A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 17. szám - Az elhaltak hamvai felett való rendelkezési jog

140 A JOG 1897. évi 13,703. sz. itékinek fizetése többet tesz szegény jogon bélyegterveznek. A költözés más nagy városok mintájára ezentúl nálunk is hosszabb határidőben, különösen például lakásoknál 5, illetőleg 10 napig történhetnék. A javaslat bérbeadó visszatartási jogát kétséget kizáró, észszerű és méltán oly módon szabályozza és sok más oly intézkedést is tartalmaz, melyek célszerűsége a jogászvilág érdeklődésére kell, hogy számot tartson. Az ügyvédi kör a megbízása folytán készült elaborátumot ki fogja nyomatni és legközelebb megvitatás végett napirendre tüzi. Az «utóda» cim nem mentesiti a céget foglalás alól. K. D. kereskedőnek mult évben rosszul mentek a viszonyai. Kapta magát, s egy nap eladta üzletét H. bécsi embernek, s annak nevére cégjegyeztette is, az üzlet lelett pedig a «K. D. utóda» céget illesztettek. Ez azonban nem akadályozta Papp Árpád bírósági végrehajtót, hogy a K. D. elleni végrehajtásnál be ne menjen az üzletbe s miután a H. nevére szóló cégkivonat mivel sem igazolja, hogy az a kérdéses üzletre szól, mert a cégkivonatot utca és házszám nélkül adják ki, s minthogy birlalatban K. D.-t találta, lefoglalta az üzletet, mi ellen H. előterjesztéssel élt. Az V. ker. járásbíróságnál Jamniczky bíró az előterjesztést elutasította s a végrehajtó eljárását szankcionálta. A szegényjogon való bélyegmentes perelhetés feltételei. Az 1881. évi XXVI. t.-c. 14. §-a általánosságban meghatározza, hogy azok a személyek, kiknek szegénysége hiteles bizonyitványnyal igazolva van, saját peres és nem peres ügyekben és az azokhoz szükségelt segélyiratok és bizonyítékok tekintetében a bírói, illetőleg közigazgatási eljárásban személyes illetékmentességet élveznek. Ezen mentesség alkalmazására nézve pedig az illetéki díjjegyzék 85. tételének 12. pontja zsinórmértékül következő szabályokat állítja fel : a) A bélyegmentesség szempontjából szegénynek az tartatik, ki birtoka, tőkepénze, járadéka után vagy pedig munkálkodása és szolgálata folytán nem huz nagyobb jövedelmet, mint a mennyit a lakhelyén szokásos közönséges napszám tesz. A ki tehát a közönséges napszámnál több jövedelemmel bir vagy többet keres, szegény jogon nem perelhet. Ez alapon mondotta ki a közigazgatási bíróság létében, hogy egy állami hivatalnok, a szokásos közönséges napszámnál mentességet nem igényelhet. A szegénységi bizonyítványban ennek a körülménynek s a célnak, melyre kiállíttatott, határozottan kifejezésre kell jutni. A kiállítás a községi elöljáróság teendője, de megerősítendő az illető hatósági tisztviselő (főszolgabíró); valamint az illetékei lelkész által is. A szegénységi bizonyítványok szabatos kiállítására a belügyminister az 1897 évi 74,099. szám alatt körrendeletileg utasította a községi, városi és törvényhatósági közegeket. b) A szabályszerűen kiállított szegénységi bizonyítványt a perlekedő fél köteles az első folyamodásu bírónak átadni s az átadás napját s ezen szót «szegénységi jog» mindenütt feljegyezni a periratokon, a hol csak bélyegjegyet kellene alkalmazni. A szegénységi bizonyítvány az iratok között megőrzendő s a felebbviteli bíróság előtt is érvénynyel bir. Az illetéki díjjegyzék 14. tételének c) pontja azt a törvényes határozmányt tartalmazza, hogy valamely peres ügyben az illeték aluli felmentés iránt benyújtott beadvány bélyegmentes, miből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a fenti a) pont alatt jelzett szegénységi bizonyítványt írásban kell a perbírósághoz bemutatni s egyszersmind a bélyegmentességi jogot kérelmezni. Ez azonban téves felfogás, mert a b) alatt összefoglalt határozmányok szerint elegendő, ha a peres fél a szegénység bizonyítványt az első folyamodásu bírónak átadja, így fogja ezt fel a m. kir. pénzügyminister is 1895. évi 49,371. számú rendeletében. E körülmény természetesen nem zárja ki a bírónak azt a jogát, hogy a mennyiben a szegénységi bizonyítvány valami alaki kelléket nélkülözne, azt kiegészíttesse, illetve ha a bizonyítvány nem tartalmazná a szükséges feltételeket, a bélyegteíenül beadott periratok megleletezése iránt intézkedjék. A szegény jogon nyert bélyegmentesseg személyhez van kötve s a jogutódokra ki nem terjed (1890. évi 150. sz. p. ü. bir. hat.). Ha a szegénységi bizonyítványt a községi elöljáróság utóbb érvénytelennek jelenti ki, akkor annak alapján a bélyegmentesség tovább igénybe nem vehető (1889. évi 1,251. sz. p. ü. bir. hat.). Az a körülmény, hogy a kiskorú képviseletére az árvaszék a tiszti ügyészt hivatalból rendeli ki, a bélyegmentes perelhetésre nem ad jogot, mert ahhoz az szükséges, hogy a kiskorú vagyontalansága szabályszerű szegénységi bizonyitványnyal igazoltassák- (1895. évi 89,736. sz. p. ü. min. rendelet). Arra a kérdésre, hogy a szegény jogon perlő fél választhat-e magának ügyvédet vagy nem, a szegedi kir. ítélőtábla nemmel, a közigazgatási bíróság pedig igennel felel. A szegedi kir. ítélőtábla ugyanis 1893. évi szeptember hó 28-án 6,654. szám alatt kelt s határozattárába is felvett döntésében kimondotta, hogy: a szegény jogon való perlekedés ügyvédi képviselet mellett csak az esetben engedhető meg. ha a feleket a bíróság felhívására az ügyvédi kamara által kirendelt pártfogó ügyvéd képviseli ; az esetben azonban nem. ha az magát maga által választott s megbizott ügyvéd által képviselteti. E döntés alapján, a szegedi kir. ítélőtábla kerületében, habár a szegény jogot igénylő félnek szabályszerű szegénységi bizonyítványa volt is, ha a fél maga választotta ügyvédjét, a panasziratokat megleletezték s nem régen egy ilyen lelet jogossága felett kellett a közigazgatási bíróságnak határozni. A közigazgatási bíróság a szegedi kir. Ítélőtábla felfogásával egészen ellentétes álláspontra helyezkedett s 1897. évi 22,440. sz. a. kelt ítéletével a kiszabott egyszeres és felemelt illetéket törlésbe hozatta, az indokok között felemlítvén, hogy a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok nem tartalmaznak oly intézkedést, hogy a szegény jogon való perelhetés joga az ügyvédi kamara által eszközlött ügyvédkirendelés feltételéhez volna kötve, sőt inkább a bélyeg- és illetékszabályok 59. §-ának szövegéből az ellenkező következtethető, mert e szöveg szerint bélyegfeljegyzésnek akkor van helye, ha hivatalból rendeltetik képviselő vagy az egyik fél szegénységi jogcímen folytatja perét. Igazságügyi kinevezések. Ó Felsége igazságügyi magyar ministere előterjesztése folytán Papp László tapolcai járásbirósági albirót a tapolcai járásbírósághoz járásbiróvá, váraljai Fu h- rma nn Imre beregszászi törvényszéki albirót a beregszászi ügyészséghez alügyésvszé és Németh Géza szabadkai törvényszéki aljegyzőt a szepes-ófalui járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Curiai és táblai értesítések Brassó dr. W. J. Bedő - Bedő 4271/98. sz. ü. a Cur. 99. ápr. 18. hh. Derecske dr. S. I. Köppel K. — Szatmáry J.-né érk 5,217/98. sz ü f. é. ápr. 19. hh. Eld. Egry, — Sz. S. Küppich — Szatmáry 5,217/98. sz. a. Cur. ápr. 13 hh. — Felsőbánya M. M. Újra megnéztük, de még most sem érk a C.-hoz. Nyilván tartjuk. — Felső S^vidnik Sz. G. Dvorisák A. b. ü. bővebb adatokat kérünk. Kassa dr. B. K. Bodenlosz b ü. 9,289/98. sz. a. ápr. 14. mv. — Kis-Körös dr. A. J. Müller A. és ts. b. ü. érk. 3,010/99. sz. a. n. e. eld. Vita. — Dr. Abonyi — Seligmann cs. ü. érk. 417/99. v. sz. a. n. e. eld. Bubla. — K. Vásárhely dr. Sz. Gy. Babos A. — Csutak M. érk. 437/99. sz. a. n. e. eld. Stefanides — Dr. Szacsvay Gy. — Ssékely K. 957/99. sz. ü. ápr. 20. hh. — Liptó Szt. Miklós dr. H. J. Mikó P. — Reich K. H.647/98 sz. ü. a. Cur. ápr. 14. hh. — Munkács dr. M. Á Tóth J. — Tóth L. érk. 1981/99. sz. a. n. e. eld. Piukovits. — Nagyszombat dr. Cs. K. Bernadics J. b. ü. érk 1,456/99. sz. a. n e. eld. Bolgár. — Pécs dr. B. A. Wiener M. b. ü. 11.B71/98. sz. ápr. 19. mv. — Vág-Sellye dr. S. F. Kuda P.-né — Fekete E. még nem érk. — Zala-Egerszeg dr. G, S. Ferencz S. b. ü. ápr. 18. hh. Több évi gyakorlattal biró 37 éves nőtlen kir. közjegyzőhelyettes, ki a román nyelvet jól, szláv nyelvet meglehetősen beszéli, irodát óhajt változtatni, igénye havi 100 frt, főleg a kolozsvári vagy a szegedi kamara területére menne. — Cim a kiadóhivatalban. 1—1 Galánffy Lajos H. böszörményi kir. közjegyző irodájában «közjegyzői helyettes» alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzett gyakorlat birása szükséges. Ajánlat hozzá intézendő. JOGI KÖNYVEK. Megjelentek Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és kaphatók az összes hazai könyvkereskedőknél : Finkey Ferenc dr. A magyar büntető eljárás tankönyve. 4 frt. Fráter Béla dr. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetről. 2 fr' Huf József. A magyar telekkönyvi rendtartás. ... ... 3 frt 20 kr. Raflfay Ferenc dr. Házassági perrendtartás 1 frt. 20 kr. Szabó Sándor dr. Pénzügyi codex I. Illetékegyenérték 5 frt. Vambéry Rusztem dr. A büntető perrendtartás vázlata. 80 kr. Vambéry R. és Kálmán M. Magyar-német jogi szótár. Kötve _ _ 1 frt _ ^ Zsögöd Benő Öröklött és szerzett vagyon stb. ... ... 2 frt — kr! Fenti cég antiquari osztálya INGYEN küldi bárkinek : „Joghallgatók útmutatóját" és ,,Útmutató az ügyvéd! vizsgálatra" cimü könyvecskéket. Bármely könyv beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elvál lalja és pontosan teljesiti. Ugyanott egyes könyvek úgyszintén egész könyvtárak igen jó áron vétetnek. (Cim: IV. Kecskemeti-utca 4. sz.) VALLÁS -ÉSZ'. ÍNVTABÍAIAC Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 jPjlgTILLER^rÓR lakik V„ Rudolf-rakpart 3.