A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 35. szám - Az 1893 : XVIII. t.-c. 117. §-a

252 lemben nyerhet, hogy a felebbezési tanács elnöke a határnap kitű­zése után újból visszaadja az iratokat az előadónak. A bíróság belső' ügykezelésének tévedései azonban semmi­esetre sem lehetnek az ügyfélre nézve joghátrányt szülők és azért újból hangsúlyozom, hogy a bírósági gyakorlatban, avagy az ügy­viteli szabályokban meg kell állapítani azt, hogy a S. E. T. 210. §-a esetében a felülvizsgálati kérés kézbesítése, és az előadási nap kitűzése között legalább 8 napi határidőnek kell lennie. Nyilvánosságra hoztam pedig ezt az esetet azért, hogy — a válaszirat visszautasítása ellen jogorvoslatnak helye nem lévén,—ez uton hívjam föl a bíróságok figyelmét az előfordulható visszássá­gokra és ez által némileg hozzájáruljak a helyes gyakorlat érvé­nyesüléséhez. Zakariás János dr. brassói ügyvéd. Irodalom. Ügyes bajos ember könyve. Útbaigazítás minden bajban a mindennapi éleiben előforduló összes törvények és rendeletek nyomán irta: K. Nagy Sándor pestvidéki tszéki biró Budapest, 1899. Franklin társulat. Ara 50 kr. Eredeti egy dolgozat. A mindennapi életben és leginkább a falusi ember életében előforduló ügyes bajos dolgokra vonatkozó törvényeket és ren­deleteket állítja itt szerző össze azon célból, hogy azokból min­denki meglássa és megtudja, hová iorduljori, kitől kérjen tanácsot vagy orvoslást. E célból szerző betűrendben állította össze a törvényeket és rendeleteket, az egyes eseteknek megfelelőleg is mindenütt idézi a törvény vagy rendelet számát, hogy az, a ki bővebb tájékozást akar szerezni, azt könnyen megtalálhassa. Mint a nép szélesebb rétegei számára irt dolgozat nagyobb tudo­mányos igényekkel nem lép fel, de azért elég hasznavehetőnek bizonyul. Vegyesek. Görög műemlékek feltámasztása. — Az archaikus görög művészetnek legszebb emléke a «Krithias és Nesiothes»-féle szobor­csoport. A műalkotásnak történeti a tárgya. Zsarnokok uralkod­tak Athénben. A tyrannus ifjabb fia Hipparches, megsértette Har­modiost, Aristogeiton barátját. Ezek ketten összesküdtek a tyrannus egész családja ellen s 514-ben le is szúrták Hipparchost a pana­thenaia ünnepélyen. Tettök következn énye később a zsarnokság intézmények bukása volt. Az athéni nép hálával őrizte hősi tettük emlékezetét. A városban érc szobor állott, á fejlődő görög művé­szet egyik legősibb emléke, melynek másolata töredékekben i ank jutott. A két hős magasra emeli kardját, hogy leszúrják a zsar­nok Hippachost. Drámai hatású jelenet ez. A márvány kezelése még antik módot mutat, de az egészen a fejlődő művészet géniu­szának ereje látszik. A könnyű köpeny redőinek, a hátra feszitett láb izmainak kidolgozása mesteri kézre vall. Kár, hogy az egyik alaknak a feje letört s később lijsipposi fejjel pótolták. A hősök emlékét házi szereiken is őrizték képekben az atheneiek. Egy antik edény rajza (a würzburgi egyetem tulajdo­nában) Hipparchis megölését ábrázolja. A költök is az ő dicsőségöket zengték. Maga Arany János fordított le egy görög költeményt, mely az ő tettöket dicsőítette, (Kallimachós után.) A zsarnokölők szobra, s a würzburgi edényrajz hü repro­ductióban jelent meg a Nagy Képes Világtörténet 34-ik füzeté­ben. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr Gyomlay Gyula, akadémikus. Sokrates. A görög philosophiát ő fektette erkölcsi alapra. Komoly, rideg ember volt, ki az életben mindig csak a fogyatko­zásokat látta, s magas elveinek elfajulását. Aihén utcáin szóba állott mindenkivel, s mindig tanított. Kérdezősködött valamiről, s rávezette az embereket, hogy rendesen nem is sejtik annak a lénye­gét, a miről könnyedén, meggondolás nélkül beszélnek. Beszélgetése második felében aztán rávezette az illetőt a szóban forgó dolog lényegére. Az ő tanítványa volt Plató. «Ugy állnak ők egymás mellett — irja Ranke — mint később Krisztus és keresztelő Szent János». Socrates rideg, magába zárkózott, szinte askezikus élete sokban emlékeztet egy keresztény remetéére. Valóban van benne valami askezis, s a földöntúli elmélyedés szelleméből. Följegyez­ték róla, hogy egyszer egész éven át egy helyben állva mozdulat­lanul gondolkodott. Az erkölcs kegyetlen bírája ő, elhanyagolt külsejű, torzonborz ember, mint Keresztelő János Tizian vásznán. Mellette Platón elmélkedik, szabadon, komolyan, nem a kétségbeesés, hanem a remény géniusa lebeg körülte. Gondolatjait ihlet vezeti. Ajkát a szeretet tana. Nem az athéniekhez beszél, han m a világhoz. Minden szavát, minden tettét a szeretet vezeti, művészeti felfogását is. «Szeretet az, a mivel szépet felfogjuk.* Socrates nem a szeretet, hanem a bírálat embere. Ezért kellelt meghalnia is, mert az athéni demokrata alkotmányra csípős megjegyzéseket tett. Meghalt 399-ben Kr. e. Huszonegy századdal azon esztendő előtt, melyet mi most irunk, s mely százados évfordulója a bölcs halálának, kinek tanait a világ 2000 esztendő után sem feledte el. Életét és halálát hiven leirja a Nagy Képes világtörténet. Egy kötet ára 8 frt. Egy füzeté 30 kr. Kap­ható a kiadónál Révai Testvérek és bármely hazai könyv­""'^mkor'az ügyved elnézi a beadvány ellenjegyzését. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa : Alperes igazol™ kérelmévelI el* tasittatik. Indokok: Alperes a pestvidéki^ k.r törvényszéknek mint felebbezési bíróságnak 1898. dec 12-én D. 255 898. sz a. hozott ítélete ellen felülvizsgálati kére mét ügyvédi ellenjegyzés nélkül adván be, az a m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa által 1G 1 1/898. sz. a. a S. E. T. 187. §-a értelmeben hivatalból vissza­utasittatott; alperes igazolással élt, előadván, hogy o kellő .do­bén megtett minden intézkedést arra nézve, hogy a felebbezési bíróság ítélete ellen törvényes időben felülvizsgálati kérelem adas­sék be s az a megbízott ügyvéde által tényleg be is adatott, azon­ban a beadásnál az jött közbe, hogy ügyvede a felülvizsgálat, kérelmet elnézésből ellenjegyzéssel el nem látta, mely mulasztás azonban sem szándékos, sem vétkes gondatlanságnak nem tekint­hető, hanem csak vétlen mulasztás. Felperesek az igazolás meg­adását ellenzik, ennek következtében alperes igazolási kérelmé­vel elutasítandó volt, mert alperes egyáltalában semminemű tényt arra nézve fel nem hozott, hogy valamely rajta kivül eső körül­ménynél fogva akadályozva lett volna abban, hogy a törvényes felülvizsgálati határidő alatt felülvizsgálati kérelmét ügyvédi ellen­jegyzéssel ellássa és a mely az igazolásnak alapjául szolgálhatna; az pedig, hogy a megbízott elnézésből mulasztotta el az ellen­jegyzést:'az 1881: LIX. t.-c. 61. §. értelmében vétlen mulasztás­nak nem tekinthető. (1899. jun. 9-én IG. 151.) Különös végzés Egy vidéki járásbíróság következő végzése fekszik előttünk: «Ezen kellő időben beadott felfolyamodás elfogadtatik. Minthogy a felfolyamodás tárgyává tett végzést nem a telekkönyvi ügyek rendszerinti előadója alólirt kir. albiró, hanem a szabadságon léte miatt a bíróság vezetője B. kir. táblabíró ur hozta, a felfolyamodást ellenjegyző ügyvéd felfolyamodásának éles és tiszteletlen hangját alólirott albiró ellen is irányozza s az ügy érdemébe nem tartozó társadalmi kérdéseket is felszínre hoz, s a kir. albirót állítván az ügyvéddel egy társadalmi osztályba tartozónak — mely kérdés eldöntése különben sem az ellenjegyző ügyvéd feladatát képezi — s ezzel alulirt biró ellen, a megenge­dett kritikán tul a személyes térre lépett, a felfolyamodás máso­lata a kecskeméti ügyvédi kamarához áttétetik. Minthogy pedig az ellenjegyző ügyvéd a személyeskedésen tul még alólirt birót gyanúsítja is, amennyiben azt állítja, hogy a bíróság 4 frt napidijat és 5 frt 60 kr. uti költséget cszokott fel­számítani» (mivel a példakép felhozott összegek csupán a kir. albirák napidijait látszanak megközelíteni, kétségtelen, hogy e megjegyzés is alóirt kir. albiróra vonatkozik). Felfolyamodó a nap- és uti költségekre vonatkozó állítást alólirt biró teljesen légből kapott s valótlan állitásnak jelezi, s az ellenjegyző ügyvédtől a teljes bizonyítási szabadságot már most megvárja, a gyanúsítást visszautasítja s a felfolyamodás máso­latát a kecskeméti kir. ügyészséggel közöltetni rendeli. Annak már e helyütt is határozott kijelentésével, hogy a kir. albiró egy napra a fenti 21,221/96. sz. igazságügyminiszteri rendeletnek megfelelően 3 frt 50 kr. napidijat, 4 frt vasúti és vasuttóli fuvar, 80 kr. podgyászvitelbért és 40 illetve 50 kr. vasúti dijat összesen tehát 8 frt 70, illetve 8 frt 80 kr. dijat szokott felszámítani. Végül a felfolyamodás hiteles másolata az eljáró bíróval közöltetik.- (Ügyvédi körökből.) Kétes követelések összevásárlása — fegyelmi vétség. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága :..... ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendeli. Indokok : A pana­szos beigazolhatónak mondja, hogy panaszlott az ügyfele által neki behajtás végett átadott követelést magához váltotta és hogy panaszlott kereskedők kétes követeléseit összevásárolja s azokat a saját számlájára behajtja. Minthogy ezen panaszok valóságuk ese­tében a kari tekintélyt veszélyeztetik és sokszorosan ütköznek fegyelmi szabályainkba, panaszlott egyszerű tagadásával szemben a fegyelmi eljárást és a tényállás kiderítése végett a vizsgálatot el kellett rendelni. — A m. kir. Curia: Az ügyvédi kamara fe­gyelmi bíróságának határozata indokaiból helybenhagvatik. (1899. július 21-én 375. sz.) &y v Curiai és táblai értesítések A i ÍC6léd dn V Zs Schillinger Gáborné VVéhly Sámuel keresk. •y; 1 ,• ¥*< a' C- eld- Wattay- - Fischer Ede - Vajda György 2S o«a C- e,d' Szalacsy- - Sebök Béla - Szerdahelyi J tóltó erk. 268. sz. a. n. e. eld. Tury. - Grosz Zsigmond - Wigner r!TCAS r ,amU ™lamint Barta és Berger - Pollatsek A. még nem érkeztek el a táblára. - A Curián dr. Ajtai Sándorné - Paszicu Gy. Ízárddr gStgyT ^ ^ e' e,d- Küvács Antal- ~ SzeS szara dr. St. L. Schmidt Ármin és tsai 3,363 sz. a. n. e. eld. Bosits Gábo Báhüsz és fiai - Szent-gáli közbirtokosság eílen érk. 4,569. si KetZ^muT uaZUl.ü Sz°bránC Sz- L Homo'ya András és tsa ­U Fi y1e"e;, **• *'*96. sz- eld. Egry - Kassa dr. B. K. MChu"A?^^/96- sz- a e. eld. Tergovcsics - ifj. Lelecsényi b. u. érk. 6,960. sz. a. n. e. eld. Válka. Dávid Jánosné ellen érk. Veszprém dr. F. M. Gombás Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Pi^TlLLERJIÓRjakik V., Rudolf-rakpart 3. ALLJ.S HilIviKTTlHUiO NYOMDÁJA BODAPESTBN "

Next

/
Oldalképek
Tartalom