A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 30. szám - Az 1894. évi XVI. t.-cikk 69., 76. és 117. §-ainak magyarázatáról - A bűncselekmény elévülésének megszakítása

120 A JOG készlet bizományi árukból állott is, hogy ezen bizományi ügylet elszámolásánál 100 frton jóval felüli hiány mutatkozott, miért mindkét vádlottat a btkv 355. §-ába ütköző és a 356. §-a szerint minősülő sikkasztás bűntettében a btkv 70. §-a értelmében mint tettestársakat bűnösöknek kimondani és az ítélet rendelkező részében emiitett fő- és mellékbüntetéssel sújtani kellett. A büntetés kimérésénél mindkét vádlottra nézve enyhítő körülménynek vétetett vádlottak büntetlen előélete és II. r. vádlott K. Mórra nézve, hogy ő teljesen sógora I. r. vádlott D. Jakab befolyása alatt állott és az ő érdekében illetve az ő javára ment bele a dologba: ellenben súlyosbító körülménynek vétetett az okozott nagy kár és hogy annak megtérítésére vádlottak vagyontalansága folytán kilátás nincsen stb. A bpesti kir. Ítélőtábla. (1898. április 20-án 1,480. sz. a.) Nagyobb súlyt helyezve a vádlottak jó előéletére szorult anyagi helyzetére, mint enyhítő körülményekre és mellőzve a kártérítést valószínűtlennek feltünteti vagyontalanságot mint súlyosító körülményt a kir. ítélőtábla a btkv 91. §-ának alkalmazásával D. Jakab főbüntetését nyolc havi, s K. Mórt hat havi börtönre leszállítja és evvel a változtatással a kir. tszék ítéletét helybenhagyja indokainéi fogva s azért is, mert ama körülmény, hogy B. Károly panaszos a vádlottak üzletéről a hiány megállapítása végett leltárt készített, szinte az áruknak bizományos minősége mellett bizonyít. A ra. kir. Curia (1899. május 25-án 8,645. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatván, vádlottak a vád és következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok: Az egyrészről B. Károly, másrészről K. Mór vádlott közt 1895. szeptember 25-én kötött szerződés bizományi szerződésnek címeztetett ugyan, tekintveazonban, hogy B. Károly beismeri, hogy tulajdonképpen I). Jakab vádlottal szerződött, K. Mór vádlott pedig csak jótállója volt a többszörösen vagyonbukott D. Jakabnak s beismeri, hogy ugy egyeztek meg, miként a D. üzlete nem mint B. Károly, illetve I). Eszter és tsa bizománya raktára, hanem K. Mór cége alatti üzletként vezettessék; tekintve, hogy a szerződés 3. p, szerint K. Mór az árukat B. Károlytól tartozott ugyan beszerezni, de ha az üzletet B. Károly megfelelő üzleti árukkal el nem látta, jogosítva volt D. Jakab illetve K. Mór árukat másoktól is beszerezni; tekintve, ugy az 5. pont szerint ugy a házbért, mint az adókat s a/, összes közszolgálmányokat és üzleti kiadásokat K. Mór illetve vádlottak tartoztak viselni, nem pedig B. Mór, illetve 1). Eszter, mint állítólagos tulajdonos: nyilvánvaló, hogy az ügylet szoros értelmében nem bizományi, hanem hitelezési ügylet volt, mely bizományi ügylet alakjába a D. Jakab vagyoni helyzetére tekintettel és a 7. pontból is kitetszőleg csak azért burkoltatott, hogy D. Jakabnak más netán foglaltató hitelezőivel szemben B. Károly illetve D. Eszter elsőbbségi -jogot érvényesíthessen, s hogy ezt 'gy fogta fel maga B. Károly is, az is bizonyítja, hogy midőn 1896. január havában meggyőződött arról, hogy követelését a I). Jakab meglevő árukészlete nem fedezi, sem bűnvádi feljelentést nem tett ellene, sem az árukat azonnal vissza nem követelte, sőt K. Mórnak tovább is adott árukat, majd kötelező nyilatkozatot vett a 750 frt tartozás tekintetében 1). Jakabtól és a K. Mór nevében halasztást engedett annak pünkösdig leendő megfizetésére, mi által még ha eredetileg az ügylet bizományi jelleggel bírt volna is, azt a panaszos önként változtatta át tisztán hitelezési ügyletté, minek folytán a vádlottak tanórásukat a panaszos beismerése szerint időközben a bűnvádi feljelentés megtételéig 600 frtra apasztották le. Bűnügyekben. A kir. Curia Döntvényei. (Büntető ügyekben.) 77. szám. VfA szabadságvesztés büntetés mellett, a törvények által egyes esetekben a B. T. K. 26. §ától eltérően legkisebb büntetési tételként megállapított pénz-, mint mellékbüntetés, a B. T. K. Q2. § ának alkalmazásával a főbüntetéstől külön egymagában leszállitható-e.-» (1233, 3568.jB. 8gg.és 10431./B.Hqj.számokhoz.) Határozat. A szabadságvesztés büntetés mellett, a törvények által egyes esetekben a btk. 26. íj-tól eltérően legkisebb büntetési tételkent megállapított pénz- mint mellékbüntetés, a btk. 9,2. §-anak alkalmazásával a főbüntetéstől külön egymagában le nem szállítható. Indokolás: Azt a mértéket, a melv szerint a büntetések kiszabhatók, általánosságban a B. T. K. 21., 22., 23., 24., 25., 26. §§-aiban foglalt rendelkezések állapítják meg. Egyes esetekben azonban ugy a fő- minta mellékbüntetések tekintetében oly büntetési tétel van meghatározva, mely a büntetés legkisebb mértékére nézve az általános szabálynál szigorúbb intézkedést tartalmaz. Ezzel szemben a B. T. K. 92. §-ának rendelkezése feljogosítja a bíróságot, hogy a bűnösség fokához képest nemcsak az egyes esetekre meghatározott legkisebb büntetési tétel legkisebb mértékét mellőzheti, hanem még a büntetés nemét is leszállíthatja. Minthogy pedig a B. T. K. e§-ának alkalmazhatása a bűnösség fokára egészben és egységesen kiható enyhitő körülményeken alapszik; minthogy ez az alap, az egy büntetést képező fő- és mellékbüntetések kfsLbásánál a B. T. K. 92. §-ának e kulomtett alkalmazását annál inkább kizárja, mert ez a , ellenkező .rányu rendelkezést nem tartalmaz s annak értelmében a pénz m.nt mellekbüntetés csak a főbüntetéssel együttesen szállítható le: ezeknél fogva a fenti értelemben kel ett határozni. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályainak 18...). évi június hó 16-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon evi június ho 28-an tartott teljes ülésében. 78. szám. Szabható-e a B. T. K. (>2- '$ának alkalmazásával a B. T. A'. 66. %-ának 3. pontjában megállapított ot. illetőleg három évi fegyháznál enyhébb büntetés.» (4,459-> l^950, (j,243.IB. 898- és 9o67-lB- számokhoz') Határozat. A B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával a B. T. K. 66. § ának 3. pontjában megállapított öt, illetőleg három évi fegyháznál enyhébb büntetés nem szabható. In d o k o 1 á s. A B. T. K. I. rész IV. és VII. fejezetében foglalt általános rendelkezések egymásra csak annyiban hatnak ki, a mennyiben a törvény azt különösen rendeli. A mikor tehát B. T. K. 92. §-a a büntetés leszállítását vagy átváltoztatását megengedi, ennek csak annyiban tulajdonítható hatály, a mennyiben az más általános rendelkezésben akadályra nem talál. A B. T. K. 66. §-ának 2. bekezdése a B. T. K. 92. §-anak alkalmazásával a büntetés további leszállítását nem zárja ki, sőt ama rendelkezés értelmében a büntetés a 92. §. alkalmazása nélkül is leszállítható, de a harmadik bekezdésben azt a tiltó rendelkezést tartalmazza, hogy a halállal, valamint az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekmények kísérleténél, a fegyház büntetési nem enyhébbre le nem szállítható, s ennek tartama az első esetben öt, az utóbbi esetben pedig három évnél enyhébb nem lehet. Ez a rendelkezés teljesen összhangban van a btk. 92. §-ával, mert mig ez a büntetés leszállítását, sőt a büntetési nem átváltoztatását is általánosságban megengedi; addig a halállal vagy az életfogytig tartó fegyházzal büntetendő befejezett cselekményeknél a cselekmény, valamint a büntetési nem súlyos voltánál fogva megszabja a határt, a melyen alul a büntetés lejebb nem szállítható. Épen ily korlátozás a 66. §. 3-ik bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely az érintett cselekmények kísérleténél [a legkisebb mértéket 5, illetőleg 3 évben határozza meg. Ha tehát a 92. §-a halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő befejezett cselekményekre a büntetésnek lejebb nem szállítható mértékét állapította meg; épen oly kötelező s lejebb nem szállítható mértéke a büntetésnek az a tétele is, a melyet a kísérletre a B. T. K. 66. §. 3-ik bekezdése megállapít. Kell Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályainak 1899. évi június hó 16-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 28-án tartott teljes ülésben. Dr. Janicsck József Czorda Bódog kir. albiró tanácsjegyző. a kir. Curia másodelnöke. A. m kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának ülésem a választott tagoknak az állami közegekkel egyenlő arányban kell részt venniök. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 80.452. sz. határozata.) A törvényhatósági bizottság elnöke a főispán iránt tiszteletét és ragaszkodását kifejezésre juttathatja; azon eljárása azonban, hogy a főispán megtámadójával szemben utálatát és megvetését nyilvánítja, törvényesnek nem tekinthető. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 75,030. sz. határozata.) Törvény vagy szabályrendeletek értelmében bizonyos jogosítványok megszerzésének feltételét képező erkölcsi bizonyítványban azon esetek felsorolásának is helye van, melyekben a folyamodó ellen megindított bűnvádi eljárás pozitív eredmény nélkül megszüntettetett. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 90,944. sz. határozata.) Dr. Charmant Oszkár fiumei kir. közjegyző irodája számára egy lehetőleg helyettesítésre képesített jelöltet keres. Közjegyző helyettes esetleg oly egyén 1 ügyvéd, biró, ügyész stb . a ki. ha nem is proffesionatus helyettes, az 1886. VII. t. c. 5- §-a értelmében helyettesi minősitésse) bir, alkalmazást nyer. A román nyelv teljes ösmerete elengedhetlen kellék. Cím a kiadó hivatalban. PALLAS -ÍSIVÍST XpSASAi