A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 11. szám - A tkvi betétekszerkesztése után

44 A JOG Sajtóügyekben. Arra való tekintettel, hogy a felelős szerkesztő felelősségét nem a bevádolt közlemény szerzőjének puszta megnevezése, hanem a szerző kilétének biztos megállapítása szünteti meg, az esk. elj. 60 $-anak rendelkezése szerint a kérdések feltetelénél a vádlevél kell, hogy kiindulási alapul szolgáljon, ennélfogva a biróság által a kérdések feltételénél a vádhoz történt alkalmazkodás kifogás alá nem eshetik ; a vádlott felmentésével külön álló ügyben hozott elutasító végzésből pedig semmisegi panaszra ok íiem meríthető. A m. kir. Curia (1898 december 20-án 11,474/98. sz. a.) a Budapesten megjelenő «Fö)dmivelő» cimü politikai hetilapban megjelent közlemények miatt izgatás, rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt V. István bpesti lakos ellen, valamint a Bpesten megjelenő «Allam nélkül> cimü lolyóiratban foglalt közlemények miatt izgatás vétségével vádolt l)r. Sch. Jenő elleni bűnügyben következő végzést hozott: A semmiségi panaszok elvettetnek. Indokok : A nyíregyházi kir. törvényszéknek és nem a sajtóbiróságnak az az eljárása, hogy egy más bűnügyből folyólag ott elrendelt vizsgálati fogság esetleges meghiúsítása, meggátlása végett vádlottat a sajtóbiróság előtti megjelenéséig felügyelet alatt tartotta, az esk. elj. 42. §-nak rendelkezésébe nem ütközik, mert vádlottnak a tárgyaláson tett nyilatkozata szerint ő maga a tárgyalásra megjelenni kivánt, eme szándékában a kérdéseit eljárással nem gátoltatott és a tárgyaláson az ellene emelt vádak ellen minden irányban szabadon védekezhetett. A Dr. Sch. Jenő ellen különállólag fenforgott vádnak a vádlott ellen emelt vádakkal egyidőben történt tárgyalása folyománya lévén az amazzal tettestársi minőségben is történt kérdőre vonásból előállott kapcsolatosságijak, ennélfogva ezen eljárásban szabálytalanság fel nem ismerhető. De különben is a most érintett ügyekben keletkezett felmentő határozat ellene szól annak, mintha az esküdtek érzelme az együttes tárgyalás folytán a vádlott hátrányára befolyásoltatott volna. Minthogy az iratok között eredetben lévő vevény tanúsítása szerint a 21,623. sz. alatti vádlevél vádlottnak saját kezéhez f. év március 24-én kézbesittetett, ennélfogva az esk. elj. 22. §-ban foglalt rendelkezésnek figyelmen kivül hagyása miatt emelt panasz alaptalan. Igaz ugyan, hogy T. Sándor és P. János nem előlegesen, hanem csakis vallomásaik letétele után, B. István és Cs. Ferenc tanú pedig egyáltalában nem eskettetett meg ; továbbá áll az is, hogy védő által indítványozott cikk írásra B. István nem bocsáttatott, valamint, hogy a tanuk közül S. Sándornak K. Lászlónak és Sz. Imiének a vizs- I gálát folyamán tett vallomása is elébe tartatott és hogy a tanukhoz a kérdések nem a beadott kérdőpontok szerint tétettek fel ; ámde eltekintve attól, hogy a tanuk megesketéseinek függőben tartása a jegyzőkönyvből kitetszőleg a felek képviselőinek hozzájárulása mellett történt s hogy a vádlott által felajánlott összes tanuk az előbb nevezett S. János és Cs. Ferenc kivételével előlegesen megeskettettek — nem volt a felsorolt eljárások miatt emelt panasznak hely adható, mert arra való tekintettel, hogy a felelős szerkesztő felelősségét nem a bevádolt közlemény szerzőjének puszta megnevezése, hanem a szerző kilétének biztos megállapítása szünteti meg, a bizonyítás oda irányult, hogy az e tekintetben vitatott ellentétes állítás az esküdtek előtt minden irányban teljes világításba helyeztessék ; ennek eszközölhetése végett pedig első sorban a tanuk vallomásának megbízhatósága volt tisztába hozandó. Már pedig részben a vizsgálat során tett vallomásaik folytán, részben a tárgyaláson érintett bünvizsgálatra jogosan alapitható következtetésből már eleve méltán aggályosnak mutatkozott tanukkal szemben a biróság az esk. elj. 50. §-nak szem előtt tartása mellett járt el, midőn a tanuk egyrészét vizsgálati vallomásaikra való utalással figyelmeztette állításaik ellentétes voltára, továbbá midőn a vádlott mentté tehetése érdekében önmágát a vádbeli cselekmény elkövetésével terhelő vádlottat, valamint a többi tanuk vallomásával nyílt ellentétben vallott tanút eskütételre egyáltalában nem, az elől megnevezett két tanút pedig csakis utólagosan bocsátotta. És minthogy a tanuk beidézése iránt tett előterjesztéssel egyidejűleg beadott kérdőpontok csakis az ajánlatba hozott tanuk által leteendő vallomásnak az ügyhöz tartozó voltát vannak hivatva kimutatni, de a biróság a kérdések feltételénél az azokhoz való alkalmazKodáshoz kötve nincs, ennélfogva tekintettel arra, hogy a vádlott és védője sem a tanukhoz intézendő kérdések feltevésében, sem a tanuk hitelessége ellen emelhető kifogások megtételében gátolva nem volt: a kérdések mikénti feltétele miatt emelt panasz sem volt indokoltnak tekinthető, H. Endre nem tanú, hanem sértettként hallgattatott ki, vele szemben tehát az esk. elj. 49. §-nak rendelkezése helyet sem foghatott. A vizsgálat adataira fektetett vádlevél alapján szerkesztői minőségben felelősségre vont vádlott jogosítva volt ugyan a 367 67 sz. rendelet 2-ik pontja szerint a kereshetőség ellen kifogással élni, ámde vádlott eme jogát csakis a 15,284. sz. a. iktatott vádlevéllel szemben vette igénybe és minthogy vádlott az ezen kifogás folytán eszközölt további vizsgálat alapján hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élt, ennélfogva az esküdtszéki tárgyalásnak vele szemben történt elrendelése miatt emelt panasz ezen oknál fogva, mig a tárgyalás elején vádlott által ez irányban ismételten tett kifogásnak a biróság által történt mellőzése miatti panasz azért nem volt figyelembe vehető, mert az esk. elj. 60. §-nak rendelkezésből kitetszőleg annak elbírálására a tárgyaláson fennforgott bizonyítékok mérlegelése mellett az esküdtek hivatvák. A biróság jelentése szerint az esk. elj. 29. §-ban előirt nyilvánosság nem korlátoztatott és a tárgyalás ideje a biróság tábláján szokott módon s előzően közzétéve volt ; ebből kitetszőleg az ez iránt emelt semmiségi panasz alaptalan. Minthogy az esküdtek főnöke a megfejtés végett feltett kérdésekre az esküdtek által kimondott és irásba foglalt feleleteket élő szóval történt ismertetés mellett adta át a biróság elnökének, ennélfogva tekintettel arra, hogy a 307/867 sz. szabályrendelet második bekezdésében foglalt utasításból is kitetszőleg az esküdtek a törvényt alkalmazó bírósággal együttesen alkotják az esküdtszéket és hogy ebből folyólag az esk. elj. 73. §-nak rendelkezése szerint a törvényt alkalmazó bíróságnak áll tisztében a vádlott előtt a 71. §. alapján kifogás alá nem vett határozatot kimondani— nem volt semmiségi oknak tekinthető, hogy több vádra és több vádlottra vonatkozó feleletadásnál igen könnyen előfordulható tévedés elkerülésére való tekintetből az irásba foglalt feleleteknek élőszóval való ismertetésén tul az esküdtek főnöke ki nem terjeszkedett. Minthogy az esk. elj. 60. §-nak rendelkezése szerint a kérdések feltételénél a vádlevél kell, hogy kiindulási ahpul szolgál ;on, ennélfogva a biróság által a kérdések feltételénél a vádhoz történt alkalmazkodás kifogás alá nem eshetik ; a vádlott felmentésével befejezett különálló ügyben hozott elutasító végzésből pedig semmiségi panaszra ok nem meríthető. A jegyzőkönyvben láthatóvá tett intézkedések arról tanúskodnak s ezt a biróság jelentése is megerősíti, hogy J. Gyula esküdtnek a tárgyalás folyamán történt rosszulléte ideje alatt az esküdtek a külvilággal egyáltalában nem érintkeztek ; ennélfogva az esk. elj. 65. §-nak rendelkezése meg nem sértetett. A jegyzőkönyvben nincs nyoma annak, hogy az esküdtek az esk. elj. 37. §. szerint megkívántató lelkiismeretes figyelési kötelezettséget megszegték volna és minthogy a biróság jelentése szerint az esküdtek magatartása kifogás alá nem esett s az iránt a tárgyalás folyamán sem tétetett a felek részéről észrevétel, ennélfogva az ez irányban emelt semmisegi panasz mellőzendő volt. De nem volt figyelembe vehető a vádlott által beadott panasz 7. és 8-ik pontjában felsorolt semmiségi ok sem, mert a biróság jelentése és a jegyzőkönyv tanúsága szerint az esk. elj. 58. és 63. §§-aiban előirt összegezés, illetve a figyelmeztetés kellő szabatossággal közöltetett. Végül minthogy Dr. Sch. Jenővel szemben tett elnöki intézkedés vádlottat egyáltalában nem érintette, ennélfogva az az intézkedés a vádlott ellen hozott Ítélettel kapcsolatba sem hozható stb. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Kaufmann Mayer e. S.-A.-Ujhely, u. o. trvszék, bej. ápr. 80., félsz. máj. 24-., csb. Józsa István, tmgg. dr. Erényi Manó. — Frank Mihály e. Orcyfalva, temesvári trvszék, bej. ápr. 6., félsz. máj. (5., csb. dr. Haller Gábor, tmgg. dr. Bukovetz Sándor. — Sonnenschein Miksa e. Bpest, a bpesti ker. és váltó trvszék, bej. ápr. 4 , telsz. máj. 4.. csb. dr. Perczel János, tmgg. Langheim Ignác. — Paschkes Mór e. Győr, u. o. trvszék, bej. ápr. 4„ félsz. ápr. 13., csb. Sipos László, tmgg. dr. Inkey Béla. — Rosenberg Bertalan e. Sz.-Fehérvár, u. o. trvszék, bej. máj. 6., félsz. máj. 27., csb. Lohár Béla, tmgg. Szekfü Ignác. — Göbl Jakab e. Szatmár, sz.-németi trvszék, bej. ápr. 22., félsz. máj. 1., csb. dr. Dezső Kálmán, tmgg. id. Farkas Antal. — Löwy Izidor e. Késmárk, lőcsei trvszék, bej. ápr. 26., félsz. máj. 17.. csb. Putz Mátyás, tmgg. dr. Klein Mór. — Antal Endre e. Jászberény, szolnoki trvszék. bej. ápr. 29. félsz. máj. 25., csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. Márkus József. — Somes Sándor e. Eszék, u. o. trvszék. bej. márc. 14-, félsz. márc. 22.. csb. dr balkáni Gajcsevics Antal, tmgg. Weroneszky Ferenc. — Kohn Adolf e. Tatrang, brassói trvszék, bej. máj. 3., félsz. máj. 29., csb. Kovács Károly, tmgg dr. Zakariás János. Pályázatok : A bács-almási jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 18. — A szabadkai trvszéknéi aljegyzői áll. márc. 18. — Székelyhidon közjegyzői áll. márc. 25. — Margittán közjegyzői áll. márc. 25. — A verebélyi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 26. — A segesvári jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 26. — A tatai jbiróságnál a ] e g y z o 1 áll. márc. 26. — A mező-kászonyi jbiróságnál a 1 b i r ó i all. marc. 26. — A losonci jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 26. — A topanfalvai jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 26. — A kaposvári trvszéknéi aljegyzői áll. mátc. 26. Egy a főváros közelében fekvő jó vidéken levő közjegyző családi körülményei miatt valamelyik kartársával cserélni óhajt. Cim a kiadóhivatalban. 1 3 Kir. közjegyzői segéd, önálló munkára képes, megbizható. kitűnő bizonyítványokkal, alkalmazást keres. Gyakorlata 12 év, Cim a kiadóhivatalban. 1—2 Jo forgalmú vidéki ügyvédi iroda, mely évi 4,500-5,000 frt tiszta jövedelmet hoz, elhalálozás folytán, igen jutányosán átvehető. Cim a kiadóhivatalban. 1—1