A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 20. szám - Özvegyi jog

L6Q A JOG sére vonatkoznak; ezen jogszabályok összessége tehát magát a jogintézményt, mint ilyent, alkotja. Az özvegyi jog, mint jogintézmény, felöleli az alanyi jogokat, a jogositványokat is, implicite az által, hogy az ezekre vonatkozó külszabályokat tartalmazza. Jogforrásaink alapján az özvegyi jog fogalmi körében a következő jogosítványok foglaltatnak : a) personal jogosítványok, melyek a férj állása, rangja után illetik az özvegyet és melyek a férj elhalálozása folytán a családi kötelékből kifolyólag szállnak át az özvegyre; az elsők közt van különösen a társadalmi és hivatali állás kölcsönözte rang és cim. melyek a nőt férje életében is illették és mint férje özvegye annak halála után is élvez ; ez utóbbiak közt vart a családfői állás és gondosság átszállása, a természetes és törvényes gyámi tisztség, vagyonkezelés.2) b) reál jogosítványok, a melyek tulajdonképen alkotják az özvegyi jog tartalmi körét, abban culminálnak. hogy az özvegy jogosított férjének összes javait birni és használni oly széles terjedelemben, mint ez a családfőt illeti. Hazai jogiróink azt tanítják, hogy az özvegyi jog fogalmit képsző jogositványokat a lakás, tartás és kiházasitás kimerítik, mert ezek alkotják magát az özvegyi jogot. Nem akarom jogiróink tanítását e helyen bírálat tárgyává tenni, azonban azt hangsúlyozom, hogy a lakás, tartás és kiházasitás fogalmai összetételéből alkotott definitiója az özvegyi jognak, szerény meggyőződésem szerint, nem megfelelő, nem egyeztethető össze a tisztultabb kor fogalmaival és nem illeszthető bele a mai világnézletbe, a midőn a nő egyenrangú vagyonjogi tagja a társadalomnak ép ugy, mint a férfi. Az említett lakás, tartás és kiházasitás hármas fogalom egyesítésére alapított definitio megfelelő volt a régi magyar jogban és addig, mig a nő alárendelt szerepet játszott, a mig a lovagias kor felfogása szerint a nő, neme gyöngeségénél fogva, állandó és folytonos gyámkodásra szorult; midőn a nő férjhez menetele előtt nagykorúvá nemlehetett, férjhezmenetele uttán pedig férje gyámkodása alá helyeztetett,és a midőn ezen gyámkodás a férj halála után sem szűnt meg egészen, mert ekkor a többi férfirokon közreműködése és beavatkozása foglalt helyet. A lakás, tartás és kiházasitás fogalmai magukon viselik a függési viszony criteriumát; mert: a kinek csak lakás van engedélyezve, az nem jogosult a bérbeadásra, még akkor sem, ha az egész házban egyedül ő jogosított a lakásra, mert a lakási szolgalom nem öleli fel a haszonélvezeti szolgalmi jog tág jogosítványait ; továbbá a kinek részére tartást kell adnia az örökösnek, az nem korlátlan haszonélvezője azon javaknak, a melyekből az ő tartásdija kijár, és végül a kit kiházasitás illet, az mindig oda van dobva mások jó-, vagy gonosz indulatának és önkényének. A jelzett tüggési viszony sokkal erősebben nyilatkozik a csak a nemesek özvegyeire vonatkozó Werbőczy Hármaskönyv I. része ()7. és 98. címeiben, mint a csak a volt úrbéresek özvegyeire vonatkozó 1840: VIII. t.-c. Ki —18. §^-ban ; és ezekben is feltűnőbb, mint a rendi különbözőség megszűntével a haza összes polgáraira egyaránt kiterjedő 1877 : XX. t.-c. 3ó. § ának rendelkezésében, a mi kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az ujabb kor mindinkább szakított a régi elavult felfogással és a nőt a férfival egyenrangú tagjává emelte a polgári társadalomnak. Mig a régi jog az özvegyet arra sem tartotta képesnek, hogy saját kiskorú gyermekei gyámjává legyen és a hagyatéki vagyonokat kezelje, hanem arra kárhoztatta, hogy őt is. mint kiskorú gyermekeit másoknak kellett tartania s ekként neki csak lakáshoz és tartáshoz volt joga, a mihez «ha férjhez adtáks, hozájárult még azon joga is. hogy férje vagyonából kiházasitást követeljen5), addig az ujabb kor tisztultabb és liberalhabb fel'-') A personal jogosítványok közt kétségtelenül előkelő helyet foglal az özvegvnek azon joga is hogy férje nevét továbbra is viselhesse, mint férjének özvegye. (így : Özv Kenderessy Zoltánné.) Ezen névviselési jogosultság azonban nem ugyanazonositható az 1894: XXXI. t.-c. 94. §-ában az elvált — nem vétkes — nő részére biztosított azon kedvezménynyel. mely szerint: «A nem vétkes nő... e férjnevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte." Ugy: Kaszás Péterné). '•>) Werbőczy Hármaskönyv I. része 113. címének: «4. §. . . a gyámgyermekek anyját, ha egyedül őt, és nem férjét illető külön vagyona van. férje halálával e részben fiainak vagy leányainak gyámságából nem kell kizárni, minthogy a gyámságok alapiját a javak öröklése képezi s az anya eféle javaira nézve a fiukat és leányokat maga után utódokul és örökösökül hátrahagyni tartozik » «5. §. Ha azonban a fiúnak atyafiai vannak, a kiket az apai jogok és fekvő jószágok öröklése és háramlása illetni látszik: azoknak az apai fekvő jószágoknak gondját és gyámságát a közelebbi atyafiunak és nem az anyának kell viselnie . .» ' L. még a források közt az I. cikkben idézett Werbőczy H. K. I. R. 67. és 98. cimeit. fogása az özvegynek önállóságot teremtett ; részére családfői állást biztosított; függetlenné tette minden beavatkozástól és gyámkodástól. Ezen jogviszonynál fogva az özvegy férje hagyatéki javaiban önálló jogot nyert azokat használni, birni és haszonélvezni férje használatához hasonló terjedelemben. Nem osztom azon felfogást sem, hogy az özvegyi jog még mindig azon célt szolgálná, hogy az özvegynek ugyanazon vagyonjogi állapot biztosittassék, mint a minő férje életében volt; ezt nemcsak a jogforrásokból és a mai joggyakorlatból levezetni nem lehet, de sőt ma a valóság egészen más, mert tény, hogy az özvegy sorsa nagyon elüt a régi özvegy sorsától; a férj halála mindig tátongó űrt és pótolhatatlan veszteséget idéz elő, ugy hogy ama jelzett cél nem is valósulhat meg soha és semmi körülmények között sem, mert a legtöbb esetben kirívó ellentét áll be a cél és tényleges állapot közt, különösen akkor, midőn a férj hagyatéka csekély jövedelmű, vagy a férj éppen vagyontalan, de azért életében oly állása vagy foglalkozása volt, mely neki és családjának gondtalan megélhetést biztosított. Az özvegyi jognak, mint jogintézménynek kétségbe nem vonható célja sem több, sem kevesebb, mint az, hogy az özvegynek ellátása biztosittassék. Ezen cél fejti meg a jogforrásokban található egyes ellentéteket, mert nem az intézmény jelöli meg a célt, hanem a cél teremtette meg magát az intézményt. Ennélfogva sok és lényeges ténykörülmény játszik szerepet a cél elérésében, mely oly változatos és sokoldalú, hogy azt positiv mértékben meghatározni nem lehet. Azon tényből, hogy az özvegy jogot nyert férje javait oly terjedelemben birni, használni és haszonélvezni, mint ezt elhunyt férje tette, folyományozik : hogy az özvegynek nemcsak lakása, tartása és kiházasitása van férje hagyatéki javaiban, hanem önálló köre és rendelkezési joga, mely a hagyatéki vagyon misége, mennyisége és tehermentességéhez képest majd több, majd kevesebb, mint az állított lakás, tartás és kiházasitás.4) Sokkal kevesebb az özvegynek ezen rendelkezési joga mint a lakás, tartás és kiházasitás ott, hol a hagyatéki vagyon csekély és a jövedelem korlátolt; mert oly eset is állhat elő, hogy az özvegy ezen jogát megelőzi egy köteles tartás, a mi a férj első volt nejének tartása is lehet, mert az elvált első nő részére a bíróság a férjet tartásra kötelezte.5) 4) Az önálló kör és rendelkezési jogból kifolyólag követelheti az özvegy, hogy a hagyatéki vagyonok korlátlan haszonélvezetébe adassanak, azonban özvegyi joga csak a tényleg hagyatékot képező vagyoni értékre terjed ki. Szintúgy jogosított a birtokba adást bárkitől követelni s e végből az act'.o negatoriát is igénybe venni, valamint megtámadhatja a férje által tett ajándékozást is, ha az által özvegyi joga csorbát szenved. Végül a haszonélvezeti szolgalmi jog általános természetéből következik, hogy ott, a hol a használat és haszonélvezet nem személyhez kötött és nem átruházhatatlan, az özvegyi jog engedményezhető is. Mindezen jogelvek a Curia állandó joggyakorlata folytán jogéletünkbe átmentek. íme: «A beszámítandó érték nem képezi a hagyatéknak alkatrészét; az özvegyi jog pedig csak a tényleg hagyatékot képező vagyoni értékre gyakorolható ; az tehát nem terjedhet ki a hagyatéknak alkatrészét nem képező, előre kiadott értéknek hasznaira." (Curia, mint felülvizsg. bíróság, 1896. évi ápril 8. L G. 212. sz. a Döntvénvtár, III folyam, VI kötet 111. tétel, 251. lap.) «Az özvegy a megajándékozott ellen jogosult özvegyi jogát érvényesíteni. Miután a B. alatti tartalmából kitűnik, hogy néh. P. Mladen összes vagyonát halála előtt egy hónappal a nélkül, hogy felperesnek, mint hitvestársának tartásáról gondoskodott volna, alperesekre, mint unokáira visszteher nélkül átruházta s igy felperest özvegyi jogának érvényesítésétől megfosztotta ; miután továbbá alpereseket, mint különben is vélelmezett örökösöket az ajándékba kapott vagyon értéke erejéig a felperest törvényesen megillető özvegyi jog is terheli : ennélfogva mindkét alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával felperes özvegyi jogigényét megállapítani . . . kellett." (Curia, 1897. június 2. 187. sz. a. Döntvénytár, III. folyam. IX. kötet 38. tétel, 103. 1.) «Az özvegyi jog engedményezhető. A vonatkozó telekjegyzőkönyvben foglalt tanyaföldre és szántóföldre özv. Sz. Mihályné javára bekebelezett özvegyi jog nem képez oly személyes jogot, mely csak általa gyakorolható és az őt megillető mérvben harmadik személyre át nem ruházható . . .» (Curia, 1897 okt. 22. 2,612. sz. a. Döntvénytár, III folyam X. kötet, 43. tétel. 94 lap.) 3 E) 1894: XXXI. t.-cikknek "90. g. A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles a menynyiben ily tartásra ;i nőnek jövedelme elégtelen.)) «A tartás készpénzben előre és rendszerint havi részletekben fizetendő.» «A tartást a nő kívánságára a férj biztosítani köteles » 91. §. A kiszabott tartás felemelésének van helye«aj ha a szükséges tartás nem volt a férj vagyoni'helyzete miatt megállapítható és ez időközben megjavult;» <<bj ha a tartás megállapításánál a nőnek oly jövedelmei vétettek számításba, melyektol később önhibáján kivül elesett... «92. §. A tartásra nézve a házastársak szabadon egyezkedhetnek