A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 23. szám - A lajstromrendszer egyszerűsítése

A JOG 185 Nem megy az oly könnyen mint talán sokan hiszik. Gondolkodóba ejti ez még abban az irodában működött Írnokot ; magát a birót is. a ki ügyeit jól ismeri. De hát még az uj birót, a ki időközben, kinevezés, áthelyezés vagy referadacsere folytán jutott uj ügykörbe ? Hátra van még az évi kimutatás, melyről szólani köteles ségemnek tartom. Előrebocsátom azonban, hogy nyomtatványmintával ezúttal — e lap révén (teknikai okokból) — nem szolgálhatok. Azért megkísérlem annak egyszerű és rövid leírását. Szerény nézetem szerint, helyes kimutatást csak ugy készíthetünk, ha az előző évekről a hátralékot precíze nyilvántartjuk és a folyó évi adatgyűjtő magában foglalja mindazon rovatokat, melyeket a kimutatás rovatai megkövetelnek. Tehát feltétlenül szükséges, hogy év lezártakor — a sommás perekben is — a hátralékokat pontosan az illető lajstrom végére kiírjuk és ezeket épen ugy kezeljük mint az uj ügyeket. De nyissunk kellő és a lajstiomok rovatainak megfelelő rovatokat a kimutatásban is. Ne feledjük ki az elnökieket sem ; és a telekkönyvi ügyeket : karoljuk fel egészében. Ne hanyagoljuk el — legalább számadat céljából — a három éven felüli szünetelőkből lett megszüntetteket és ne feledkezzünk meg a három éven belüli szünetelők kitüntetéséről: akkor számitásunk helyes és kimutatásunk megbízható lesz. Miután a kimutatásoktól van szó : egy kis recapitulatio nem lesz felesleges. A szünetelőkről megemlékeztem olyan formán, hogy felelevenittetésük alkalmával uj főszámmal lennének eliátandók, és ezek számára a lajstromban két rovatot nyitottam, melyekből megtudjuk, hogy hány ügy lett felelevenítve a folyó évből ts hány a megelőző évekből. Tehát a rovatok révén nyerünk egy számadatot, melyet levonva a mult évi kimutatás hason rovatok adataiból : megtudjuk a régi szünetelőknek is a számát. Hason elbánásban részesülnének a három éven felüli szünetelöknek a megszüntetése. Ezek számára is egy rovat nyitandó a kimutatásban. Röviden : Legyen a kimutatás olyan rovatokkal ellátva, hog\ magában foglalja a lajstromokba fölvett összes rovatokat. A rovatok egymáshozi viszonya és a mult évi kimutatás hát raléki rovata álljon oly kapcsolatban, hogy rovat-rovat adattal való összeadása és kivonása után : kapjunk egy oly tiszta eredményt, mely senkit zavarba ne ejtsen. A mostani kimutatásaink olyanok, hogy a rovatok szövegei tévedésbe ejthetik a leggyakoroltabb egyént is. A sok rovat dacára még sem öleli fel az összes adatokat ; hanem java részét a megjegyzés rovatába vagy helyesebben annak hátára kell vezetni. A lajstrom rendszer decentralizálta a kezeletet: a kimutatás pedig centralizálni igyekezett mindent, a mi a statistikára és a bírói tevékenységre vonatkozik. De a cél el nem éretett, sem az egyik sem a másik irányban. Hogy az én szerény javaslatom mennyiben felel meg a kívánalmaknak, azt az érdeklődő nagy közönség bírálatára bízom. De hogy a mai rendszer nehézkes és felette hátrányos, és hogy azon változtatni szükséges : azt nyugodt lélekkel kimondom. Belfold A nemzetközi polgári jogsegély végrehajtása. Az igazságügyministernek fontos és a polgári pörös eljárásnak egyes fázisaiban messzire ható rendeletét közölte a hivatalos lap. A rendelet a hágai nemzetközi egyezménynek végrehajtását szabályozza a polgári jogsegély tárgyában. A rendelet sok anomáliát szüntet meg és sok félremagyarázott intézkedést tisztáz abban az irányban, a mely bírósági határozatainknak a külföldön nemcsak érvényesülését, de egyszerű kézbesítését is eddig oly igen megnehezítette. A mikor az alábbiakban e rendeletnek lényegét ismertetjük, kiemeljük még, hogy egyik legsikerültebb és legfontosabb része az, mely az idegennyelvü iratoknak nálunk is fordítás nélkül való kézbesítését és az irodaátalányból fedezendő fordítást mondja ki, holott eddig a hivatalból történt fordítás költségei az ügyfeleket terhelték. A hágai egyezményt becikkelyezö 1899: XIII. t.-c a polgári jogsegély tárgyában való viszonyunkat a következő államokkal szabályozza: 1. Belgium, 2. Dánia, 3. Franciaország, 4. Luxemburg, 5. Németalföld, 6. Német birodalom, 7. Olaszország 8. Oroszország, 9. Portugália, 10. Románia, 11. Spanyolország, 12. Svájc, 13. Svéd- és Norvégország. Polgári vagy kereskedelmi ügyekben a külföldre szánt iratok kézbesítése a szerződő államokban ezek egyikének ügyészségi tisztviselői vagy bíróságai által a szerződő államok másikának illetékes hatóságához intézett kívánatára történik. Eztakivánatot nem kell azonban alakszerű megkereső levélben kifejezni, hanem elég, ha a magyar bíróság a kézbesítendő iratot a vevénynyel együtt a kir. igazságügyministeriumhoz fölterjeszti. A felsorolt országok területén kézbesítendő magyar bírósági iratokhoz és az ezekre vonatkozó vevényekhez fordítást csatolni nem kell. Az érdekelt feleknek, ha a fordítási költségeket előlegezik és viselik, jogukban áll kivánni, hogy a külföldön kézbesítendő iratokat és az ezekre vonatkozó vevényeket a magyar bíróság a kézbesítés eszközlésére hivatott külföldi hatóság hivatalos nyelvén készült fordítással szereltesse fel. A közvetlen érintkezés — a mennyiben nyelvbeli nehézségek fenn nem forognak — csak Poroszország hatóságaival van megengedve, de a diplomáciai ut ezek irányában sincs elzárva. A német birodalom többi országainak hatóságaival a közvetlen érintkezés — a legsürgősebb esetektől eltekintve — nincs megengedve és a legsürgősebb esetekben is csak akkor foghat helyet, ha nyelvbeli nehézségek nem forognak fenn. A diplomáciai ut mellőzésével oly országokból érkező iratokat, a mely országok hatóságaival a közvetlen érintkezés meg van engedve, a magyar bíróságok kézbesíteni csak akkor kötelesek, ha a kézbesítést az illető állam bírósága vagy ügyészségi tisztvise'ője kéri, de nem akkor is, ha ily kérelemmel maga a fél fordul a magyar bíróságokhoz. A felsorolt országokból származó iratok kézbesítését a magyar bíróság fordítás hiánya miatt meg nem tagadhatja. Az ideg< n nyelvű iratot rendszerint eredeti szövegében fordítás nélkül kell kézbesíteni. Ha azonban az irat oly országból származik, a mely országgal szemben a kényszerkézbesités tekintetében viszonosság áll fenn és a fél az iratot fordítás nélkül elfogadni vonakodik: a magyar bíróság a kényszerkézbesités foganatosittatása előtt az iratot saját hivatalos nyelvére lefordíttatja. A fordítási költségek az irodaátalányból fedezendők. Az egyezmény szerint polgári vagy kereskedelmi ügyekben az egyik szerződő állam birói hatósága saját törvényhozásának rendelkezéseihez képest egy másik szerződő állam illetékes halóságához megkereső levelet intézhet, ennek hatáskörébe tartozó akár pörfelszerelési, akár más birói cselekmény teljesítése végett. Ezek a megkeresések nem irányulhatnak végrehajtásra, hanem csak tanúkihallgatásokra, szemlékre, eskükivételekre és más hasonló birói cselekményekre. A romániai birói hatóságokhoz szóló magyar bírósági megkereső levelek és mellékletek román fordítás nélkül is felterjeszthetők a kir. igazságügyministeriumhoz, mely a szükséges fordítások csatolása iránt a bukaresti cs. és kir. követség utján intézkedik. Ha oly forditásra van szükség, melyre nézve tolmács sem az illető, sem más magyar bíróságnál alkalmazva nincsen és a mely a kir. ministerelnökség fordító osztálya utján sem szerezhető be, a magyar bíróság a fordítás eszközöltetése végett a kir. igazságügyministeriumhoz fordul, mely a megfelelő intézkedéseket megteszi. A mennyiben kivétel meg nem állapíttatott, a magyar bíróságok a fölsorolt országok birói hatóságaiktól származó megkereső leveleknek nem tehetnek eleget, ha a megkereső levelek s ezeknek ama mellékletei, melyeknek ismerete szükséges ahhoz, hogy a megkeresés foganatosítható legyen, a megkeresett magyar bíróság hivatalos nyelvén szerkesztve, vagy e nyelven készült fordítással ellátva nincsenek. E fordításokról, ha a megkereső külföldi birói hatóság vagy kormánya a szükséges fordítási költséget megtéríti, a kir. igazságügyminiszterium, vagy a megkeresett magyar bíróság gondoskodhatik. A birói hatóság, melyhez a megkeresés intézve van, köteles annak eleget tenni. Mindazonáltal megtagadhatja annak teljesítését: 1. ha az okmány hitelessége kétséges; 2. ha a megkeresett államban a megkeresés foganatosítása nem tartozik a birói hatalom hatáskörébe. Ezenfelül megtagadható ez a foganatosítás, ha az állam, a melynek területén teljesítendő volna, azt szuverénitására vagy biztonságára nézve sérelmes természetűnek tartja. Mindezeket, ha a magyar bírósághoz intézett megkeresés diplomáciai uton érkezett, első sorban a kir. igazságügyministerium vizsgálja meg, mielőtt a megkereső levelet és mellékleteit a magyar bírósághoz leküldené. A birói hatóság, a mely a megkeresést foganatosítja, az eljárás alakszerűségei tekintetében saját országának törvényeit a kalmazza. Mindazonáltal eleget kell tenni a megkereső hatóság ama kérelmének, hogy az eljárás különös alakban történjék, még ha ez a megkeresett állam törvényhozása által nincs is szabályozva, feltéve, hogy az eljárásnak szóban forgó alakját ez a törvényhozás nem tiltja. A megkeresések költségei tekintetében az eddigi gyakorlat követendő, vagyis a hivatalos közegek napidijait, továbbá atanudijakat, a szakértői dijakat és fuvarköltségeket mindig át kell kérni attól a külföldi birói hatóságtól, a melynek megkeresése folytán azok a magyar bíróságnál felmerültek, illetőleg meg kell téríteni azon külföldi birói hatóság részére, a melynél azokra a magyar bírósági megkeresés teljesítési okott adott. Az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatok, melyek a szerződő államok valamelyikében olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, ki a perbeli biztosíték vagy letét alól akár az egyezmény, akár pedig azon állam törvényei értelmében, a hol a kereset meginditta'ott,