A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 32. szám - Épületkitüntetés és telekkegyesités - A volt úrbéresek, nádas, erdő és legelő illetősége hová tartozik? (1871. évi 53. t.-c.) (Vége.)

126 A JOG érdeküket a megállapodásra hivatkozással mindig megvédhetik és mert az által, hogy az adós helyett ennek beleegyezésével a hitelezőnek egy harmadik fizet, az adós tartozása meg nem szűnik, ellenkezőleg ily esetben a hitelező tartozik az ö követelési jogát annak, a ki a fizetést teljesitette átengedni és a harmadik által teljesített fizetéssel a tartozás csak akkor szűnik meg, ha az kifejezetten az adós nevében és részéről teljesítettnek jelentetik ki. (A m. kir. Curia felülvizsg. tan. 99 máj. 3. G. 72/99. sz. a.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben A névre szóló részvények átruházása a k. törv. 173. §-a szerint üres hátirat mellett történhetik, a ki tehát valamely üres hátirattal ellátott részvénynek birtokába jut, annak mindaddig jogos tulajdonosának tartandó, mig birtokának jogszerűtlen volta be nem bizonyittatik. A pestvidéki kir. tszék. (1898. június 4-én 1,970. sz. a.) Z s a r n a y Lajos ügyvéd által képviselt Sz. Lajosné B. Zsófia, H. Sándorné Sz. Margit, K. Sándorné Sz. Ilona, H. Adolfné Sz. Sarolta, Sz. Elemér és E. Vincené Sz. Róza felpereseknek, dr. B á n u s Vilmos ügyvéd mint kisk. B. Margit törvényes képviselője I-só' s az általa képviselt G. Alajosné V. Ilona Il-od, valamint özv. B. Sámuelné H. Karolina Ill-ad rendű alperesek ellen ajándékozási szerződés érvénytelenítése s a pesti hazai első takarékpénztár 1,164. sz. részvényének birói letétbe helyezése iránti rendes perében következőleg itélt: Az 1887. aug. 5-én kelt A) a. ajándékozási pótokirat azon részben, melynél fogva ezen okirat 3. pontja szerint a pesti hazai első takarékpénztár 1,164. számú részvénye V. Margitnak I. r. alperes, kisk. B. Margit jogelődjének és II. r. alperes V. Ilona férj G. Alajosnénak ajándékoztatott, érvénytelennek nyilvánittatik s B. Vilmos mint kisk. B. Margit t. t. gyámja és G. Alajosné sz. V. Ilona I. és II. r. alperesek egyetemlegesen köteleztetnek a jelzett részvényt az 1895. január 1-től járó szelvényekkel együtt néh. B. Sámuel hagyatékaként 15 nap és végrehajtás terhe alatt birói letétbe helyezni, stb. Fent nevezett I. és II. r. alperesek viszonkeresetükkel elutasittatnak. stb. Indokok: Felperesek az 1887. évi aug. 5-én kelt A) a. ajándékozási szerződést azon részében kérik érvénytelennek kimondatni, mely szerint III. r. alperes özv. B. Sámuelné a pesti hazai első tptár 1,164. sz. részvényét I. r. alperes kisk. B. Margit jogelődjének: néh. B. Vilmosné sz. V. Margitnak és II. r. alperes G. Alajosné sz. V; Ilonának ajándékozta és pedig azon az alapon, mert ezen részvény néh. 1877. december 11-én elhalt B. Sámuel hagyatékához tartozik, erre nézve tehát a nevezettek közt érvényes jogügylet létre nem jöhetett s különben is a jogügylet az akkor még kisk. megajándékozottak törvényes képviselője által alá nem Íratott, sem V. Ilona egyik megajándékozott azt nem irta alá, de nem lehet érvényes az ajándékozás azért sem, mert özv. B. Sámuelné az okirat kiállításakor szemeire teljesen el volt gyengülve s igy a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat volt volna szükséges, felperesek a megajándékozott nevezett alpereseket arra kérik kötelezni, hogy a néhai B. Sámuel hagyatékához tartozó ezen részvényt helyezzék birói letétbe. Megjegyeztetik, hogy III. r. alperes özv. B. Sámuelné a per folyama alatt elhalt, hogy a nagy kátai kir. jbiróság 5,949/97. sz. jogerős végzésével igazolt örökösök perben állanak. Alperesek azon kifogása, hogy felperesek csak néh. B. Sámuel összes örököseinek perben vonása mellett léphettek volna fel kerestükkel, nem volt figyelembe vehető azért, mert bármely igazolt örökösnek jogában áll a hagyatékhoz tartozó vagyonnak a hagyatéki tömegbe való beszolgátatását követelni, más kérdés azután az öröklési igények és a részesedés mérvének eldöntése, a melyhez az összes örökösök perben állása szükséges, ez azonban a jelen pernek nem tárgya. Igaz ugyan, hogy a szerződés érvénytelenítését rendszerint csak az azokban résztvevő szerződő felek követelhetik, miután azonban felperesek keresetüket arra alapították, hogy a megtámadott jogügylet tárgya oly vagyon volt, mely néh. B. Sámuelhagyatékához tartozik, a melyre nézve tehát felpereseknek, mint a nagykátai kir. jbiróság 1,018/90. sz. átadó végzésével igazolt örökösöknek öröklési joguk van, felperesek ily cimen jogosultak örökhagyó özvegye s örökös társak közt létrejött jogügylet megtámadására. Ha felperesek néh. B. Sámuel hagyatékának tárgyalásakor kifejezetten kijelentették s elismerték volna is azt, hogy az örökhagyónak a hagyatéki eljárás keretébe bevont vagyonokon kivül más vagyona nem maradt, az még nem fosztja meg felpereseket azon joguktól, hogy a hagyatékba be nem vont vagyonokra nézve igényüket később is érvényesíthessék, alperesek e részbeni kifogását tehát annál kevésbé lehetett figyelembe venni, mert nem állították, hogy felperesek a megtámadott ajándékozási jogügyletet kifejezett, n s annak tudatában fogadták volna el, hogy a jogügylet tárgyát képezett részvény néh. B. Sámuel hagyatékához tartozik s erre nézve öröklési igényükről lemondanak. Azon alperesi kitogás sem volt figyelembe vehető, hogy felperesek kereseti kérelme helytelen, miután a részvény már eladatott, s igy annak letétbe helyezése tekintetében végrehajtható ítélet nem hozható, mert az 1881: IX. t.-c. 217. §-a ily esetre vonatkozólag kifejezetten intézkedik ezen körülmény tehát a marasztalásnak akadálya nem lehet. Nem szolgálhat az A) a. érvénytelenítésére alapul a közjegyzői okirat formájának hiánya, mert ezt az 1886: VII. t.-c. 21 §-ának c) pontja csak a vakok jogügyleténél írja elo, felperesek pedig nem is állítják azt, hogy III. r. alperes néh. özv. B Sámuelné az A) a kiállításakor vak volt, csak látóképességének elgyengülését állították — Ami pedig azt illeti, hogy az ajándékozási szerződést sem az akkor kisk. megajándékozottak törvényes képviselője, sem V Ilona nem Írták alá, tekintettel arra, hogy az ajándékozási jogügylet alakszerűséghez kötve nincs és hogy az ajándékozás tenylea foganatba ment, a részvény átadatott s átvétetett, a m. által a jogügylethez való hozzájárulás kétségtelen s mivel a bár kiskorúakkal kötött hason jogügyletek a gyámhatósági jóváhagyást nem igénylik, ezen szempontból a jogügylet meg nem támadható ! Felperesek keresetének helyt kellett adni a következő okokból: Az F. alatti, ugy szintén a kihallgatott Sch. Alajos és K. Árpád tanuk vallomásai alapján meg kellett állapítani, hogy a kereset tárgyát képező részvény néh. B. Sámuelé volt, a részvény az ő nevére volt kiállítva s az ő nevéről íratott át a megajándékozottak nevére. A megajándékozott alperesek nem bizonyítottak oly jogszerű tényt, melylyel ezen részvény tulajdonát az ajándékozó özv. B. Sámuelné megszerezte volna, csupán arra hivatkoztak, hogy ezen néh. B. Sámuel által elzálogosított részvényt B. Sámuelné váltatta ki. Erre azonban ha való lenne is, özv. B. Sámuelné csak a hagyaték hitelezőjévé vált a kisajátítási összeg erejéig. Azt nem is állítják alperesek, hogy a részvény a néh. B. Sámuel és neje házasságának tartama alatt szereztetett. Ez a körülmény azonban még bizonyítás esetére sem lett volna figyelembe vehető, mert a vagyon közszerzeményi minőségét, nemes rendű házastársakról lévén szó, a házasság tartama alatt való szerzés ténye meg nem állapítja. Alperesek a részvény azonosságát tagadják. Miután azonban beismerik, hogy az A) a. értelmében a részvényt megkapták, az A) alattiban pedig a részvény száma 1,164-nek van kitüntetve, tehát ugy mint az F) alattiban, az azonosság iránt nem lehet kétség. Az A) alattiban megjelölt részvény átvételének elismerésével szemben mi aggály sem támadhat a matt, hogy a részvény V. Margit Ilona névre íratott át, a mire nézve különben a már hivatkozott tanuk kellő felvilágosítást nyújtanak, mert ezek szerint az egy névre való átirás, (mely a megajándékozottak keresztneveinek összevonása folytán keletkezett)a kezelési szabályokban leli indokát. Miután pedig III. r. alperesnek özv. B. Sámuelnénak tudnia kellett, hogy a részvényt el nem ajándékozhatja, mert az nem az ő tulajdonát képezi, tehát az ajándékozás érvényes létrejöttének ezen feltétele hiányzik s mivel a jóhiszeműséggel a megajándékozott alperesek, mint családtagok, tehát a családi viszonyok tudomással birók nem védekezhetnek, felperesek keresetének helyt adni kellett ez alapon. A viszonkeresetet el kellett utasítani. Jelen perbe a felperesek ellen érvényesítendő beszámítás kérdése be nem vonható, mert az az osztály keretébe tartozik s nem egyedül a viszonkeresettel élt, I. és II. alperesek által, hanem többi örökös társaik együtt esetleg ezeknek alperesként leendő perbevonása mellett érvényesíthető, meg különben is a kereset és viszonkereset jogalapja nem azonos, mert a kereset egy, az alperesek közt megkötött ajándékozási jogügylet érvénytelenítését s az ajándékozás tárgyának birói letétbe helyezését célozza, a részesedés mérvére, az osztályra való igények ezuttali kizárásával, mig a viszonkeresetnél B. Sámuel hagyatékára vonatkozó osztály kérdését illeti s erre van alapítva. Nem forog fenn tehát az 1881. évi LIX. t.-c. 8. §. a) és b) pontjának esete, ezenkívül pedig a viszonkeresetnek csak akkor van helye, ha felperes az együttes tárgyalásba beleegyezik, a mely eset fenn nem forog stb. A bpesti kir. ítélőtábla (1898. december 6-án 5,444. sz. a.) A kir. ítélőtábla az elsőbirósági ítélet felebbezett részében az ítéletet oly értelemben hagyja helyben, hogy a kisk. B. Margit kötelezettsége csak a néh. B. Vilmosné V. Margit hagyatékának átadása tárgyában a nagykátai kir. jbiróság által 1894. május 12-én 1,139. sz. a. hozott D) a. végzésben meghatározott öröksége erejéig terjed stb. Indokok: A mint az elsőbiróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtetett, a kereset tárgyává tett részvény néh. B. Sámuel tulajdonát s halála után hagyatékát képezte. A tulajdonjoggal össze van kötve az a jog is, hogy a tulajdonos a tulajdonát képező dolog átadását bárkitől követelheti. E jog ingóságokra vonatkozólag korlátozást csak annyiban szenved, a mennyiben az ingó dolog jóhiszemű birtokosa a dolog átadására nem kötelezhető. A fenforgó esetben azonban alperesek az elsőbiróság Ítéletében felhozott helyes indokok szerint jóhiszemű birtokszerzőknek nem tekinthetők s a mennyiben felperesek a keresetlevélhez C) a. mellékelt átadó végzéssel kimutatták, hogy B. Sámuel elhalt s felperesek annak törvényes, illetőleg végrendeleti örökösei, kétségtelen, hogy alperesektől a szóban forgó részvény átadását, tekintet nélkül az arra nézve közöttük, illetőleg jogelődjük és B. Sámuelné közt létre jött ajándékozási szerződésre követelhetik, ennélfogva mig egyrészről felperesek igényeinek érvénytelenítése céljából az ajándékozási szerződés érvénytelenítésére szükség nincs, addig más részről nem lévén oszszerződö felek, vagy a per indításkor azoknak jogutó-