A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 18. szám - Egy érdekes igazolási kérdés

146 A JOG A büntetendő cselekmény megnevezése g y (r neme Közhatóság elleni erőszak Pénz és közhitelpapir hamisít. Hamis tanuzás, eskü, vád Erőszakos nemi közösülés Szemérem elleni erőszak.,. Megfertőztetés.. Vérfertöztetés Csábitás.. Kettős házasság _. Családi állás elleni büntettek .. Gyilkosság.. ... ._ « kísérlete Szándékos emberölés « « kiséri Erős felind. elköv. emberölés Gyermekölés I 49 Magzatelhajtás | 23 Gyermekkitétel Gyermekrablás Halált ok. súlyos testi sértés Súlyos testi sértés ... Személyes szabadság megsért. Lopás ... ... __ Rablás 4.32 Zsarolás. __ Sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés ... Orgazdaság.__ ... Csalás ... ... ... Okirathamisitás _. Csalárd bukás.. _. ... Gyújtogatás Megvesztegetés ... ... ... ... Magánlak megsértés .. ... ... Hivatalos hatalommal visszaél. Magánosok elleni erősszak ... Szökés katonaságtól ... ... ... Függelem sértés Öncsonkítás Katonai őröknek való ellensz. Őrszolgálatban való köteles­ségszegés ... Vaspálya és távírda rong. ... 79 85 18 179 11 10 3 2 6 2 330 34 1,500 46 L9 3 3 965 228 6 3,355 79 84 18 178 11 10 3 2 6 2 250 23 1,402 42 19 6 3 952 225 6 3,012 428 7 119 70 90 165 9 180 1 7 2 8 7 41 3 13 1 80 II 43 23 3 13 3 343 kora 20-30 30-40 40-50 50-60 57 311 40 150 8 702 18 5 37 3 3 2 545 93 3 1.306 209 4 38 16 18 35 71 1 17 32 2 39 5 3 1 4 1 82 14 406 17 6 5 1 1 224 86 2 985 113 2 35 22 31 66 3 59 3 2 3 2 11 13 16 8 20 1 2 2 1 1 47 7 203 5 3 6 99 26 1 172 53 29 12 217 15 1 15 11 12 17 14 c V > _ M) :3 c5 Kiszabott bün fegyház t e t é s éven alul 1 3 24 1 14 38 5 117 5 5 272 33 10 43 18 3 1 521 21 5 2.331 142 36 24 15 112 4 5-10 év 10-15 év életfogy­tiglan halálitélet átvált. | 6 hó 3 1 3-6 év 6-10 év 1 58 6 _ 23 — 23 1 — 3 — — — 9 1 — 36 8 — — 18 9 2 — — — 18 9 — 1 — ­4 — — 2 • ­5 2 1 33 120 169 26 2 1 ­23 6 — — — 24 588 473 97 12 42 24 4 12 1 — — — 9 — — — — — — — — 6 — — 1 — 4 2 — — 296 8 5 — 117 26 — 296 8 1 ­— 183 15 379 1 3 _ 611 30 1 188 83 8 — 10 1 — 2 — — ­— — 21 58 7 — 3 — 50 3 — 8 2 — 56 11 — 16 _ — 40 4 — — 5 — — 94 16 — 5 1 — 1 — — — 5 1 — — ­— — Q — — 1 O 2 — — 34 6 — _ 1 — — _ 12 1 — ­­­• — 1 — — _ — — — ­börtön Összesen _.| 8,155| 7,485| 670| 612| 3,498| 2,28d| 1,142| 468 | 150 (Folyt köv.j 388] 1,7481 720 | 274 | 38 1,385| 140 | 5 Dr. Révai Lajos. Egy érdekes igazolási kérdés. Irta: Dr. GRÁEER GYULA, bpesti ügyvéd A fenti cim alatt a «J o g» 16. számában megjelent közle­ményre következő a válaszom. Cikkíró ur óriási tévedésben van és egész cikke nem más, mint ezen tévedés consequens folyománya. Az 1881 : LIX. t.-c. 65. §-a világosan szól: «Midőn sommás eljárásban valamely tárgyalási határnap elmulasztása miatt kéretett igazo­lás, ennek megadása esetén az ügy érdeme ujabb határ­nap kitűzése nélkül azonnal tárgyalandó.*) Világos tehát, hogy előbb a bíróság az igazolás kérdésében dönt és pedig ((vég­zéssel » ; ha már most az igazolást a bíróság megadta, és az igazolás táigyalási határnap elmulasztása miatt kéretett, — akkor a bíróság «nyomban» tovább tárgyal a per érdemében és «itéletet» hoz, mely természetesen marasztaló is, meg eluta­sító is lehet, de helytelenül jelzi ezen uj érdembeli határozatot a t. cikkíró ur «az előbbi ítéletet helybenhagyónak» vagy «azt hatályon kivül helyezőnek.)) Az első ítéletet már az igazolást megadó végzés helyezi hatályon kivül, ez esetben tehát az első ítélet akkor, midőn újból érdemben tárgyal a bíróság, — már nem létezik, tehát nem is hagyható helyben és nem is helyez­hető hatályon kivül. Tévedés tehát az, hogy a biróság az igazolást megadó végzésben magában intézkednék a per érdemében és ehhez képest helytelenül van fogalmazva azon igazolási kérelem, mely a hozott ítélet «megváltoztatását» is kéri, mert ennek az igazolási kérelemhez semmi köze és a per érdemére vonat­kozó kérelmek, esetleg uj bizonyítékok egyáltalában nem is terjeszthetők elő addig, mig az igazolást a biróság meg nem adta. A t. cikkíró ur nyilván a perújítással téveszti össze az igazolást, mert ott irja elő a törvény, hogy a biróság a per érdemében és a perújítás kérdésében együtt határoz. Ámde itt nem állhat elő semmi zavar, mert a biróság minden eset­ben ítélet által dönt. Ezek után elesik mindannak lehetősége, a m;t cikkíró ur, mint «végzetes bonyodalmat" elképzel. Érdekesnek legfel­jebb azon kérdés mutatkozik, hogy ha az elmarasztalt alperes igazolással él és egy köztudomású elemi csapást — pl. árviz, vasúti catastropha — hoz fel annak igazolására, hogy a tár­gyalásról vétlenül maradt el; ezen igazolási ((kérelemben» pedig, — mint azt különben, bár helytelenül, rendszerint tenni szok­ták — felhozza uj bizonyítékait is, de az igazolási tárgyaláson nem jelenik meg? A biróság az elmaradás dacára is meg­adhatja az igazolást, mivel a kérvényben felhozott ténybeli adatok köztudomásúak, ámde érdemben mégis a biróság azon szellemben fog Ítélni, mint először, mert az igazolási kérvény­ben előadottakat figyelembe nem veheti, mert a szóbeliség elvével ellenkezik, kérvénybeli kérelmeket a tárgyalás alapjául elfogadni. Ha azonban valaki szőrszálhasogató akarna lenni, ugy felvethetné azt a kérdést, hogy a fenti esetben lehet-e «ujabb» igazolást kérni ? Nos hát, a törvény betűi szerint igenis lehet és az ellenkező csak a törvény szelleméből vezethető le. Ugyanis az 1881: LIX. t.-c. 62. §-a szerint «....az igazolási kérelem tárgyalására kitűzött határnapoknak, végre igazolás megadása folytán kitűzött ujabb határnapoknak vagy határidőknek elmulasztása esetében igazolásnak helye nincsen.» — A fenti eset nem azonos azzal, melyben az igazolási kérelem feletti tárgyalás mulasztatik el, mert bár az igazolást kérő elmaradt a tárgyalásról, mégis megadta az igazolást a biróság. A mulasz­tás tehát az igazolás megadása folytán «ujabb határnap kitűzése nélkül azonnal» folytatólag — megejtett tár­gyaláson vált actuálissá, már pedig a törvény 65. §-a a leg­határozottabb distinctiót teszi ezen eset, t. i. a tárgyalás rögtöni felvétele, — és «minden más eset» között, melyekben t. i. «a biróság az igazolás megadása esetében az elmulasztott határ­nap vagy határidő helyébe ujabbat tüz.» — Minthogy pedig a 62. §. az igazolást csak az ilyen módon kitűzött ujabb határ­nap vagy határidő elmulasztása esetére zárja ki, de nem zárja

Next

/
Oldalképek
Tartalom