A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 23. szám - A lajstromrendszer egyszerűsítése

92 A JOG folytán a megejtett vizsgálat után vádlott a btk. 359. §. alá eső sikkasztás büntette miatt jogerősen vád alá is helyeztetett. Ezen most kifejtett s ugy a vizsgálat, valamint a végtárgyalás adataival támogatott tényállással szemben vádlott tagadja a bíróilag lefoglalt és imént is emiitett ingóságoknak eladását és értéküknek a saját céljaira fordítását, azonban maga is elismeri azt, hogy a lefoglalt 29. db. birkát az árveréskor előállítani nem tudta, a szekérre és szánra pedig azt mondja, hogy ezek az árverés alkalmával is megvoltak, de nagyon rozoga állapotban lévén a színben hevertek. Vádlott a birkákra vonatkozólag azt állítja, hogy ő azokat elő akarta állítani az árveréshez, ámde a juhász, a kinek ő azokat megőrzés végett átadta, és 4 esztendőn át ennek folytán gondozta is, miután ő a 4 évi tartási költséget megfizetni nem tudta, ki nem adta. .azonban vádlottnak ezen védekezését nem vehette figyelembe a törvényszék, mert 1) ezen a végtárgyalás során tett védekezése ellentétben áll a vizsgálóbíró előtt tett azon előadásával, hogy a birkákat azért nem tudta előállítani, mert azon időben, mikor elő kellett volna állítani, nagyon nagy vizek voltak Bajor környékén, a hova a juhásza költözött. 2.) Vádlottnak az állítólagos juhászra való hivatkozása nem egyéb mint egy kigondolt mese, mit egyrészt a 18. t. a. naplózott átirat igazol, de igazol maga a körülmény is, hogy vádlott maga sem tudja annak az állítólagos juhásznak a nevét, mert a vizsgálat során Gorborlánnak, a végtárgyalás során pedig Káposztásnak mondotta, már pedig az, hogy egy ember, ki ingóságainak, még pedig értékes i ngóságainak őrzését 4 esztendőn át másra bizza, az őrző nevét meg ne jegyezze, pláne mikor az intelligens osztályhoz tartozik, az alig lehetséges. 3) De ha valószínűsíteni tudta is vádlott abbeli állítását, hogy a birkákat az állítólagos juhásznak adta el, még akkor sem lehet elfogadni azt a védekezését, hogy az állítólagos juhász neki azért nem akarta kiadni a birkákat, mert ő a juhásznak a 4 esztendei tartási költséget meg nem fizette, mert vádlott tagositási mérnök lévén, annyit csak keresett 4 esztendő alatt, hogy a tartási költséget kifizethette volna, mi különben a nyáj szaporulatából is kitellett. Hogy a lefoglalt szekér az árverés alkalmával meg nem volt, azt az 1 t. a. naplózott árverési jegyzőkönyv igazolja. Hogy a lefoglalt szán meg volt az árverés alkalmával azt a K. Lajos tanú eskü alatti vallomása igazolja és igy ezt a körülményt az árverési jegyzőkönyv ellenére valónak kellett elfogadni. Tekintettel már most arra, hogy ezen valónak vett tényállás olyan jelenségeket foglal magában, melyek vádlott ellenében a btk. 359. § ában meghatározott sikkasztás bűntettének tényálladékát állapítják meg, annálfogva vele szemben ezen bűncselekmény elkövetését megállapítani kellett. Miután azonban a kir. törvényszék azt a körülményt, hogy vádlott nagy családdal lévén, kedvezőtlen vagyoni helyzettel küzdött és hogy hitelelezőjével kiegyezni iparkodott, s hogy a végrehajtás foganatosítása és az árverés között elég hosszú idő telt el, a mely idő alatt a kedvezőtlen anyagi helyzetben levő vádlott a viszonyok kényszerítő hatása alatt majdnem kénytelen volt családja fentartása végett ingóit pénzzé tenni, mint nyomatékos enyhítő körülményeket vette figyelembe s épen ezért a btk. 92. §-ának alkalmazásával mérte ki a rendelkező részben kiszabott fogház büntetést és épen ezen alapon a btk. 20. §-ának felhívásával a cselekményt vétségnek minősítette stb. A nagyváradi kir. ítélőtábla (1897. dec. 23. 3,588. sz. a.) az alsóbiróság ítéletét abban a tekintetben, hogy avádbeli cselekmény a btk. 92. és 20. §§-nak alkalmazásával, a btkv. 359. §-ába ütköző sikkasztás büntette helyett annak vétségének minősíttetett, helybenhagyja, egyebekben azonban ugyanazt az Ítéletet megváltoztatja s vádlottat a vád és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az irományjegyzék 1 tétele alatt csatolt iratok tanúsága szerint vádlottól még 1891. évi február 26-án foglaltatott le azon 29 darab birka, melyeket ő az 1895. évi március 30. kitűzött árverésre előállítani nem tudott. Minthogy ezek szerint a foglalásból az árverés napjáig 4 év telt el, minthogy a vádbeli cselekménynek vétséggé való minősítését a kir. ítélőtábla az alsóbiróság ítéletének erre vonatkozó indokai alapján elfogadja; minthogy a büntettet képező, de vétséggé minősített cselekményekre vonatkozólag a büntető törvénynek a vétségekre meghatározott szabályai nyernek mindenben alkalmazást, minthogy a btk. 106. §. értelmében vétségekre nézve a bűnvádi eljárás megindítása 3 év alatt elévül, minthogy vádlottnak meg nem cáfolt előadása szerint a birkákat foglalás után azonnal elidegenítette illetve tartásra kiadta, de a tartásdijat kifizetni nem tudta, s igy azok az árverést megelőzőleg már négy évvel másnak birtokába kerültek, minthogy a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okok hivatalból figyelembe veendők, ennélfogva vádlottat a végrehajtási jegyzőkönyv 1 és 4 tételei alatt lefoglalt 29 db. birkának a birói zár alól való elvonása miatt bekövetkezett elévülés miatt többé bűnvádi felelősség alá vonni sem lehet: ennélfogva az elsőbíróság ítéletét megváltoztatni s vádlottat a 29 db. birka elsikkasztásának vádja alól azért, a lefoglalt s a végrehajtási jegyzőkönyv 2. tétele alatti igás szekérre vonatkozólag a sikkasztás alól pedig azért kellett felmenteni, mert vádlott azt az állítását, hogy az igás szekér az árverés idején meg volt s azt végrehajtató elárvereztethette volna, a végrehajtató ügyvéde meg nem cáfolta, mert csak azt vallotta, hogy nem emlékezik, hogy a szekér meg volt e ? Ily körülmények mellett elsikkasztottnak az nem volt tekinthető, stb. A m. kir. Curia (1899. april 18. 11,722 sz. a.) a kir. ítélőtábla Ítélete helyben hagyatik. Indokok: Habár való az, hogy a vádlott az 1891. évi február 26-án bíróilag lefoglalt juhokat az 1895. évi március 30-ra kitűzött árverésre előállítani nem tudta, vádlottat azok elsikkasztása miatt bűnvádi felelősségre vonni azért nem lehet: mert vádlottnak állása és foglalkozása mellett jogos^ azon feltevés, hogy eme juhokat ezen négy ével meghaladó idő alatt nem maga gondozta és tartotta; tehát elfogadandó ama mentsége is, hogy a juhokat egy juhásznak gondozására bizván, azoknak tartási költségei több mint négy év során a juhokat, illetve értéküket felemésztette. És minthogy ezenfelül a büntető eljárás során vádlott tagadásával szemben, ezen juhokra nézve, a sikkasztásnál alkotó elem gyanánt feltételezett valamely eltulajdonitási cselekmény elkövetése vádlott ellen bebizonyítva nem lett és igy a sikkasztás vétsége megállapítható nem volt: K. András vádlottat a juhokra nézve a sikkasztás vádja és jogkövetkezményei terhe alól ezen, egyebekben pedig a nagyváradi királyi ítélőtábla ítéletében felhozott indokoknál fogva felmenteni kellett. A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A főispán tartós betegsége idejerc a k özigazgatási bizottság egyik választott tagja megbizható azzal, hogy az említett bizottságnak és annak fegyelmi választmánya illésein elnöki tisztet teljesíthessen. (A m. kir. beliigyminister 1898. évi 69.905. számú határozata.) A cseléd-közvetítés körüli visszaélések nem a cseléd-, hanem az ipartörvény alapján birálandók el. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 4,079. sz. határozata.) Az egyik szolgabírói hivataltól a másikhoz helyettesitcsre kirendelt tisztviselő az ntiköltségen és terhes átalányokon kívül más kárpótlásra rendszerint igényt nem tarthat, de méltányosságból kormányliatósági jóváhagyás mellett segélyben részesíthető. (A m. kir. belügyminister 1898 évi 8,804. számú határozata.) Törvény vagy szabályrendeletek értelmében bizonyos jogosítványok megszerzésének feltételét képező erkölcsi bizonyítványban azon esetek felsorolásának is helye van, melyekben a folyamodó ellen megindított bűnvádi eljárás pozitív eredmény nélkül megszüntettetett. (A m. kir. belügyminister 1S98. évi 90,944. sz. .határozata.) l'erekedés miatt indított kihágási ügyben az illetékesség az esetben szállítható le. ha a verekedésből S napon tul gyógyuló testi sértés támadt és az eljárás a magánfél panaszára indíttatott meg. ( A m. kir. belügyminister 1898. évi 3,329. sz. határozata.) A törvényhatósági bizottság elnöke a főispán iránt tiszteletét és ragaszkodását kifejezésre juttathatja ; azon eljárása azonban, hogy a főispán megtámadíjával szemben utálatát és megvetését nyilvánítja, törvényesnek nem tekinthető. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 7;"),030. sz. határozata.) A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának ülésein a választott tagoknak az állami közegekkel egyenlő arányban kell részt venniök. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 80,452. sz. határozata.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Schneider Róbert e. Bpest. ker. és vált. tszék. bej jun. 24. félsz. jul. 24, csb. dr Forrásy Ferencz, tmgg. dr. Erdős Zsigmond. — Szuran Simon e. Vágujhely, nyitrai tszék, bej. jun. 14, félsz jul 14 csb. Névery Ignác. tmgg. dr. Sonnenfeld Bernát. — Farkas Wolf Bernát e. Bpest bpesti kir. tszék, bej. jul. 18, félsz. aug. 17, csb. Haidu Imre. tmmg Naiss Gyula - Blaha István e. Mező-Telegd, n.-váradi tszék! bej jul 3, félsz. jul. 31, csb. Geleta Géza, tmgg. dr. Gyöngyösi István. — lucnsz Monc e. Beregszász, u. o. trvszék, bej. jun 22 félsz jul 20 csb. Szuk Lajos, tmgg. Varga Lőrinc. - Grosz M. Jakab e,'Nyíregyháza! u. o trvszék bej. aug. 1, félsz. aug. 28, csb. Mráz János, tmgg. dr. terticska Kalman. J ' 6S Pályazatok: Az alibunári jbiróságnál jbirói áll jun 10 A sepsi szt. györgyi jbiróságnál al birói áll. jun. 10 - Az aísó-iárai jbirosagna a I b, r ó i áll. jun. 10. - A szinérváraljai jbiróságnál a b i??! ffl.iun.ll. — A trestenai jbiróságnál jbirói áll jun 12 — A sz TltirírSr1 1 SÍrÓÍ/'-..^n 12- - A n. szebeni jbiróságnál TunH A 'un',.! .jT,^ ökörmezői jbiróságnál a 1 j e g y z ő i áll. jun. Iá. - A tiszaioki jbiróságnál j bírói áll. jun. 13 — Ara szigeti ánrjungnri 'Un' 13-~Arimaszom^^ PA L LA £ ké&ZVÉMYTÁRSASA-