyes bíróság működését kellene ismernünk, hogy megismerhessük, vájjon normális-e annak functiója vagy sem. Ebben van ratio, meit támpontot ád az igazságügyi kormányzatnak behatóbb vizsgálatra és a szabályszerű működés akadályainak elhárítására. Mindazonáltal ide igtatjuk az itt mutatkozó együttes átlagot. Egyezség volt minden egyes bír 5 után 1895: 76; 1896 : 75; 897: 72. Makacsság, elismerés v. lemondás folytán végitélet : 1895 : 171 ; 1896 : 170 ; 1897 : 173 ; érdemleges v é g 11 é 1 e t 1895: 103; 1896: 104; 1897: 109. Az általunk a «J o g» ez idei 20-ik számában közzétett részletes kimutatás szerint a budapesti tszék területéhez tartozó járásbíróságoknál az átlag volt 1898-ban : egyezség 84, makacsság stb 414. érdemleges végitélet: 121. A kir. törvényszékek mint felebbviteli bíróságokra esett fehbbviteli ügy (felebbezés. felülvizsg. és felfolyamodás) 1895: 21.473; 1896: 22.883; 1897; 25,387. Ebből esik felebbezésre 1895 : 16,044 « « « 1896: 16,607 « « 1897 : 18,044 « « felülvizsgálatra 1895: 3,098 « « « 1896: 4,149 « « 1897: 4,770 A mult évi hátralékkal együtt volt elintézendő 1895: 17,142; 1896: 21,157; 1897: 23,163, ebből 1895: 1896: 1897 : befejeztetett: 12,542; 16,038; 16.895 szünetelt . 227; 321 ; 975 tényleges hátralék 4,323; 4,798; 5,293 100 befejezett per közül befejeztetett: 1895 : 1896 : 1897: visszautasító határozattal 42 39 39 helybenhagyó « 48 50 50 megváltoztató « 35 34 35 feloldó « 3 2.5 2.5 egyezséggel 1.3 1.5 más módon 8 8.2 7 Nyilvános előadások száma volt 5.439 6,319 5,927 Az ügyek befejező eredm. végződött 4,519 5,643 5,191 100 szóbeli tárgyalással elintézett ügyre esett érdemleges ítélet 58 57 56 pert befejező végzés 5 5 5 makacsság n Í#J 1 1 felülvizsgálat: érkezett 3.098 4,149 >,770 « mult éviől maradt 59 448 m « elintézendő volt 3,157 4,596 5,233 « befejeztetett 2.070 ki 13 4,711 « folyamatban maradt 448 483 542 « elintézt. helybenhagyólag 47«/0 47°/0 48°/o « « megváltoztatólag 16 « 15 « 10 « « « feloldó 17 « 18 « 17 « « « más módon 20 « 20 « 19 « felfolyamodás : érkezett 2,281 2,122 2,090 « m. évről maradt 69 211 1 19 « elintézendő volt 2,350 2,333 2,239 « befejeztetett 2,139 2,184 2,073 „_ « folyamatban maradt 149 149 166 1895: 1896: felfolyam, elintézt. helybenhagyólag 38% 40°/0 « « megváltoztatólag 40« 38« « « feloldatott 8« 9« « « más módon 14« 13 a (Vége következik. 255 1897: 40% 38 « 9« 13« Dr. Révai Lajos. Néhány vitás alapelv az anyagi telekkönyvi jogban. Irta: DR. PLOPU GYÖRGY, kir. Ítélőtáblai biró, a felső-vissói kir. járásbíróság vezetője. I. A forgalom és jogi élet nagymérvű fejlődése uj és uj alakulatokat, jogviszonyokat és jogintézményeket teremt, a melyekkel, mint létezőkkel, nem csak számolnunk kell. de a melyek szabatos szabályozást is igényelnek, nehogy zabolázatlan tultengésük a jogéletet magát veszélyeztesse. Valamint az ingó vagyon forgalma, dacára annak, hogy ott az átadás és átvétel minden nehézség nélkül, a szükségletnek, a keresletnek és kínálatnak megfelelőleg, tetszés szerinti gyorsasággal történik, időnként szabályozás tárgyává tétetett és ujabb időben ezen szabályozás mindig tökéletesebb alakban történik : éppen ugy az ingatlan vagyonra vonatkozó átruházások és mindenféle változások, a mióta a forgalom emelkedése ezt szükségessé tette, folytonos gondot okoztak az arra hivatott kormányhatóságoknak és kezdetben kívánatossá, majd később szükségessé tették a kimerítő és minél alaposabb és tökéletesebb szabályozást. A tapasztalat rég bebizonyította, hogy a forgalom kettős irányban gyakorolja hatását. Az előnyös irányú hatás mellett annak káros hatása elmaradhatatlan; visszaélések kapnak lábra ; kóros állapotok fejlődnek ki. a melyek csakhamar inficiálni képesek az egész forgalmat és azt előidéző összes jogviszonyokat, magát a jogintézményt és jogi életet. Ennek megfelelőleg a törvényhozó tevékenysége is kettős célra fog irányulni; egyrészt törekedni fog az előnyös hatás útját a lehető legmegfelelőbben egyengetni, minden akadályt elhárítani és az intézményt a legnagyobb tökélyre emelni, másrészt pedig a visszásságokat, visszaéléseket és kóros állapotokat egészen megszüntetni, vagy a lehető minimumra reducálni. Az ingatlanok forgalmát illetőleg már a legrégibb időben, a midőn t. i. ezen forgalom jelentősége felismertetett, találunk egyes szabályokra, melyek minden primitivitásuk dacára koruk igényeit kielégítették. Az ujabb és a modern forgalom ujabb és ujabb intézkedéseket követelt; igy fejlődtek lassanként előbb egyeseknél, majd uradalmakban, később azután kisebb, utóbb nagyobb területeken a tabuiaris könyvek, liber fundualisok, földkönyvek és hason elnevezésű táblás kimutatások és feljegyzések, melyek az ingatlanok területét, fekvését, művelési ágát, tulajdonosát, majd annak megterhelését, később már az arra vonatkozó egyéb jogváltozásokat, bár tökéletlenül, mindazonáltal oly mérvben tüntették fel, hogy a létező állapotokról bizonyos tájékozás volt szerezhető. Ezen tabellák főleg kettős célt szolgáltak; egyik fajuk az egyes uradalmak és különösen az állam jövedelmei egyenletes és arányos nyilvántartását tették keresztülvihetővé ; másik fajuk pedig tisztán az ingatlan magánvagyon, vagy magánjellegű közvagyon nyilvánosságát és az abban beállott összes változásokat közvetítette. Ama tabellák a mai kataszternek, emezek pedig a mostani hiteltelckkönyveknek képezték alapjait. A telekkönyvi jogintézmény tehát hosszú időn át, a gyakorlati élet szükségleteinek megfelelőleg, fokozatosan kifejlődött és a haladó korral összhangzóan mindinkább tökéletesebbé tett jogi alkotás, mely azt célozza, hogy a magánjelleggel biró összes ingatlan vagyont fekvés és területi nagyság, valamint művelési ág szerint ugy tüntesse fel és tartsa folytonosan nyilván, hogy minden egyes tulajdonosnak nemcsak összes vagyona, hanem egyúttal a vagyonban beállandó összes vá'tozások és megterhelések, valamint jogmegszünések köztekintélylyel bárki által megszemlélhetők, megtudhatók legyenek. A telekkönyvi jogintézmény alaki és anyagi jogelvek összessége. Az alaki telekkönyvi jog azon szabályokat foglalja össze, melyek a telekkönyvek miként leendő szerkesztése, vezetése és kezelésére vonatkoznak; az anyagi telekkönyvi jog ellenben magára a jogintézményre vonatkozó irányelvek összege. Míg tehát az alaki jog azt állapítja meg, hogy a telekkönyveket hogyan kell vezetni és kezelni, addig az anyagi jog azt