A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 16. szám - Bírák anyagi függetlensége

redukálja s ugy indokol, hogy ezekből is 30—40 egészben helybenhagyatik: akkor judiciuma kiélesedését, látköre szélesítését nem kevésbbé mozdítja elő s a mi fő : a törvénykezésnek talán nem kisebb szolgálatot tesz, mint a társas biró Meg fog bocsátani ezek után a t. névtelen cikkíró, ha azt vitatjuk, hogy tszéki biró cjllegáinkkal, a mi az előléptetéseket illeti, teljesen egyenlő jogalapon állunk ; hogy az egyenlő jogosultság a jogokban való egyenlő részesedést feltételez; hogy a tszéki bíráknak az egyes birák hátrányára előtérbe tolását ma már lomtárba való, elavult felfogásnak tartjuk, mint a hogy elavult az a felfogás is. mely szernt a kir. ügyészek az administrativ magasabb fokon jobban beválnának, mint akár a tszéki, akár a járásbirák, elavult azért, mert az utóbbiak az administrativ dolgokban egy cséppel sem rosszabb iskolát játnak amazokénál, a biróságo'c ügymenetét s egész beléletét. csinjátbinját meg legalább is ugy ismerik ; hogy szerzett jogosítványainknak csak azért megkísérelhető elkobzása ellen, mert a kir. tszékek felebbezési bíróságok, most és mindenkoron tiltakozzunk és hogy továbbra is fennen lobogtassuk azt a zászlót, mely előtt a t. cikkíró angolja is kétségkívül meghajol s melyre az az egyszerű igazság van felírva : aequalis divisio non conturbat fratres. Belföld. Az igazságügyi vita a képviselőházban. April hó 12-én. Elsőnek szólót! R o h o n y i Gyula, mint a költségvetés előadója. Formás beszédet mondott, a melynek első része a költségvetés ismertetésével foglalkozott, második részéL en összehasonlította a külföld áll mainak igazságügyi adminisztrációját a magyarral, a mi jogi életünket más nemzetekével. Végül elfogadásra ajánlja a költségvetést. Az uj igazságügyminister, Plósz Sándor mondotta el ezután ministeri programmbeszédét. A tudós miniszter kissé elfogódottan beszélt, itt-ott olvasta beszédét, a melynek eleje zászlóhajtás volt Szilágyi Dezső előtt. Első föladatul az általános polgári törvénykönyv életbeléptetését tűzte ki. Abban a nézetben van, hogy a készülő polgári törvénykönyvet szakadatlan munkával lehet csak teljesen elkészíteni. A szerkesztő-bizottság még Erdély Sándor igazságügyi ministernek megígérte, hogy a polgári törvénykönyv első tervezetét ez év első felében elkészíti. O (Plósz) azon lesz, hogy a tervezet mihamarább el is készüljön s közzététessék, hogy a közönség és a jogászvilág bírálata alá jusson. A kereskedelmi törvény revízióját nem óhajtja a polgári törvénykönyv elkészítése utáni időre halasztani. E két törvényt egymásra való tekintettel kell elkészíteni, rt. részvény-társaságokról és szövetkezetekről szóló rész már előbb elkészítendő. A polgári eljárás reformjánál a sommás eljárás bevált. Ily irányban fejlesztendő tehát tovább a reform. Az erre vonatkozó javaslatot mielőbb a Ház elé terjeszti. A fizetési meghagyásokról szóló eljárás is reformálandó, olyképp, hogy a bíróságok munkája csökkenjen. A házassági eljárás és a bányaeljárás reformjavaslatai rövidesen elkészülnek. A tőzsdeeljárás majd az általános polgári törvénykönyvet életbeléptető törvényben lesz reformálandó. A végrehajtási eljárás némely hiányai is pótlandók lesznek, főleg a kisebb összegekre vonatkozó eljárás olcsóbbá teendő. Helyeslés.) Ha a szóbeliség az egész vonalon megvalósul: az ügyvédi kar hivatását teljesen kifejtheti, de ez még nem jelenti az ügyvéd-kérdés megoldását. Megerősítendő volna a kamarai rendszer. Az ügyvédek fó'baja a túlnépesedés. Erre orvosszer lesz: az ügyvédi és bírói kvalifikáció egységesítése s az, hogy mellékesen ne lehessen elvégezni a jogi tanulmányokat. Az uj bűnvádi perrendtartás életbeléptetésének némi akadálya van, de igényeink ieszállitásával az akadály elhárítható. A tárgyalási helyiségek kérdése megoldható lesz. Erre 40,000 forint van fölvéve, de 90,000 forintra lesz szükség. Az esküdtek összeírását az egész országban kedvező eredménynyel befejezték, külön minden törvényszék területére. A hátralékok megszüntetésére nagy gondja lészen. E reform életbeléptetése nagy pénzbe, évenkint talán egy millió frtnyi többkiadásba fog kerülni. A büntető novella is készül 1889 óta s ebben bizonyos bűntetteket, minők a lopás, hatóság elleni erőszak stb., leszállítanak a vétség fokára (Tetszés.) és ez apasztani fogja a felsőbb bíróságok munkáját. Nagy gondja lesz az igazságügyi adminisztrációra is, különösen a telekkönyvek rendezésénél a betétszerkesztés s a helyesbítés terén. Megoldandó törvények volnának: a biztosításügy ellenőrzéséről, az áru-részletüzlet, szabályozásáról, a fizetésképtelen adósok káros hitelügyleteinek megtorlásáról. Irányelveire vonatkozólag kijelenti, hogy a történelmi hagyományokat becsülni óhajtja, a reformoknál, a munka szempontjából is, olcsóságra és józan takarékosságra, a fölösleges megkülönböztetések kikerülésére lesz figyelemmel. A bírói függetlenséget érintetlenül kívánja hagyni, de a szabatosságot és gyorsaságot ellenőrzi. (Helyeslés.) Kéri a Ház támogatását és a l<öltségvetés elfogadását. (Éljenzés.) E programmbeszédre elsőül Visontai Soma reflektált s helyeselte a minister irányát. Mégis kifogásolja, hogy a minister nem nyilatkozott arról, mit tart a múltból továbbra is föntartandónak s mit vett el, hogy a saját egyénisége törekvéseit vigye harcba. Erről meg kellett volna emlékeznie, mert az igazságügy nem rég mult napjaihoz szomorú emlékek fűződnek. A hol a jogot és az alkotmányt védeni kellett volna, onnan támadtak a szabadságot. (Igaz! Ugy van! Elénk helyeslés.) Éppen az igazságügyi kormány tört a sajtószabadságra, nem is organikus anyag, torvényben, hanem életbeléptető törvényben. Vájjon az igazságügyi minister vallja-e Szél 1 Kálmán programmját s a Szilagyi kodifikatórius munkásságát akarja-e folytatni? Ha igen, mert nem jelentette be, hogy a bűnvádi perrendtartást a maga eredetisegeben kívánja életbeléptetni s nem engedi a sajtószabadság megbénítását becsempészni? Mért nem volt szava az igazságügyi ministernek azokról a brutális jogtiprásokról, a miket a mult kormány protekciója alatt és utasítása következtében követtek el a közigazgatási tisztviselők. (Zaj, zúgás a baloldalon.) Az igazságügyi kormány soha sem utasította ügyészeit, hogy a tisztviselők erőszakosságát torolja meg. Fenn akarja tartani az igazságügyminister azokat a rendeleteket, a melyek szerint a lapok megjelenését és szétküldését a cenzurális objektív eljárással meg lehet akadályozni? Erről sem nyilatkozott. Mintha az igazságügyi kormány és az ügyészi kar laza eljárását a bíróság is követné. Egy szolgabírót, a ki a szabadelvű párt végrehajtó-bizottságának táviratára elfogott egy embert, csak harminc forintra ítélte, mert enyhítő körülménynek vette a szolgabírónak azt a naivitását, hogy a szabadelvű párt végrehajtó-bizottságát hatóságnak nézte. De nemcsak az alscbiróságok szegődnek a politikai hatalom mellé, hanem a tábla és a Curia is, a mely nemrégiben Mezőfi Vilmos hírlapíró dolgában ítélkezett, a kit szociálista törekvései miatt lefotografáltat A Curia itt beleavatkozott a közigazgatási hatóság ügykörébe, mikor szükségesnek mondotta az adminisztrációnak azt az eljárását, hogy a gyanúsnak és veszedelmesnek itélt emberek arcképét szétküldjék. (Helyeslés.) Áttérve más részletekre, kérdést intéz a ministerhez az iránt, hogy nem szándékozik-e a börze-bíróságot reformálni? Végül még a javítóintézetekről szól. Ezután Veszter Imre szólott. Kevesen hallgatták beszédét, a melyben először a bírói függetlenség hiányosságát fejtegette. Azután óvást kivánt emelni az ellen, hogy a választások felett a Curia bíráskodjék. Inkább a közigazgatási bíróságra bízza. Utána Molnár János kifogásolta azt, hogy az igazságügyi tisztviselőknek nem adnak vasárnap szabadságot. Nagy Mihály arra hivta fel az igazságügyi minister figyelmét, hogy tegyen Kecskemétre esküdtszéket, ha jelenleg nincs is teljesen alkalmas helyisébe. Arra is kéri a ministert, hogy több napidijast adjon a kecskeméti járásbíróságnak. Komjáthy Béla állott most föl^szólásra és kérdezte, hogy mikor fogják már a katonai büntetőtörvényt reformálni ? Április 13-án. Az igazságügyi tárca költségvetését folytatták. Mócsy Antal a birák előléptetési viszonyaiban előforduló anomáliákról beszél. A kisegítő táblai birák kinevezését kívánja. Schmidt Károly a csődeljárás mizériáinak megszüntetését sürgeti. Kívánja, hogy a tömeggondnok költségei —úgymint a külföldön is van — ne haladhassák meg a csődvagyon bizonyos százalékát, például az öt százalékot. Most a tömeggondnokok behajthatlan követelések beperlése és egyéb uton annyira felszaporitják a költségeket, hogy ritka csőd az, a hol a hitelezőknek 15 százaléknál több marad. A vétkes bukások szigorúbb birói üldözését kívánja. Győry Elek: A ministerprogrammjában sajnálattal nélkülözte a vezéreszmét, a mely a ministert politikájában vezetni fogja. Azt mondta a minister, hogy a mit ő mond, nem fog az újdonság ingerével hatni. Elég sajnos ez. Mert hisz éppen neki lett volna alkalma elmondani olyan dolgokat, melyek az újdonság ingerével hatnak. Mert éppen tőle vártuk, hogy miként alkalmazza azt a szellemet, melyet a ministerelnök zászlajára irt: a törvény, jog és igazság szellemét; vártuk, hogy a minister nyilatkozzék arról, hogy elitéli a mult kormányzat szellemét, mely tiporta a jogot, semmibe se vette az egyéni szabadságot. Vártuk és ez az újdonság ingerével hatott volna, ha a minister megnyugtat bennünket az iránt, hogy gondoskodni fog róla, hogy ez a szellem nem fog többé visszatérni. (Zajos tetszés és éljenzés a baloldalon.) A minister kodifikácionális programmjáról nem akar beszélni, de arról, a mi belőle hiányzik. Mi van a katonai büntető törvénykönyv reformjával, hogy fegyverben szolgáló magyarok felett más állam joga szerint Ítélnek. Ez megalázása az ország suverénitásának. Ezt soká tűrni nem lehet (Zajos tetszés a baloldalon.) Legyen a minister a törvénynek és alkotmánynak őre. (Zajos helyeslés és éljenzés a baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Polónyi Géza következett ezután: Nem akar részletesen foglalkozni az igazságügyminister programmjáva), sőt ha Veszter Imre a kúriai bíráskodás kérdését fel nem veti, még azt az udvariassági tényt is elmulasztotta volna, hogy az igazságügyminister budgetbeszédjét megkritizálja. Majd a jövő költségvetés tárgyalásán részletesen fog a minister működésével foglalkozni. Most tehát nem beszél a programm hiányairól, arról, hogy az uralkodó család tagjainak házasságjoga még mindig nincs rendezve, arról se beszél, a mit G y ő r y Elek emiitett, a katonai büntető torvénykönyv reformjáról, de ahhoz igen is szive mélyéből hozzájárul, a mit Győry Elek mondott, hogy az igazságügyminister legyen a törvény és alkotmány őre. Ha Er dél y Sán-