A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 14. szám - Bíráink anyagi függetlensége

Tizennyolcadik évfolyam. 14. szám Budap e st, 1899 április 2. Szerkesztőség: TT y Előfizetési árak: A JOG Kiadóhivatal'. (ezelőtt MAGTAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. ^^m. —• fi I 1 1 w Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 1 frt M kr. Fél « _ • « — « V Kudolf-rakpart 3 sz HmLiP AZ ,CiRÍ* tet™ KÉPVISELETÉRE A MAGT1R ÜeYFÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS ÍÖZJFCnŐI SAR EÖZLÖNTE. Egész m Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. Dr" RÉVAI LAJOf ~ ^ STILLER MOR Az előfizetési péwek M JU.— .. ,. , Felelős szerkesztő-'Dr STILLER MÓR. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszoialasok a postautalvány nyal kiadóhivatalhoz intézendők T\/T ^ ™ : „ 1 „ „ , ; _ j „ «r küldendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM: Bíráink anyagi függetlensége. Irta: X. Y. — A sajtójogi felelősség kérdése. U. Irta: Zsitvay Leó, a bpesti kir. büntető törvényszék elnöke. — A sommás eljáiás a gyakorlatban: Irta: Szalay Tamás. kir. tszéki biró, Beregszász. — A vétkesség megállapítása bontó perekben. Irta Dr. Raffay Ferenc, kir. tszéki albiró, Győr. — Igazságügyi codificatio. Irta : R u 11 k a y Aladár, kir. aljárásbiró, Szep.-Szomb.it. — Belföld: Az uj igazságügy ministeri államtitkár. — A bud; pesti ügyvédi kamara tisztújító közgyűlése.) — Ausztria és küiföld : (A hiteltudakozó intézetek jogi természete. — A badeni uzsora elleni egylet)— Nvilt kérdések és feleletek: (Hatályon kivül helyezte-e az 1894. évi XII. t -c. 93. §-ának b) pontja az LS74. évi V t.-c. 407. §-át? (Felelet) Irta: Dr. Schick Ferenc Sándor, kir. tszéki albiró, Veszprém.) — Sérelem: Seperjünk a magunk háza előtt. Itta: Advocatus) — Irodalom: Pénzügyi codex. Irta: Dr. Szabó Sándor, jogak. tanár. Sárospatak. — A büntotö perrendtartás vázlata. Irta . Dr. V á m b é r y Rusztem.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbhósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-ből. (Csődök — Pályázatok.) Előfizetési felhivás! Április ho i-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog kiadóhivatalához: Bpest, V. Rudolfrakpart 3. szam alá küldendők. 1 Bíráink anyagi függetlensége. (X. Y.) Művelt nemzetek legféltettebb kincse a birói függetlenség, és ép ezért, a birót függetlensége megóvása céljából oly javadalmazásokkal látják el, mely a bírót anyagi gondoktól mentesíti. Alkotmányos haladásunk bizonyítékot nyújt arról, hogy a művelt nemzetek versenyében részt veszünk. A törvény és törvényhozás tiszteletére a képviselőháznak oly fényes palotát emeltünk, hogy a műveltség legmagasabb fokán álló nemzetek méltán irigyelhetik tőlünk. A művelt angol vagy amerikai levett kalappal a legmélyebb tisztelettel lépkedhet az uj képviselőház csarnokaiban, mert ilyet csak értelmes és gazdag nemzet emelhet, ki tiszteli a törvényt és elég komoly anhoz, hogy azt anyagilag is független bíráival komolyan végrehajtani is akarja. Az ily eszméktől áthatott angol azzal a bizalmas kérdéssel fordul hozzám az uj képviselőház üléstermében, hogy vájjon fényesen javadalmazzák-e a birót Magyarországban, hol a törvény és törvényhozás tiszteletére ily fényes palotát emelnek ? Elpirultam és a válaszadás oly terhemre esett, hogy kitértem előle azzal a megokolással, hogy sokat, nagyon sokat kellene magyaráznom, mig megértené azt, hogy miért vannak a mi független bíráink oly gyalázatos rosszul javadalmazva. Az értelmes angol erre ekkép válaszolt : vagy gazdag a nemzet, vagy nem ; vagy tiszteli a törvényt és annak részrehajlatlan végrehajtását komolyan is akarja, vagy nem. A kérdés csak ezen fordulhat meg; őszinte feleletet kérek. A válaszadás elől nem térhettem ki, ekként feleltem : sajnos, törekvésünkben gazdag és művelt nemzetnek tartanak, és ép e miatt oly szorult helyzetbe jutottunk a közös ügyekben kapcsolatos Austriával, hogy saját érdekeink csak másodsorban nyerhetntk kielégítést, minthogy a közös kapcsolatára : a quota ép a fényes törekvés alapján emeltetni fog, és saját jól felfogott érdekünkre, a birák jobb anyagi javadalmazására ép e miatt még csak gondolni sem lehet, holott Ausztriában a mi biráinkná] jobb javadalmazásban levő birák Lapunk mai szám; javadalmazása ép a nagyobb quótára való biztos kilátásra már is emeltetett. Az értelmes angol sarkon fordult és minden szó nélkül magamra hagyott; én pedig végetlenül örültem ennek, mert ha tovább faggat, kínomban olyasmit is elmondtam volna, a min felháborodva szemtől szemben szélhámosságnak minősítette vólna a magyar törekvéseket; pedig én nem akarom a nemzetemet szidalmaztatni, mert szeretem a magyart dicsősége és hibáiban egyformán. Ép ezért elhallgattam azt a szomorú valóságot, hogy a fényes palotaemelés mellett a törvény rész rehajlatlan végrehajtására hivatott birák anyagi függetlenségének emelésére a nemzetben ez idő szerint hajlam épen nincs, sőt inkább oly nagymérvű visszaesés és ellenszenv, hogy az állami tisztviselők javadalmazásának javítása tárgyában alkotott 1893 évi IV t.-c. (l ik §-val biráinktól az 1871 évi XXXI. t.-c. 11. §-val biztosított és az 1893. évi IV. t.-c. által hatályon kivül nem helyezett fizetésemelést elvonták; nyilván abból a kislelkü bürokratikus irigységből, hogy hasonló fizetési fokozatban levő más állami alkalmazottal szemben a biró magasabb javadalmazásban nem részesülhet, holott a biró qualificatiója más állami alkalmazottal szemben a legmagasabb, és igy kell is, hogy javadalmazása hasonló fizetési fokozatban levő más állami alkalmazottal szemben magasabb legyen. Ugyanis az 1871. évi XXXI. t.-cikk bíráink anyagi függetlenségét szivén viselvén, világosan rendeli, hogy a biró fizetésén felül 10°/0 és 5°/0-os fizetésemelésben részesüljön, ha állásában 10. 15 vagy további évek múlva sem nyer előléptetést. Az állami tisztviselők fizetésének javítása tárgyában alkotott 1893. évi IV. t.-cikk által az 1871. évi XXXI. t.-c. 11. §. hatályon kivül nem helyeztetvén, kétségtelen, hogy biráinknak a tiz és ötödéves W/s és 5°/0-os fizetésemeléshez jogos igényük van, ha állásukban előléptetést nem nyernek, mert józanul még csak elképzelni sem lehet, hogy midőn fizetés javítása tárgyában törvény alkotva lesz és a szóban levő 11. §. az által hatályon kivül helyezve nem lesz, ugyanakkor ugyanazon t.-cikkely által a biró fizetése kevesbittetik. így magyarázta Szilágyi Dezső akkori igazságügy minister az 1893. évi IV. t.-c. 6-ik §-át, midőn az mint javaslat a képviselőház által tárgyaltatott, és e magyarázatot a képviselőház el is fogadta. Ez alapon Szilágyi Dezső igazságügyminister a szóban levő 10°/0 és 5°/0 fizetésemelést utalványozta is bíráinak az esetben is. ha azok egyike vagy másika a VIII. és VII. fizetési osztály egyik vagy másik fokozatába előléptetett vagy kineveztetett, mert a biró elsőfokú birói állásában megmaradt és a fizetési fokozatban való előléptetéssel állásában előléptetést nem nyert. De Szilágyi távoztával ministertanácsbeli határozat folytán az 1893. évi IV t.-cikk 6. §-nak téves magyarázata következtében az 1871. évi XXXI. t.-c. 11. §-sal biztosított fizetésemeléstől bíráink megfosztattak azzal a megokolással, hogy az 1893. évi IV t.-cikk 6. §-a a korpótlékot csak a tanárok javára biztosítja, holott az 1871. évi XXXI. t.-c. 11. § a nem korpótlékot, hanem bizonyos szolgálati évek eltöltésével a biró részére 10 és 5°/0 fizetésemelést rendel, és ez a szóban levő 6. § sal a bírótól el nem vonható, mert e §. pótlék elvonásáról rendelkezik, a mi a biróra nem vonatkozhatik, mert őt a 11. §. szerint fizetésén felül nem korpótlék, hanem 10 és 5°/0-os fizetésemelés illeti meg, a mi mindenkor fizetés, de nem pótlék. Ez eljárást az egyes érdekelt birák a m. kir. közigazgatási bíróságnál panaszolván, a ministertanács határozatára való hivatkozással a m. kir. közigazgatási bíróság 51.095'1898. számú ítéletével panaszukat elutasította. 12 oldalra terjed.