A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 8. szám - A gabonauzsoráról

Bátor vagyok ennélfogva a tekintetes kamarai választmányhoz tisztelettel fordulni és kérni, hogy velem f. évi május hó elsejéig közölni szíveskedjék, vájjon vannak-e a kamara területén oly árva leánygyermekek, a kiknek atyjuk ügyvéd volt, kik támoga­tásra szorulnak és a kiknek gondviselői a gyermekek kiképezte­tésétgyermekkertésznőkké óhajtanák.Engedje meg a t. választmány, hogy discretiójára bizva ügyemet, kérjem, hogy elhatározásomat csak azokkal közölje, kikkel az az ügy érdekében közlendő. Nem szeretném, ha ez ügyet az illetékes körökön kivül szellőztetnék. A vonatkozó adatok szives közlését kérve és az igen tisztelt választmány közbenjárásáért köszönetet mondva, vagyok a tekin­tetes ügyvédi kamara választmányának kész tisztelője Bpesten, 1899 febr. 10. özv. Robitst:k Józsefné s. k.> Helyreigazítás. A mult számban ^Elmélkedések az igazságügyi költségvetés e 1 ő 11» cimü cikkben a követ­kező értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. Ugyanis a 9-ik bekez­dés utolsó sorába «a birói intézmény szaporitása» áll, birói személyzet szaporítása helyett. Ünnepelt biró. Berzeviczy Szilárd nyitrai kir. törvény­széki bírónak tiszteletére nyugalomba való vonulása alkalmából — a mint levelezőnk irja — a kir. törvényszék és járásbíróság bírái, kir. ügyészség tagjai, valamint a nyitrai ügyvédi kar február 4-én bucsulakomát rendezett. Elsőnek Sándor kir. törvényszéki elnök köszöntötte fel az ünnepeltet, a ki meghatva válaszolt. Nagy hatást tett Mérey Lajos ügyvédnek eszmékben gazdag felköszöntője, melyekből a következőket idézzük: Te megőrizted a birói tekintélyt és méh^óságot mindig és mindenütt, a nélkül, hogy akár egy percig is dőre lettél volna a ridegséget tekintélynek, az elzárkózást pedig méltóságnak tartani. Nem tévesztetted szem elől, hogy a lelkiismeretes biró a jogszolgáltatás alakiságait soha sem használja fel az anyagi igaz­ság sérelmére, hátrányára s előtted is irányadók voltak a magyar kir. Curiának valóban arany szavai, melyek szerint: az igazság­szolgáltatásban a formáknak rendeltetése az, hogy általok az anyagi jog érvényesüljön, hogy általok az anyagi igazság kiderit­tessék, hatályt és oltalmat nyerjen. Emelt fővel viselted s viselhetted méltán birói tiszted, mert Justitia csarnokaiban az igazságnak erejét, s a jognak hatal­mát mindig ugy becsülted meg, s ugy alkalmaztad, a mint azt egy lelkkiismeretes független bírónak megbecsülnie s alkal­maznia kell. Te nem tördeltél le másoknak jogaiból erőszakoltan sem­mit, te nem szüneteltetted az igazságot mesterkélten soha csak azért, hogy netán másoknak tessél ! Te nem fáztál megvédeni a gyöngének igaz jogát, s nem húzódoztál megfékezni az eresnek jogtalan támadását, ha a törvény erejéből meríthetted igazságos birói fegyvereid. S a hol láttad, hogy a summum jus már summa injuria lenne, ott a benned megtestesült jóság enyhíteni, békíteni, segí­teni iparkodott a méltányosság ösvényén egészen odáig, a med­dig ezt a jognak megcsonkitása, az igazságnak megrövidítése nélkül tenni lehetett. Te szívélyes voltál mindenkivel szemben, te mindenkinek készséggel szolgáltál e szónak nemes értelmében, mint olyan férfiú, a ki nem akar nagyobbnak tartatni, mint a milyen nagygyá teszi saját jelleme és tudása, s a ki igen jól tudja, hogy a biró nem lesz ezáltal kisebbé, ha jóakaró elnézéssel bocsátja meg külső érintkezéseiben polgártársainak gyarlóságait. Te mint független biró megmutattad mindig és mindenütt, hogy tetői talpig magyar vagy és mint magyar biró nem egyszer fényesen igazoltad, hogy független vagy. Mindezekért kiérdemelted ama régi classicus latin jellem­zést, mely szerint: «vir integer, scelerisque purus» — maradtál. Az orvosi honorárium kérdése. A budapesti kir. törvényszék fellebbezési tanácsa : Az évi díjazás mellett állandóan alkalmazott orvosi működés díjazása iránti szerződés természete az, hogy a díjazás az egész éven át teljesített orvosi szolgálat ellenértéke­képen jár, vagyis a díjazás a látogatások számától és idejét független, a mennyiben sem az orvos nem értékesítheti a maga javára a látogatásoknak nagy számát, sem a fél nem élhet azzal a kifogás­sal, hogy az orvos nagyon kevés vagy akár csak egy látogatást tett. A szerződésnek ezen egységes és oszthatlan természetéből az következik, hogy az évi díjazás abban az esetben sem oszt­ható meg, ha az orvos működését az év folyamán megszakítja, hanem ebben az esetben annak a kérdésnek a megbirálásánál, van-e s minő díjazásra igénye az orvosnak, azt kell döntőnek tekinteni, hogy a szerződés szerinti teljesítés megtagadására volt-e az orvosnak jogos oka vagy sem. A mennyiben erre az orvosnak jogos oka nem volt, addig teljesített szolgálatainak díjazását sem követelheti, mert a szerződésnek eleget nem tett, a mennyiben azonban jogos oka volt, szintén nem követelheti ugyan a szerző­dés szerinti díjazást, mert az csak az egész évi működés ellen­értékeképen jár, azonban a fél sem érvényesítheti a maga javára az ő hibája következtében hatályát vesztett szerződésből szár­mazó azt a jogát, mely szerint a látogatások mennyisége s meg­tétele tekintetbe nem jön és az orvos sem fosztható meg attól a jogától, hogy a szerződés nem létében látogatások szerinti díja­zását követelhesse. (1898. jan. 3. E. 217.) A budapesti kir. büntető törvényszéknél 1899. év január havában a beadványok iktató száma 9,180, az önálló uj ügyek (feljelentés, közvetlen idézés, stb.) száma pedig 1,392 volt. Az 1898 év január havában a beadványok száma 8,065, az uj ügyek lajstromszáma 891 volt. A folyó év első hónapjában tehát az előző év hasonló időszakához képest a szaporodás az iktató szám­nál 1,115, az uj ügyeknél 501. . . Igazságügyi kinevezések, ü felsége igazságügyi magyar ministere előterjesztése folytán Pap Elemér komáromi járásbiró­sági albirót a komáromi, Ember Géza nagyváradi törvényszéki albirót a nagyváradi és dr. Marschalkó János igazságügymj. nisteri fogalmazót a budapesti törvényszékhez bírákká, Illyés György sepsi-szent-györgyi járásbirósági albirót a szászrégeni és Péterffy Béla marcalii járásbirósági albirót a tamási járásbíró­sághoz járásbirákká, dr. Gulácsy Pál pozsonyi járásbirósági albirót a beregszászi ügyészséghez alügyészszé, Gencsy Zoltán gyergyó-szent-miklósi járásbirósági aljegyzőt a szászrégeni és Marosi Endre nagyváradi törvényszéki aljegyzőt az élesdi járás­bírósághoz albirákká nevezte ki. Mesgye elszántás nem mezőrendőri kihágás, hanem az okozott kár értéke szerint a kbtk. 127., illetve a btk. 421. §.a alapján a biróság hatáskörébe tartozó cselekményt képez. A m. kir. földmivelésügyi minister 1898. évi 24,398. számú hatá­rozata. T. vármegye közigazgatási bizottságának. O. G. h—i lakos által M. G. ugyanottani lakos ellen mezőrendőri kihágás miatt folyamatba tett ügyben hozott Ítéletét, mely szerint a p—i járás főszolgabirájának ítéletét indokainál fogva helybenhagyta és panaszlottat a terhére emelt mezőrendőri kihágás vádja és követ­kezményei alul fölmentette és panaszost kötelezte, hogy 2 frt eddig megállapított költséget 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizessen, továbbá ezen fizetési kötelezettséget az eljárt főszolgabíró utólag megállapítandó költségeire kimondotta, panaszos által szóval bejelentett fölebbezés folytán felülvizsgálat alá vettem s ennek eredményéhez képest azt az alsófoku ítélettel együtt megsemmisítem és elrendelem, hogy az iratok a btkv. 421. §-ába ütköző vétség elbírálása végett a kir. járásbírósághoz áttétessenek. Az iratok tanúsága szerint ugyanis O. G. panasza szerint M. G. azzal van terhelve, hogy annak mesgyéjét megron­gálta és 65 •-ölnyi szántóföldjét jogtalanul elfoglalta. Panaszos ezért a mesgye helyreigazítását és panaszlott megbüntetését kérte. Tekintettel arra, hogy ezen cselekmény, ha a megállapí­tandó kár az 5 frt értéket meghaladja, a btk. 421. §-ába ütköző vétség, ha pedig a kár 5 frtot fölül nem múlna, a kbtk. 127. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás ismérveit foglalja magában, a melyeknek elbírálására a kir. járásbíróság illetékes, mindkét alsóbbfoku hatóság Ítélete megsemmisítésével elrendelendő volt, hogy az iratok az illetékes kir. bírósághoz áttétessenek. A tisztviselők kártérítési kötelezettsége. Egy fővárosi tanács­nok ellen 500 forint iránt kártérítési pert indított Sch. I. keres­kedő. Felperes az alperes mint törvényhatósági képviselő ellen oly kár megtérítését kérvén megítélni, melyet ez neki az által okozott, ht>gy egy W. Alajosné ellen foganatosított közigazgatási végrehajtási ügyből kifolyólag szabályellenes intézkedéseket tett. Az elsőbiróság elutasító határozatát a budapesti kir. tör­vényszék felebbezési tanácsa következő indokolással vál­toztatta meg : Az 1886. évi XXI. t.-c. 89. §-a értelmében a tiszt­viselő által hivatalos eljárásban az egyeseknek akár cselekvése, akár mulasztása által okozott kár iránti keresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság hatásköréhez tartoznak és mint­hogy oly törvényes intézkedés nincsen, mely szerint a kárt igénylő magánfél kártérítéshez való jogosultságának megállapítása iránt előbb az illető tisztviselő fegyelmi bírósághoz volna köteles for­dulni; minthogy végre ily irányú törvényes intézkedés hiányában felperes nem kötelezhető arra, hogy alperes felelősségének meg­állapítását előzőleg fegyelmi uton szorgalmazza, ennélfogva az alperes által a s. e. t. 97. §-ának 1. pontjára alapított annak a pergátló kifogásnak, hogy a jelen polgári pert más hatósági eljárás­nak kellett volna megelőzni, törvényes alapja nincs. Az elsőbiró­ság végzése tehát megváltoztatandó, alperes pergátló kifogása elvetendő és az eljárás folytatása elrendelendő volt. (1899. jan. 23. IV. E. 206.) * Curia és táblai értesítések. 1Az ,e rovat alatt közlött érteütéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgaitatjuk. Az ide vonatkozó levelezést téve­dések ktJcerulése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. , \A D . Kubl?,dr A. H. Löwy K. és tsa. b. ü. 394. és 399/99. sz. M IrV ?e«te L VU- ~ C^éddr. V.Zs. Havas S. - Schwartz an/ocí 6'827/98- l2" a' e- eld. Keresztszeghy. - Lőwyt - Löffler ?'2LV" "fi ,V-CUR- F' É- FEBR- U- hh- - Erzsébetváros dr. I. Gy. kérdezett két ugy még nem érk. a C.-hoz. - Kassa A. L. Jakab P. - Schurger J. 3 295/98. sz. ü. a Cur. 99. febr. 14 hh. - Kézdi- Vásár­Várda K T JR m, ,^rdezett ügY még nem érk. a C.-hoz. - Kis­vásárhJv k\ £'071(y8- sz- ü- a Curia 99. jan. 26. rmv. - Maros­an v* N í f ^, ,La"J M" ~ Schwartz B. 135/99. v. sz. ü. eld. Cur febr^q hh ökl°S £ Gergisz ~ Csabics 3.510/98. sz. ü. a b sz a n TíP<??SOny R- T Hasl J- ^ tsa b. ü. érk. 1,151/99­nem érlT Q6'- Z H,eronynű. - Pozsony P A. Blau - Almossy - Szefárd dr T % ^;FChér ^ 4'150/98 sz" a- n" e' dd' KUmk°­Sg-iÍjLh*^™ ~ Le°P^d- 5.323/98. sz. ü. a Cur. febr. 99 febr. 7. hh 9 mv _ 7e«i„„ A ~ ^c^po'u. D.öZő/yö. sz. u. ai^. uu r" Löwy — Hecht 1,192/98. v. sz. ü. a Cur. Dr. RÉVATLijÖsTakikVÍ, Teréz-körut 3i7 -5L_5IÍLLERMÓR LAKIK V RUDOLF.RAKPART 3 DAJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom