A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 27. szám - A viszváltó intézvényezéséből keletkező jogesetek

220 A JOG Kisfaludy László, a budapesti kir. ügyészség központi fogházának felügyelője, az igazságügytrinister által fogház-gondnokká neveztetett ki. Kisfaludy László, a ki a börtönügy terén igen szépirodalmi tevékenységet fejtett ki, egyik legképzettebb fogházfelügyelő az országban. Előléptetése tágabb jogászi körökben élénk viszhangot talált. A budapesti kir. ítélőtábla szüneti tanácsában július h( nap ban Bakos János kir. táblai biró helyett, ki betegség miatt kérte felmentését Zubovich Román kir. táblai biró fog működni. A bpesti ügyvédi vizsgák. A folyó év első felében lefolyt ügyvédi vizsgák fényes eredményéről ad számot a bpesti kir. ítélőtábla elnöki irodája. Ugyanis a vizsgára jeientkezett 133 jelölt közül 114 lett képesítve és mint ebből kitűnik csak 19 lett visszautasítva. Az eredményt fényessé teszi még azon körülmény is, hogy a képesittettek közül nem egy a bizottság által dicséretben részesült, s mint ilyeneket felemiitjük: dr. Scheimann Emil és dr. Dénes Endre fővárosi, dr. HerczÖdön és dr. Kovács József miskolczi ügyvédeket. Az orvosi műhiba megállapításához. Egy charlottenbui g-i orvos gondatlanságból okozott testi sértés vádja miatt került a napokban a törvényszék elé. Nevezett orvost egy államvasuti hivatalnok hivatta beteg gyermekéhez. Az orvos lábszártörést konstatált, kötést alkalmazott és a sérülés súlyos volta miatt consultálta egy sebészi operatiókban specialista orvostársát. Utóbbi praeperált gyapot-kötést talált célszerűnek és föléje ragtapaszt tett. Ilynemű sérüléseknél a kötés másnap ellenőrzendő. Vádlott ezt meg is tette. Negyed napra a lábhüvelyk melleit egy pattanást látott, melyből vágás után fehér geny vált ki, azonkívül kék foltot is észlelt közel a pattanáshoz. Vádlott tévesen a kötés helyi nyomásában kereste a tünet okát, tényleg pedig jelei voltak ezek a beállott vérn érgezesnek. Hat nap lefolyása alatt a baj oly mérveket öltött, hogy a gyermek lábát amputálni kellett. Az apa büntető feljelentést tett. A beidézett szakértők nevében Bergmann tanár következőképen nyilatkozott : A vádbeli eljárás általánosan ismert s gyakorolt módja ily kötésnek, közvetlenül a testre alkalmazva Bizonyos, hogy a kötés igen feszes volt, a mi ritkán ugyan, de megeshetik másnál is. A gyermek rachitikus hajlamú, s mint ilyennek i»en lágy csontjai vannak. Vádlott bűnösségét szakértő egyáltalán nem ismerheti el. Szerencsétlenségről van itt egyszerűen szó, jóllehet ö maga — ngymond — nem bizná a kötés ellenőrzését másra, hacsak valakinek szakismereteiről nem volna teljesen biztos. Hibáztatja a műtő-orvost, a miért ily kényes kötés ellenőrzését közőnségi s gyakorló orvosra bizta. Veszélyes operatiókná4- — igy szól Bergmann — könnyen történik szerencsétlenség és szerinte jelen eset nem egyéb szerencsétlenségnél. Védő kérdésére a szakértő azt felelte, hogy ismételt ellenőrzést ily eseteknél nem gyakorolnak. Vádlottat különben is lelkiismeretes, képzett orvosnak ismeri. A bíróság a szakértők véleményét magáévá tette s vádlottat a vád alól felmentette. A kiutalt és a felek által fel nem vett nem készpénzbeli bírói letétek tárgyában hozott igazságügyministeri 32.247/1899. I. M. számú rendelet. A kiutalt és a felek által fel nem vett készpénzbeli birói letétekre vonatkozó kérdések ez idő szerint szabályozva nem lévén, az ily letétek tárgyában ismételten eltérő intézkedések történtek. Nevezetesen előfordult, hogy a kir. adóhivataloknál őrizet alatt levő régi birói letétek tárgyában 1878. június 23-án 17,898. I M. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet (1879. évi Rend. Tára 2. I.) intézkedései nem készpénzbeli birói letétekre is alkalmaztattak s az ily nemű letétek megsemmisítése, értékesítése és a befolyt készpénznek az állampénztárba való beszállítása rendeltetett el. Tekintettel arra, hogy az idézett 17.898/1878. számú rendelet csakis a készpénzbeli régi birói letétekről intézkedik s annak rendelkezései a nem készpénzbeli letétekre hasonszerüség utján sem alkalmazhatók : kijelentem, hogy a kérdés érdemleges szabályozásáig a kiutalt, de a felek által fel nem vett nem készpénzbeli letétek iránt birói intézkedés nem tehető, hanem azok a kiutaló végzés jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után is a kir. adóhivatalok őrizete alatt tartandók ; kivéve az értéktelen okiratokat, melyek a jelzett határidő elteltével a bírósági irattárban leendő további kezelés céljából kiutalandók és a bíróság részére veendők át. Kelt Budapesten, 1899. évi június hó 1-én. Állandó jogtanácsos alkalmazása a bukaresti cs. és kir consulátusnál. A bukaresti cs. és kir. consulátus és dr. sajói Dunea Aurél bukaresti ügyvéd között magyar és osztrák állampolgárok jogügyeinek Bukarestben való képviselete tárgyában Írásbeli szerződés jött létre, mely szerződés a magyar kir. .alamint az osztrák cs. kir. kereskedelemügyi és igazságügyi ministerekkel egyetértőleg a cs. és kir. közös külügyministerium által jóváhagyatván, a cs. és kir. külügyministerium részéről hirdetmény jelent meg a Bukaresti Közlöny 1899. évi 127. számának nem hivatalos részében a nevezett ügyvéd alkalmazásáról a cs. és TSÍSrmén^'S^r" consulátus és a kinevezett jogtanácsos között létrejött szerződés alapján részletesen ismerteti a jogUnLsos ügykörét és kötelezettséget, a vele való közvetlen Becsek Rot tl e r debreceni ítélőtáblához érintkezés módjait, az ügyvéd dijainak és költségeinek tarifáit, a íe zére fár^előlegeket, az ügyvéd részére.kiállított meghatalmazások alakszerűségeit, útmutatásokat és figyelmezte eseket taraImaz a Romániában lakó adósok beperlésére a váltók ovatolására váltókövetelések biztosítására es behajtására, magyar es osztrák bírósági Ítéleteknek Romániában való végrehajtására, valamint magyar és osztrák hitelezőknek roman.ai csedugyekben követendő eljárására vonatkozólag., Igazságügyi kinevezések. 0 felsége magyar igazsagugyministere előterjesztése folytán Naményi Józef debreceni, dr Avarfy Károly'szegedi és J ó k u t h y Albert budapesti itelo táblai bírákat Curiához számfeletti bírákká, továbbá 1 Lajos kolozsvári törvényszéki birót a kolozsvári es Béla debreczeni törvényszéki birót birákká kinevezte. Kiterjed-e a perújítás az alapéi beli költségekre ? A budapesti kir. kereskedelm, és váltótörvényszék felebbezési tanácsa következő Ítéletet hozott: Az első bíróságnak az alapperbeli és az ujitott perbeli költségekre tartozó rendelkezését részben megváltoztatja. I n d o k o k: A kir. törvényszék elfogadta az elsőbiróság ténybeli megállapításait s jogi döntését, ugy a perújítás megengedésének kérdésében, mint az alapperbeli tőkére nézve helybenhagyta az ítéletében íelhozott indokokból és azért, mert felperés a perbíróságnál nem jelentette be, hogy tökekövetelésére nézve az ítélet hozatala előtt kielégítést nyert, sőt az alapperbeli Ítélet alapján a kifizetett tőke erejéig is végrehajtást eszközölt ki az alperes ellen, ennek tehát, noha felperes a végrehajtást csak a kamat és költség erejéig foganatosította, érdekében állott s joga is volt a hatályában fennálló aiapperbeli ítélet ellen perújítással élni. Meg kellett azonban részben változtatni az elsőbiróság Ítéletének az alapperbeli költségre tartozó rendelkezését. Olyan általános jogelv ugyanis, a melynek értelmében a perújítás hatálya az alapper költségére ki nem terjed, nincsen, s ezt az elveta bírósági gyakorlat csak abban az esetben fogadta el irányadónak, ha a perujitó felet az alapperben valamely mulasztás terheli s a költség a mulasztás folytán áll elő ; következőleg a perújítás az eset körülményeihez képest kiterjeszthető az alapperbeli költségre is. Ámde a fenforgó esetben annak, hogy az elsőbiróság a tárgyalás költségét az egész tőke összegének megfelelő magasságban állapította meg, s ehhez képest marasztalia a meg nem jelent alperest a költség megfizetésében, nem az alperes mulasztása, hanem a felperesnek az a jogtalan eljárása volt az oka, hogy fennállónak tüntette fel a kereseti tőkekövetelés t holott az már kiegyenlítve volt, alperest tehát az a költségtöbblet, mely ily módon állott elő, egyáltalában nem terhelheti. Ez okból a kir. törvényszék azt ítélte, hogy felperest az alapperbeli költségből csak 11 frt illeti meg, s ehhez képest a most emiitett költségösszeg erejéig az alapperben hozott ítéletet hatályában szintén fentartotta, az ezt meghaladó alapperbeli költség tekintetében azonban azt hatályon kivül helyezte. A jelen per összes és a felebbezés költségének viselésére az elsőbiróság ítéletének részbeni megváltoztatásával felperest a sommás eljárási törvény 110. és 168. §-ai értelmében mint az ügy lényegére és túlnyomó részben vesztest kellett köt lezni. (1899. április 22. 749/1898. D. sz. a.) Curiai és táblai értesítések. Az e, rovat alább közlött érteütéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az Ide vonatkozó levelezést tévedések kíJcerülésevégett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Alsó-Kubin dr I. F. Uradnicsek A. b. ü. érk. 4,423/99 sz a - eld. Neuberger. - Veszele kzsg. _ Jaszenicza kzsg. érk. (352/99. jun. 16. hh. B.-Csaba F, K. ifj. Araczky - özv. Araczky jun. 27. rmv. - Milgo - Milgo 2,183/99. sz. ü. Zs. rMscher E. — Vajda Gy. érk. 531/99. sz. a. Szerdahelyi J. érk. 268/99. sz. a. n. - Ujfalusi M. érk. eldGyKoogsyÖS F>^^toJ-T^k^*níe^^/Í1S Kassa dr B ~K nPR* ~ ^°VáC-S L' "e,n érk- a kir- T-ra ™ dr. B. K. Dobak. b. u. érk. 6,722/99 sz. a. n. eld Frenreisz N-sSCWrí Gy TrÍfá" Gy- - ^kurs' nem ér7- ',ucf *V L,chtmann J - özv. Schwartz A-né 1 G - Te;kucsinCTr- T- 7- hh' ^ráradÍ trVS'ék it<iletét- - O.-Kanizsa Pécs niT AZVU fdán,yi J-~né érk' 2,il0/!,i)- sz- a- ee eld A-SK. ' f •• A- rBf?» 1 ~ FTÍDÚCH K' tírk' 315l/99. sz. a. SgHí E ^^^^^^ a Cur. jun. 18. hh. sz. a Cur. jun. 15. hh 2,047/99. sz. ü. a Cur. n. e. — Cegléd dr. V n. e. eld. Szalacsy. - Sebők tí. e. eld. Thury. — Debrecen dr. M. Gy. Szilágy E 3,067/99. sz. a. n. e. eld Gyárfás. - Derecske Sz T. K eld. Bosics eld 2,328/99. sz. P.-né - Fekete E. 'Lut B*szvíxTTll>.A«Xa KYOMDXJA Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI Dr. STILLER MÓR lakik V. BUDAPBSTBH Teréz-körut 31. Rudolf-rakpart 3.