A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 28. szám - Még egyszer az örökösödés- eljárásban felszámitható közjegyzői dijakról

224 terhe mellett voltak kötelesek megjelenni. Bárki a közgyűlésen résztvevők soraiból felemekedve (personaliter exurgendo) jelenlévő ellenfele ellen panaszt emelhetett. Ha valaki ellenfelét a bíróság szine előtt vagy a királyi curia színhelyén találta, őt személyesen idézhette (szembe való idézés, facie ad faciem citare). Az Anjou korban találkozunk legalább az idézésnek ezen különös nemével. Forrásaink igen gyakran tesznek említést a nyolcadokról (octavae judiciales) kiváló érdeme a szerzőnek, hogy ezen bírósági határnapok jogi természetével bővebben és alaposan megismertet bennünket. Nyolcadok, mint határnapok csupán a felsőbb bíróságoknál a királyi curiában, ugy mint a báni és a vajdai székeken fordulnak elő. Igen külömböző időben tartott nyolcadokról olvasunk; egy-egy évre 5—6 nyolcad is jut. A Hunyady korszakban kezdik a nyolcadokat törvényesen rendezni, évenként négy nyolcadnak tartását állapítván meg. Voltak rendes nyolcadok és rövid nyolcadok, utóbbiakon tárgyaltattak a breve judiciumok kevesebb birótárssal. Némely perek több nyolcadon át voltak tárgyalhatók (longae litis causa), mig másokat egy nyolcad alatt be kellett fejezni (brevis litis causa). A vidéki bíróságoknál (megyeiek és városiak) a nyolcadok nem voltak szokásosak. A kifejtettekből látjuk, hogy a magyar peres eljárásnak ősi népjogi formáit nem ismerjük. Róluk emlék nem maradt reánk. Az Árpád kori perjog okmányai a XIII. századtól folynak csak és ezek is csak a felsőbb királyi, nádori és királyi kiküldöttek tartotta bíróságok eljárását documentálják. A vidéki igazságszolgáltatás a XIV. századtól kezdve kezd ismertté válni. Hajnik professor vizsgálódásai eredményeként megállapítja, hogy a magyar régi perjog nem népalkotásnak, de királyi rendezésnek volt eredménye, a mihez az alapformákat a koronkénti nyugat-európai jogélet szolgáltatta. Igen figyelemre méltó ezen kijelentés. Szerinte az Árpád koriperannak agermán peres eljárásnak formáit éselveitkövette, m el y a frank birodalomban különösen annak karolingi korszakában kifejlődött. A régi magyar peres eljárás tehát szintén nyilvános és szóbeli volt, mint a germánoknál; a tárgyalási elv dominált. A per hazánkban még a XIII. században is az emberek szemében még nem valamely vitás jogkérdésnek birói dönfés alá bocsátása, hanem valóságos jogi küzdelme a peres feleknek egymással, (duellum litigantium, rixa. ) Csak későbben lesz <caus a»-vá. Az Árpád kori perjog nagyon merev tehát és formai, szemben e római perjoggal, mely a materialis igazságot kereste. A per menete nagy vonásokban a következő: Felperes vagy egyszerűen előadta panaszát (proposuit) vagy átnyújtotta a perbehivási és birói leveleket állítván, hogy azokban panasza és keresete, illetve előterjesztése benfoglaltatik. (actio, acquisitio et propositio). Alperes a panaszra nyomban felelni nem tartozott, kérhette a perlevelek mását (petitio parium) és azok megfontolására határidőt. A Kúria rendesen három napi határidőt engedett. A halasztás elteltével válaszolnia kellett. Válasza kitérő lehetett pl. kifogás, mely a pert leszállítja, perhalasztás iránti kérelmet tartalmazhatott, mert a per egy nyolcadon nem fejezhető be, vagy érdemleges volt. Á responsio folytán jött létre a litis pendentia. A per függvén, a biró a feleket állításaik bizonyítására utasította. Á bizonyítás nem a bitónak, de az ellenfélnek szólt, a bizonyítás célja volt néma perkérdést tisztázni, hanem alperes személyét tisztázni, illetve elbuktatni. Ha nem okmányokkal bizonyítottak a felek, a biróság felszólította őket, hogy tegyenek a bizonyítás iránt ajánlatot, ehhez képest hozta meg a biró a bizonyítási ítéletet. Okmánybizonyitás esetén a felek által bemutatott okmányok felolvastattak és végitélet hozatott. Ugy a bizonyítási mint a végitélet ellen nyomban tiltakozással (prohibita) lehetett élni, kérve ujabb kihallgatást, mit a biróság még ugyanazon oktáván megadni köteles volt. E tiltakozást háromszor lehetett ismételni. A most vázolt permenet a Kurián volt szokásos, a megyékben és vidékeken ezen I eljárás némileg változott. A későbbi királyok alatt az Árpád kori per és mindinkább fejlődött ehhez azonban a nyugat-európai irányzatot már nem többé • a német jog szolgáltatta. A szerző constatálj a, hogy a német befolyás a magyar jogéletre már azi utolsó Árpádok alatt szünik meg, nemcsak aperjog de a magánjog terén is. A vegyes házbeli királyaink többé már nem Németországból; vették az európaieszméket és irányokat, hanem Olaszországból, Francziaországból, sőt részben Angliából hozták be. A tulajdonképeni nyugat-európaiszellem a normanoktói származott. A normanjog eredeti fészke tudvalevőleg Francziaországéjszakirésze innét a hóditások nyomán elterjedt Angliába Délolaszországban sőt a Keresztes háborúk átvitékaztKeletre is. Hajnik nézete szerint az Anjouk alatt perjogunktehát áthatóan átalakult. Igaz na k fogadja el szerző Verbőczy azon állítását, hogy polgári perünk formái Franciaországból származtak át hozzánk. A római és kánjog közvetlen befolyását a magyar perjog nem érezte A JOG Vegyesek. Helyreigazítás. A mult számban «Bünügyi statistika* cim alatt megjelent cikkben előforduló «61-174«/0» kijavítandó 6174-re; továbbá «detekiv rendőr mellett, detektív szervezet mellettire helyesbítendő. ...,,, Nyílt kérés. Stepán László. helmeczi kir. jarásbiro úrhoz. A «Jog» f. évi junius 18-án megjelent 25. számában méltóztatott «Nehány közérdekü szó az örökösödési törvény (1894. évi XVI t-c) 117. §-ról» cimü közleményben a kir. közjegyzők egy némelyikét véleményem szerint alaptalanul hagyaték fabrikálással megvádolni oly commentár kíséretében, mely méltán kihívásnak tekinthető. Ugyanazért mielőtt arra a cikkre érdemleges megjegyzéseimet szintén a «Jog-< hasábjain közölném, tisztelettel kérem szives válaszát a következő kérdésekre ugyancsak a «Jog> hasábjain közölni: 1. a felhozott esetben az eljárás hivatalból vagy a felek kérelmére lett-e elrendelve; 2. az eljárás a három örökhagyó hagyatékában, vagy csak a három közül egynek és melyik hagyatékában tétetik folyamatba. 3. a hagyaték ingókból vagy ingatlanokból állott ? Szathmáry Lajos kir. közjegyző Vingán. A budapesti kir. ügyészség szolgálati beosztása a szünidő alatt. Julius 2—4-ig dr. Geguss Gusztáv kir. főügyész-helyettes, dr. Halász Lajos, dr. S é 1 1 e y Barabás királyi ügyészek, Mészáros Tivadar, dr. F a r k a s Gyula, N á m e s s y János, dr. Gruber Lajos, Schneider Gábor, dr. Magyar István, dr. H o d á s zy Antal, dr. Böhm Alajos, dr. Etter Dezső, dr. Kesserü Lajos, dr. Polgár Viktor, dr. B a 1 á z s Elemér, kir. alügyészek. Julius 5—10-ig: dr. Geguss Gusztáv, kir. főügyészhelyettes, dr. H a 1 á s z Lajos, dr. S é 11 e y Barnabás, kir. ügyészek, Mészáros Tivadar, dr. Farkas Gyula, N á m e s s y János, dr. Gruber Lajos, Schneider Gábor, dr, Magyar István, dr. Hodászy Antal, dr. Etter Dezső, dr. Kesserü Lajos, dr. Polgár Viktor, dr. Balázs Elemér kir. alügyészek. — Július 10—17-ig: dr. Geguss Gusztáv kir. f. ü. h. dr. Halász Lajos, dr. S é 11 e y Barnabás, kir. ügyészek, Mészáros Tivadar, dr. Gruber Lajos, dr. Hodászy Antal, dr. Etter. Dezső, dr. K e s s e r ü Lajos, dr. P o 1 g á r Viktor, kir. alügyészek. — Julius 17-től augusztus l-ig: dr. Geguss Gusztáv kir. f. ü. h. dr. Halász Lajos kir. ügyész, dr. G r u b e r Lajos, dr. D a ó c z y Elek, dr. Kesserü Lajos, dr. Polgár Viktor kir. alügyészek. — Augusztus 1—15-ig: dr. Halász Lajos kir. ügyész, dr. Gruber Lajos, dr. D a r ó c z y Elek, dr. Kesserü Lajos, dr. Polgár Viktor kir. alügyészek. — Aug. 15—21-ig: dr. H a 1 á s z kir. ügyész, dr. Gruber Lajos, dr. D a r ó c z y Elek, dr. B ö h m Alajos, dr. Kesserü Lajos, dr. P o 1 g á r Viktor kir. alügyészek. —Aug. 21—27-ig: dr. Halász Lajos kir. ügyész, dr. Farkas Gyula, N á m e s s y János, Schneider Gábor, dr. Magyar István, dr. Böhm Alajos, dr. Balázs Elemér, kir. alügyészek. — Augusztus 28-án: dr. Halász Lajos, dr. S é 1 1 e y Barnabás kir. ügyészek, Mészáros Tivadar, dr. Farkas Gyula, N a m e s s y János, Schneider Gábor, dr. Magyar István, dr. Hodászy Antal, dr. Böhm Alajos, dr Bálás Elemér, kir. alügyészek. Augusztus 29-től szeptember l-ig: dr. Sélley Barnabás kir. ügyész, Mészáros Tivadar, dr. F a r k a s Gyula, M a m e s s y János, Schneider Gábor, dr. Magyar István, dr. Hodászy Antal, dr. Böhm Alajos, dr. Balázs Elemér kir. alügyészek.