A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 11. szám - A tkvi betétekszerkesztése után

A JOG 91 tejtett szellemi tevékenységét oly méltánytalanul alacsony díjazásban részelteti, mely gyakran még az ügyvéd által előlegezett bélyegkiadásoknak összegén is alul marad. Kívánjuk, hogy a bíróságoktól és más hatóságoktól függő mindenféle gondnoki és védői kirendelések a kamara méltányosabb befolyása alá kerüljenek. 'Az ügyvédség bajainak gyökeres szanálása csak gyökeres törvényhozási reformoktól várható. A kamara tagjainak általunk tervbe vett általános és rendszeres értekezletei módot fognak nyújtani arra, hogy az eszmék kiforrjanak és kellő nyomatékkal nyilvánulva meg, az illetékes törvényalkotó tényezőknél megértésre és meghallgatási a találjanak. Sürgetni fogjuk, hogy az aj intézmények létesítésénél az ügyvédségnek ezekben lehetőség szerinti való részvétele — ugy a közérdeknek, mint a kar tekintélyének szempontjából — biztosíttassák. Sürgetni fogjuk a közjegyzők ügyvédi hatáskörének korlátozását. Sürgetni fogjuk a kötelező ügyvédi képviseletnek a peres és nem peres ügyeknek nagyobb számára különösen a közjegyző elé utalt ügyletek egyes ágaira leendő kiterjesztését. Kívánjuk, hogy az ügyvédnek állami szolgálatba lépése esetén ügyvédi gyakorlatának két-harmadrésze a nyugdíjigénynél beszámíttassák. Kívánjuk, hogy a közjegyzői állások betöltésénél tizenöt esztendei feddhetlen ügyvédi gyakorlat törvényes előnyül szolgáljon. Kívánjuk, hogy a bírósági díjtarifa megállapítására az ügyvédi karnak befolyás engedtessék, hogy az ügyvéd perbeli megállapított költségei minden küiön perlés nélkül végrehajtási sanctióval láttassanak cl. - hogy a perköltségnek megítélése ne a félnek, hanem egyenesen az ügyvédnek nevére történjék. Elvárjuk az uj ügyvédi rendtartástól az ügyvédképzés tudományos és erkölcsi garanciáinak tokozását, kapcsolatban az ügyvédjelölti joggyakorlatnak tetemes, esetleg az ügy védi vizsgán túlmenő időre leendő fölemelésével. Elvárjuk attól a kamarai tisztségek díjazásának megszüntetését s a díjtalan helyettesi állások rendszeresítését. Elvárjuk, hogy a kamara fegyelmi hatásköre autonómiájának megfelelő módon rendeztetvén, az a kir. Curia kizárólagos rendelkezése alól megszabadittassék. Az uj ügyvédi rendtartásnak kell az ügyvédségnek uj alapon szervezését meghoznia. Kamaránk választmánya a havi értekezletek utján állapítsa meg, vaij n a kar szomorú viszonyain lehetne e az ügyvédség bifurkációja utján, a szerzett jogok sérelme nélkül segnei.i és mily módon? Az ügyvédség helyes szervezése fogja képesíteni az ügyvédi kart arra, hogy hivatását méltóan teljesítse és hogy az egyéni jogköröknek becsületes, megbízható őre legyen azoknak akár magán oldalról, akár a hatóságok részéről jövő megtámadásával szemben. A jogludó, tisztességes, megélhetésében nyugodt ügyvédi kar lesz a magyar jogállam közélete tisztaságának egyik legfőbb biztositéka ! Ezekből áll azon reformprogramm a melyet az ügyvédi kar egészséges fejlődésének érdekében fölállítanunk kell. Jól tudjuk, hogy a részletezés nem teljes; azonban egyedül a kar autonómiájának kiterjesztése s az ügyek más, liberálisabb és a kar elhanyagolt érdekeinek megfelelőbb kezelése az egyetlen mód, amivel annak érvényt szereznetünk. Hiszszük, hogy elmúlt a nemtörődömségnek, de a puszta nagy szólamoknak is az ideje. Tenni kell. Első lépésünk az legyen, hogy kívánságaink lényegét ügyvédi kamaránknak közgyűlésen határozattá emeljük. Ezt követnie kell azon elhatározásnak, hogy kamaránk vezetőségébe és választmányába annyi arra érdemes közül azokat válasszuk, kik az általunk kitűzött célokat a magukéinak is vallván, azok megvalósításán munkálkodni férfias kötelességüknek ismerendik. A «rcform pá r t>. A magyar Jogászegylet f. hó 4-dikén tartott ülésében dr. Szakolczai Árpád éitekezett a tisztességtelen versenyről a német törvényhozás és judicatura szempontjából. Felolvasó alapos tanulmányokra valló értekezését a jelenlevők elismerő tetszéssel fogadták. Nyilt kérdések és teleletek. A végrehajtási jog koréból. A. ingatlan vagyonnal bir, 20,000 forinttal X. bank javára megterhelve. Haszonbérbe vette R. jószágát évi 4,000 frt haszonbérrel és több évig pontosan fizette a haszonbért. A. megbetegedett, nem fizetett pontosan, hanem időhaladékot kért. B. keresettel lépett fel A. ellen haszonbér-hátralékért s a végrehajtási zálogjog A. ingatlanaira bekebeleztetett. Mikor B. árverést akart kérni, meggyőződött, hogy A. már rég adott (' unokájának egy 5.000 frtos váltót és I) unokájának szintén egy 5,000 frtos váltót. C. és D. unokák váltók alapján keresettel léptek tel A. ellen s a végrehajtási zálogjog még B. keresete beadása előtt A. ingatlanaira bekebeleztetett. X. bank árverést kért A. ingatlanaira, 9 az ki van tűzve, s tekintve, hogy A. jószága alig ár 30,000 frtot, következik: hogy B. ás utána bekebelezett hitelezők károsodni fognak, mert A.-nak más vagyona nincsen. Köztudomású tény, hogy C. és D. hivatalnokok láván, nem volt honnét A.-nak 5,000—3,000 frtot kölcsönözni, kétségtelen, hogy itt kijátszási szándék létezik. Kérdem a kartárs urakat, miféle lépéseket tegyen B, hogy lehessen haszonbér-követelését biztosítani és behajtani? Mikor, i az árverés előtt, vagy árveréskor, vagy vételár feloszlatása alkalmával ? Egy vidéki ügp'éd. Sérelem. Igazságszolgáltatásunk mizériái. Lapunk f. évi 6-ik számában igazságszolgáltatásunk többféle mizériáit hozta nyilvánosságra Scv.erus, s egyben avval a kérelemmel fordult olvasóinkhoz, hogy a közlőitekhez hasonló bajokról értesítsék a «Jog» szerkesztőségét, aki vállalkozott arra, hogy a mai tarthatatlan állapotok javítása céljából illetékes helyen felhívja a figyelmet. E kérelem következtében számos értesítést vettünk bírósági tagoktól, melyek bőséges adatot szolgáltatnak arra. hogy igazságügyi kormányunk eddigi, túlzásokba vitt, indokolatlan takarékoskodása mily meg m ér hetetlen nagy kárára van az igazságszolgáltatásnak és ártalmára az igazságügyi kormány tekintélyének. Még arról is vettünk értesítést, hogy némely bíróságnál az ügyvédek gyiijtést rendeztek (természetesen a hivatali főnökök beleegyezésével) s ezen az uton fedezték egy-két számfeletti napdijas illetményét, ekként akarván elérni, hogy gyorsabban jussanak a kiadványokhoz. Hiszszük,. hogy dr. P 1 ó sz Sándor igazságügyminisler figyelmét nem fogják kikerülni azok a bajok, melyek miatt bíróságaink zavartalan működése elé folyton akadályok gördülnek és öt hivatottnak is tartjuk arra, hogy a megzavart egyensúlyt rövid idő alatt helyreállítsa. Aliquis. Irodalom Az állami pénztárak szervezete. Összeállították és irták: Halács János és Szigeti J. József. Második bőv. kiad.Budapest-1898. Eggenberger féle könyvkeresk. kiadása. Rovancsoló biztosoknak, községeknek, állam pénztári és adótiszti hivatalnokoknak jó kézikönyv, de magánfeleknek is, kiknek az állampénztárral dolguk van, hasznos útmutató. A bölcsészeti jogtudomány történelme kérdések és feleletekben. Összeállította l'arvus, Eperjes. 1899. Stehr I). k adása. Jogi ismétlő füzetecske, természetesen minden irodalmi praetensió nélkül. Athenaeum phil. és államtudományi folyóirat. Az Akadémia megbízásából dr. Pauer Imre szerkeszti. 8. évfolyam I. szám. Dus tartalommal bir. Érdekes különösen Várnay Sándor cikke, az állam gazdasígi attribútumairól, mely uj szempontokat tár fel. Vegyesek. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara március hó 25-én délelőtt 10 órakor tartja rendes évi és tisztújító közgyűlését saját helyiségében I Szemere-utca 10. szám). A közgyűlés tárgyai: I. A kamara választmányának 1898-ik évi működéséről szóló jelentése. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és rendelkezés a pénztári mar.idvány felett, li. A költségelőirányzat megállapítása, í. A választmány javaslata dr. Stern Sámuelnek a kamarai évi jelentés megállapítása és felterjesztése tekintetében tett indítványa tárgyában. 5. A kamarai tisztviselők és választmány megválasztása. A magyar kir. igazsagügyministerium működéséről kiadott jelentés iránt, melyet utolsó számunkban ismertetlünk, oly nagy az érdeklődés, hogy nem múlik el nap, hogy előfizetőink köréből nem tudakozódnának az iránt, vájjon k ö n y v k e r e s k e d ő i uton hol kapható a jelentés. Valóban nagy szolgálatot tenne az ig.izságügyministerium az érdeklődő köröknek és közügynek, ha időnként megjelenő jelentéseinek érdekes tartalmát könyvkereskedői uton való megszerezhetés által is hozzáférhetővé tenné. Dr Tóth Gáspár bpesti ügyvéd, lapunk kiváló munkatársa, ki különösen a házassági és bányajog terén, mint szaktekintély ismeretes, kir. táblai biróvá lett kinevezve. Az igazságügy benne kitűnő erőt nyer. Olyan kineveztetésekhez, minőket az utolsó napok hoztak, t. i. dr Barna és dr Tóth-éhoz azután gratulálni kell — az igazságügyministernek. Hibaigazítás. Lapunk legutóbbi számában a «r a b m u n k a» cikk 79. lap 8. bekezdésében következményeiben veszélyes helyett követelményeiben és lelkületéből nem halt ki helyett tekintetéből nem hal szedetett. Kimutatás a. m. kir. Curia ügyforgalma és t-ívekenységé| röl i8gg. évi január itöl febr ár 28-ig. Polgári. Elintézésre várt