A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 26. szám - Böngészet a kir. járásbíróságok előtti bünető eljárás köréből

102 A JOG Felperes keresetének ez összeget meghaladó részével elutasittatik stb. Indokok: A perújításnak helyt kellett adni, mert alperes ezt nem ellenezte. Érdemben: Felperes keresetét vételár megfizetése iránt támasztotta. Nem vitás peres felek között, hogy közöttük mustra szerinti vétel köttetett. Nem vitás az sem, hogy az alperes által az alapperhez 12-'. a. csatolt mustraazonosazzal, amelyet az adás-vételi ügylet megkötésekor felperes utazója W. Durra alperesnek átadott; végre nem vitás, hogy alperes az alapperben 97. a. csatolt levéllel az árut felperesnek keliö időben rendelkezésére bocsájtolta. Alperes tagadta, hogy a küldött áru a mustrának megfelelne, hegy az árut az A) a. csatolt könyvkivonatban kitüntetett árak mellett rendelte meg, végre hogy a vételár fizetésére az a megállapodás jött volna létre, hogy az 1885. évi január hó 1-én fizetendő. Alperes tagadásával szemben felperest terhelte kereseti állításainak bizonyítása. Felperes azt a körülményt, hogy a küldött áru a mustrának megfelel, az alapperhez E) alatt csatolt okirattal, továbbá szakértők meghallgatásával kívánja bizonyítani. Az alapperhez E) alatt csatolt okirat az alapperben hozott Ítéletekben kifejtett indokoknál fogva arra nézve bizonyítékot nem képez, hogy a felperes által küldött áru a 12". a. az alapperhez csatolt mustrával egyező. A kir. törvényszék 28,075/97 sz. végzésével elrendelt és foganatosított szakértői szemléről felvett jegyzőkönyv adatai szerint a szakértők kijelentették: 1. hogy dacára annak, hogy az áru 9 év óta raktárban hever, megállapítható, hogy az áru az elküldés, illetve Budapestre érkezéskor a mustrának megfelelt-e; megállapították. 2. hogy a küldött áruk nem egyforma minőségűek; 3. hogy a 7,008 sz. áru a mustrával ugy színben, valamint minőségben egyezik; 4. hogy a 7,282, 7,258 és 7,259 sz. áru a 127. alatt csatolt mustrának sem színével, sem minőségével nem egyezik; 5. hogy a 7,010 sz. áru, amelynek mustrája elveszett, minőségre megegyezik ugyan a 7,008, 7,009 és 7,275 sz. áruk minőségével, azonban ennek megfelelő mustra az ellenmustrák között nincs; 6. felperesi és bírósági szakértő véleménye szerint a 7,009 sz. áru és 7,275 sz. áru ugy szinre, valamint minőségre nézve egyező a 12. /. a. mustrával. A szakértők véleménye alapján, amely véleményt a kir.törvényszék is magáévá tett, megállapítja a kir. törvényszék, hogy a felperes által küldött áruk a mustrának megfelelnek, ellenben a 7,282, 7,258 és 7,259 számmal jelzett áruk a 12. sz. alatti mustrának meg nem felelnek, végre, hogy a 7,010 számmal jelzett áru mustra nélkül küldetett. Ezek után kérdés tárgyát az képezi, hogy jogosítva volt-e alperes a mustrának megfelelő árunak átvételét megtagadni, illetve az egész áruküldeményt felperesnek rendelkezésére bocsátani. Minthogy oly esetben, amikor oly áruk is küldetnek a megrendelésnek megfelelő árukkal, a melyek a megrendeltekkel nem egyeznek, a vevő csak az esetben van jogosítva a megrendelésnek megfelelő áru átvételét megtagadni, ha a megrendelésnek megfelelő áruk a megrendelttől eltérő áruktól azok állaga sérelme nélkül és könnyen el nem választható. Minthogy a jelen esetben — posztóáruról lévén szó — ez elválasztás minden nehézség nélkül megejthető, kétségtelen, hogy alperes nem volt jogosítva a mustrának megfelelő árut is felperesnek rendelkezésére bocsájtani, hanem köteles a mustrának megfelelő árut átvenni és a megfelelő áru vételárát felperesnek megfizetni; felperes pedig a mustrának meg nem felelő és mustra nélkül küldött áru vételárát nem követelheti. Alperesnek azt a kifogását, hogy a küldött áru vételára nem a megállapodáshoz képest van az A) alatti könyvkivonatban feltüntetve, figyelembe venni azért nem lehetett, mert a felperes által annak bizonyítása végett kínált azt a főesküt: hogy az A) alatti könyvkivonatban felszámított árak a vétel megkötésénél ki nem köttettek, alperes sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta és igy a prdts 234. §-a szerint bizonyítva van, hogy a kitüntetett vételár a megállapodásnak megfelel. A C) alatti részletes könyvkivonat szerint a mustrának megfelelő posztóáruk «yard>-ja 5 schilling 10 pennyben állapíttatott meg, ami a 7,008, 7,009, 7,295 sz. áruk után 39 font sterling 3 shilling és 1 pennyt tesz ki, amit alperes megfizetni köteles. Ehhez képest az alapperben 45,607/886 sz. a. hozott első-, 3,764'887 sz. a. hozott másod- és 413/888 sz. a. hozott harmadbírósági ítéleteket hatályon kivül helyezni, alperest 39 font sterling 3 schilling 1 penny tőkének és kamatának fizetésére kötelezni, felperest pedig keresetének ez összeget meghaladó részével elutasítani kellett. A kamatokat 1885 év május hó 25.napjától kellett megítélni, mert felperes alperes tagadásával szemben nem bizonyította, hogy alperes a vételár fizetését 1885. év január elsejére kötelezte volna s mert felperes nem tagadta, hogy üzleti összeköttetésük alatt az volt szokás, hogy a szállított áruk vételára a factura keltétől számított 6 hó múlva fizettetett és igy, minthogy a Ci alatti factura 1884. évi november 25-én kelt, a vételár ettől számítva6hó múlva, azaz 1885. évi május 25-én volt esedékes és igy ez időtől kezdve a kamatot meg kellett ítélni. A kamatláb iránti intézkedés az 1895. évi XXXVI. t,cikk L §"áltdapeksti kir. Ítélőtábla (1898 október hó 13-án 685/98 sz a) A kir Ítélőtábla az elsőbitóság ítélete által hatályában fenartottnak tekinti az alapperbeli Ítéleteknek rendelkezését amenynyiben mind a három bíróság 39 font sterling 8schi hng 1 pence tőkét és ez után 1885. évi május 25-től járó kesedelm kamatot felülhaladó követelésével a felperest elutasította es ot az alapperbe!, költség viselésére kötelezte. . , Ennek előrebocsátásával a kir. ítélőtábla az egész terjedelmében megtámadott elsőbirósági Ítéletnek azt a reszet, melylyel a kir. törvényszék a perújításnak helyet adott 39 font sterling 3 schilling és 1 pence tőkének és kamatainak fizetésében alperest elmarasztotta, 53 font sterling 21 schilling és 1 pence tokét es kamatát felülhaladó követelésével a felperest elutasította, valamint a perköltségre vonatkozó rendelkezést helybenhagyja; egyet) részét megváltoztatja és az alapperbeli ítéleteknek ez irányban is hatályon 18 schilling tőkét és ez után 1885. év június hó 30-ától 1895. évi július hó l-ig 6% azontúl 5°/0 kamatot 15 nap alatt fizessen a felperesnek, egyben kimondja, hogy az alperes árfolyam szerint országos pénznemben teljesítheti a fizetést, stb. Indokok: Amia perújítás megengedését, a kereset főtárgyát és a kamatot illeti, a kir. Ítélőtáblának helybenhagyó rendelkezése az elsőbiróság ítéletében idevonatkozólag felhozott és a következő okokon alapszik: a) Arra a kereskedelmi szokásra, melyet a szakértők tanúsítottak, az alperes nem hivatkozhatik sikerrel, mert a szakértők nyilatkozatának helyes értelmezése szerint a kereskedelmi szokás akkor jogosítja fel a vevőt, hogy az üzlettől egészben elálljon, ha valamely nagyobb küldeménynek csak csekély része szerződésszerű. Ámde a fennforgó esetben, miként az alábbiakból kitűnik, hét bál posztó közül négy bál a megrendelésnek megfelelt és csak három bál volt mustra-ellenes. b) A kir. törvényszék nem mondotta ki azt, hogy Budapest a teljesítési hely, hanem teljesen mellőzte a kérdés elbírálását, melynek eldöntése nem szükséges; mert az csak a fuvarozással járó veszély viselésének szempontjából bírhatna jelentőséggel. Ebben a perben pedig mi adat sem merült fel arra és az alperes nem állítja határozottan azt, hogy az áru egy részének szerződésellenes minősége a fuvarozás folytán vagy a fuvarozás közben állott be. c) Az alapperhez csatolt és nem kifogásolt levelezés szerint az alperes még az áru megérkezése előtt, mihelyt megkapta azokat a nagyobb szeleteket, a melyeket a felperes az elküldött kelmékből levágott, nyomban felszólalt, hogy azok a mustrának nem felelnek meg (1884. évi dec. l én kelt í.-j. a. csatolt levéljmajd 1885 január 5-én megírta, hogy csak mustraszerü árut fogadéi, az áru megérkezése után pedig haladéktalanul értesítette a felperest, hogy a posztót azért nem használhatja és bocsátja rendelkezésre, mert szövete gyenge és e miatt szétfoszlik (1885 februárban kelt és 9'/. alatt csatolt levélivégül 1885 február 17-én újból kijelentette,hogy az áru a mustráknak meg nem felel: 117. a. levél. A szakértők is több csomagra nézve azt találták, hogy a posztó gyengébb minőségű, mint a mustra. Az értesítés tehát, melyet alperes az áru hiányairól az eladó felperesnek küldött, a kereskedelmi törv. 346. §-ának megfelelt, arra pedig nem lehet a vevőt kötelezni, hogy azzal a részletességgel adja elő kifogásait, a melylyel a szakértők a szemle alkalmával a hiányokat megállapíthatják. A jelen ítélet megváltoztató rendelkezésének indoka ez: A szakértők véleményével, — melyet a kir. ítélőtábla is elfogad — igazolva van, hogy a 7,008, 7,009 és 7,275 számokkal jelölt és mustraszerünek talált bálokkal a minőségrenézve megegyezett a 7,010 számú posztó csomag, melyet a reá vonatkozó és az alapperben 12 /. alatt bemutatott mustrával összehasonlítani azért nem lehetett, mivel a minta a percsomóból elveszett. A dolog ily állásában: minthogy az alperes nem állítja, hogy a 7,010 sz. minta a többinél jobb minőségű volt, hanem észrevételeiben, melyeket a szakértők véleményére tett, éppen azt vitatta hogy egyforma minőségű posztót rendelt. Minthogy a szakértők is azt találták, hogy a még meglevő minták is mind egyminőségüek; minthogy továbbá az alperes 9. 7. alatti levele szerint csakis a szövet gyengesége miatt szólalt fel es a szakértők is megállapították, hogy három csomag gyengébb, negy csomag pedig erősebb posztót tartalmaz és a 7 010 szamu posztócsomagot az utóbbi kathegoriába sorozták • mindezekből okszerűen következik, hogy a 7,010. számú csomag is a meej rendeleseknek megfelelt. s Ennek a posztónak a vételárát a felperes a D) a factura es az Ai a. könyvkivonat szerint 14 font sterling 18 schillinggel számította fel és a felszámítás helyességét az alapperben kínált foeskuvel igazolta, melyre az alperes nem nyilatkozott , .... . a'Peres tehát az elsőbiróság által megítélt összegeken felül meg 14 font sterling 18 schilling tőkét és annak SáeZ kamatát megfizetni tartozik. A kamat, tekintettel a 6 havi hitelre 30 ín kelt3"1" 3°"tÓ1 jár' mCrt 3 D) " SZámla 188* december Annak kimondása, hogy az alperes árfoly am szerint országos