A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 11. szám - A "gabonauzsora" kérdéséhez

A JOG is óriási jelentőségű a kir. Curia állásfoglalása, s most már az a teendő, hogy annak consequentiái minden irányban levonattassanak. Legfőbb szükséglet, hogy az uzsora vétsége általában országszerte hivatalból üldöztessék. Erre nézve azonban törvényhozási intézkedést várni nem szükséges, de bajos dolog is, mert az országgyűlés ugy látszik egyébbel van elfoglalva. Ha az uzsora vétsége nem h.vatalból üldözendő, akkor az uzsoráskodás gazdasági hátrányainak elhárítására nem elegendő, ha magánvád folyián egy-két uzsorás elcsukatik, vagy ha a polgári biró az uzsorás követelést az alperes kifogása folytán aturpis causa alapján érvényre jutni nem engedi, illetve nem itéli meg, mert ha az összes polgári bíróságok magukévá teszik is a Curia álláspontját: a gabona uzsorás legföljebb elesik a jogtalan vagyoni előnytől a contradictorius tárgyalások utján befejezett pereknél, de egyéb hátrány aligha éri. mint hogy a perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek, a mi esetleg az alperes kis paraszt gazdára nagyobb hátrány, mint ha már a per előtt kifizette volna mindazt, a mit uzsorása követelt. így a gabona-uzsorás a polgári perektől nem nagyon fél. Legnagyobb része ezeknek makacssági ítélettel, vagy egyességgel végződik, a melyben rendesen az húzza a rövidebbet, a ki a pertől fél. a kire a perbenállás kész büntetés, t. i. a kis paraszt gazda. Szükséges tehát, hogy a polgári pereknek egy kis fullánkja legyen, ez pedig megvan, ha az uzsora vétsége hivatalból üldözendő. Mert ilyenkor a polgári biró az L893. évi XVIII t.-c. +4. § a értelmében a per tárgyalását felfüggeszti s gondoskodik a bűnvádi eljárás megindításáról, s mire az uzsorás észrevenné magát, már a vizsgálóbíró előtt áll, míg ellenesetben módjában áll lesni a polgári per esélyeit, s több irányban pressziót gyakorolni gyönge ellenfelére, a ki végre is sok esetben beadja a derekát, mert előtte áll. hogy jövő tavaszszal megint megszorulhat s csak újra a felperes fog rajta «segiteni». Különben jogi szempontok is a mellett szólanak, hogy a mi büntetendő cselekmény, az első sorban a büntető biró kezén menjen át. ha csak lehetséges, s a polgári biró, ha az uzsora nem hivatalból üldözendő . az uzsorás polgári perek elbírálásánál nagyon sokszor különös helyzetbe kerülhet, meg kell ítélni esetleg olyasmit, amit az úgynevezett anyagi igazság gyomra nem vesz be. Ennek kikerülése s azon többrendü fontos előnyök elérése céljából, melyekkel az uzsora vétségének hivatalból való üldözése jár, szükséges, hogy a közigazgatási bizottságok az 188.'5. évi XXV. t.-c. 10. §-a értelmében kieszközöljék, hogy az ígazságügyminister az illető vidékekre hivatalból üldözendőnek mondja ki az uzsorát. Csakhogy ezek a közigazgatási bizottságok maguktól nem igen mozdulnak meg. Szükséges, hogy valahonnan kezdeményezés jöjjön hozzájuk. A kérdés az. hogy a kezdeményezés honnan induljon ki r Mái a mult évben a földmivelésügyi minister felhívta a gazdasági egyleteket a kezdeményező lépések megtételére, én azonban megvallom, a magam részéről a baj orvoslására ezen intézkedésben elegendő biztosítékot nem látok, mert e tekintetben a gazdasági egyleteket már mulasztás terheli, s ugy látszik, hogy ezen egyletek nem is mozdíthatják elő megfelelő mérvben az egészen kis gazdák érdekeit. Ott volnának a néppel érintkező közigazgatási hatóságok, jegyzők, főszolgabirák. Arról nem igen van mit beszélni, hogy a jegyzők ilyen nagy fába vágják bele a fejszéjüket, de az időközi választásoktól függő főszolgabírótól is bajos dolog várni, hogy családja exis-' tentiájának veszélyeztetésével ilyen darázsfészkeket kavarjon fel. Ott vagyunk tehát, hogy ezen feladat a néppel közvetlenül érintkező független állami hatóságra, a kir. járásbíróságra, a sommás perek bíróságára vár. Valóban ezeknek nem kerül nagy munkájukba, az okok felfejtéseért a közigazgatási bizottságot a kir. igazságügyminiszterhez leendő felterjesztés megtétele iránt megkeresni. A közigazgatási bizottság feladata is könnyebb, nem kell az «ügyállást megvizsgáltatni)), mert a törvényben emiitett «gyanut» a kir. járásbíróság megkeresésében előadottak folytán alaposnak kell tartania, s ugy a kérdés nem posványosodik el a közigazgatási vizsgálatok útvesztőiben, hamar vége van az egész processusnak, a minek illustrálására legyen szabad felhoznom, hogy a belényesi kir. járásbíróság Bibarmegye köz-, igazgatási bizottságát ilyen értelemben a mult évi május 8-án kelt átirattal kereste meg, s a közigazgatási bizottság mult évi július í én tartott ülésében a külön vizsgálat elrendelésének mellőzése mellett megtette a felterjesztést, s a kir. igazságügyminis-ter már mult évi aug. hó 1-én elrendelte, hogy a belényesi, vaskohi és m.-csékei szomszédos kir. járásbíróságok területén az uzsora vétsége hivatalból üldö/.tessék. Ennek jótékony hatása már most is érezhető, de a közönségre valami nagyobb haszon nem háromolhatik az ilyen területhez kötött intézkedésekből, mert az eredmény az, hogy a contractusokban ki levén kötve ;i szabadon választandó bíróság illetékessége, távoli bíróságoknál pereltetnek a jámbor szántóvetők, s így helyzetük majdnem rosszabbá vált a segitni akarással. Nagy mértékben lenne azonban a misérián segítve, ha az uzsoravétség országszerte hivatalból üldöztetnék, s így az eddiginél sokkal jelentékenyebb mérvben meg lenne nehezítve az uzsorás követelések érvényesítése, mert a polgári bíróságoktól elriadnának az uzsorások, módjukban állván azoknak országszerte az 1893. évi XVIII. t.-c. Í4. § a alapján az uzsorásokat még idejében átszolgáltatni a büntető bíróságok kezébe. Tehetnek a polgári biróságok még egyebet is. Figyelemmel lehetnek a költségek megállapításánál azon körülményre, hogy a felperes perelhette volna alperest saját bírája előtt, szükség nélkül perelt távoli bíróság előtt, továbbá, hogy egyebet ne mondjak, 20 frton alul levő fizetési meghagyási ügyekben a végrebajtás foganatosítására nem küldik ki a bírósági végrehajtót a törvény és rendelet ellenére, mint itt-ott megtörténik, hanem bízzák a községi közegekre, a mi a költségek tekintetében óriási külömbséggel jár s az uzsoráskodás meggátlása céljából is megvannak különleges előnyei. Sokszor ugyanis ezen apró ügyekben van elrejtőzve a legförtelmesebb garasos uzsora. A szegény tudatlan adós nem mond ellene a fizetési meghagyásnak ; következik a végrehajtás. Az ilyen existentiák adósok mindenfelé, adósok tehát az államnak is, községnek is. Most az a kérdés ki jár előbb r Ha a bírósági végrehajtó küldetik ki.' az uzsorás jár előbb, de ha a községi jegyző bizatik meg. a dolog másként áll, mert ez, miután a nép között él, nem járhat el olyan rideg szigorral, mint a b. végrehajtó, de egy nagy dolog is áll előtte, az t. i, hogy ha ő az uzsorás érdekében lefoglalja a kis holmiját az adósnak, akkor ő az adóval, közköltséggel hoppon marad, foglal tehát először ezeknek a fedezésére, s a versenyben a közügy lesz a győztes! Ebben ugyan nagy gyöngyörüsége senkinek sem telhetik, de ha a végr :hajtői kiküldetéseknél a kir. járásbíróságok szorosan betartják azt, hogy 20 frton aluli ügyekben ha csak a törvény kivételesen nem engedi meg, nem kü dik ki a b. végrehajtót, az eredmény átlagban ez leeiid, a mi még mindig többet ér, mint ha a köztartozások a miatt válnak bevehetetlenekké, hogy az adós kis holmiját az uzsorás követelése elvitte. Még többet tehetnek a büntető hatóságok. Manapság egyes vidékeken már annyira el van terjedve az uzsora mindenféle faja. de különösen á gabona-elővételekben rejlő uzsora, hogy az emberek ugy mennek az uzsorás hoz mint a jó kútra, s egyáltalán nem képez titkot, hogy kik foglalkoznak ilynemű gyanús ügyletekkel Lgy látszik, hogy a népnek legnagyobb részben még érzéke sincs ahhoz, hogy belássa miszerint a mit vele tesznek, tiltott cselekmény. Ily körülmények között ügyésznek, csendőrnek, vizsgálóbírónak könnyű a dolga. Egy áldozat megmondja tiz másnak a nevét s ezek mindenike további adatokkal fog szolgálni, s a tagadás nem használhat. Magukra az áldozatokra a közérdek szempontjából sem ehet bízni, hogy az ő kívánságukon forduljon meg, miszerint kiszipoiyozójuk elvegye megérdemelt büntetését. lapasztalati dolog, hogy nagyon sokszor ők maguk kímélik legjobban az ő veszedelmes pénzforrásukat, mert félnek, hogy az be talál dugulni, azonkívül sokszor nem is igen van bátorságuk sem hitelezőjükkel összetűzni, meit a mint egy ízben alkalmam is volt rámutatni, ez imponál nekik esetleg összeköttetéseivel is3 nemcsak pénzével, már pedig a pénzről a nep megromlott közfelfogása azt tartja, hogy az a legnagyobb natalom, a mely felfogás nem nag\on hízeleg ám a hatóságok tekintélyének, sőt alkalmas azt meg is semmisíteni. ledig az igazi segítség az volna, ha az áldozat tudna magán segíteni. Erre nézve pedig főfontosságu helyes irányú felvilágosítása. u-,lrlc/LKr°PPu^ S0kat tenne-haa ki,. Curia felfogása a maga valóságában helyes értelmezés mellett elterjedne nemcsak a maga tudatlan köznépnek