A Jog, 1899 (18. évfolyam, 1-53. szám)

1899 / 7. szám - A bíróságok évi kimutatásai cikkhez - A bányaművelési szabadság és a kőszén

28 A JOG büntetés,behajthatlansága esetében pedig egy (l)napi börtönre átváltoztatandó. Egyebekben az első bíróság ítélete helybenhagyatik, mellőztetvén az a kijelentés, hogy vádlott a btk. 333., 334. §§-ai és a btk. 336. §-a 3. pontjában meghatározott lopás bűntett, valamint a btk. 327. §-ában meghatározott levéltitok megsértés vétség vádja alól felmentetik. Indokok: G. István vádlott a posta átadó vevény tartalmát nem változtatta meg, s ennélfogva ellenében a btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisitás nem állapitható meg, de minthogy arra B. Péterné szül. Z. Márta nevét ö irta s ezáltal a 60 forinttal megterhelt levél átvételét nyugtázta s ezen nyugta a magánokirat jellegével birván, elkövette a btk. 401. §-a és a btk. 402. §-a második tételében meghatározott magánokirathamisitás bűntettét s ehez képest öt ebben a bűntettben kellett bűnösnek nyilvánítani saját beismerése alapján. Bizonyítva lévén az a döntő' körülmény, hogy a posta átadó vevényt G. István vádlott irta alá s ezáltal igazolta a pénzeslevél átvételét, az is bizonyítottnak veendő, hogy a 60 ftot csakugyan ő vette fel a póstától, mert sem a nyomozat, sem a bizonyítási eljárás rendén nem merült fel alapos gyanú arra nézve, hogy a pénzeslevelet más valaki vette kézhez s ennélfogva bűnössége megállapítandó volt. A posta átadóvevényen a nyugtázás meghamisítása a pénzeslevélnek az átvétele és annak felbontása büntető jogi szempontból oly egységes cselekménynek tekintendő, mivel vádlottnak minden egyes ténykedése arra irányult, hogy a pénzt birtokába vehesse és ezt csakis a hamisított nyugta felhasználásával érhette el, — ennélfogva tehát mellőztetett ugy a lopás, mint a levéltitok megsértés vádja alól való felmentés, miután ezen büntetendő cselekmények tényálladéka nem forog fenn, minthogy vádlott a pénzeslevelet nem a tulajdonos beleegyezése nélkül vette el, — a levél felbontása pedig beléolvad a súlyosabb beszámítás alá eső magánokirathamisitás bűntettébe. A büntetés kiszabásánál vádlottnak büntetlen előélete enyhítő körülménynek vétetett s minthogy súlyosító körülmény nem forog fenn, a 8 havi börtönbüntés megfelelőnek találtatott. Egyebekben az elsőbiróság Ítélete indokainál fogva hagyatott helyben stb. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Vétségek halmazatának esete ügyvéd elleni fegyelmi ügyben. A budapesti ügyvédi kamana választmánya mint fegyelmi bíróság (18S8. évi június 2-án 663/98. sz. a.) M. Árpád budapesti ügyvéd elleni fegyelmi ügyben következőleg i t é 1 t: Vádlott M. r^rpád budapesti ügyvédet a fegyelmi bíróság az 1874. évi XXXIII. t.-c. 68. §-ának a) és b) pontjába ütköző kétrendbeli és a 68. §. a) pontját sértő egy rendbeli fegyelmi vétségben vétkesnek mondja ki és ezért őt összbüntetésképen, az 1874. évi XXXIV. t.-c. 70. §-ának 2. pontja értelmében, 300 forint pénzbirságnak a kamarai segélyalap javára a kamara pénztárába 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére ítéli stb. Indokok: A B. Endre és társai által panaszlott ügyben bebizonyittaott a végtárgyalás során, hogy a vádi ott ügyvéd 1887 és 1888 években ügyfelei javára 5,087 frt 48 krt vett föl a budapesti gyámpénztárból és ezen felvett összegnek csak egy csekély részét, mintegy 1,440 frtot szolgáltatott ki ügyfeleinek különböző időkben különböző jogcímeken, a felvett összegnek többi részét pedig egy évtizeden keresztül magánál tartotta, sőt a bíróság által kiadni kötelezett 4,097 frt 48 kr és járui. egy része még ma is vádlott ügyvéd kezei közt van. Ezen elkövetett ténye által vádlott ügyvéd súlyosan megsértette az ügyvédi rendtartás 48. és 49. §§-ait, miért is őt a 68. §-nak ugy a) mint b) pontjaiban vétkesnek kellett kimondani. Fokozza vádlott ügyvéd által elkövetett ezen ténykedés súlyát az a hitegetés, melylyel ügyfeleit áltatta és ámította, azon hitben tartván őket, hogy az őket megillető és felvett tőkeösszegek még mindig per alatt az árvapénztárban őriztetnek és hogy annak ő csak kamatait vette fel. Vádlott ügyvéd ezen eljárása által a kar becsületét és tekintélyét mélyen megsértette s ügyfelei bizalmára méltatlanná vált. Ezen felül az irodája és könyvei vezetésében mutatkozó rendetlenség és hanyagság szintén oly megrovást érdemlő körülmények, a melyekkel világosan az ügyvédi rendtartás 49. §-ának rendeleteit sértette meg. Vétkesnek kellett továbbá kimondani M. Árpád ügyvédet a budapesti törvényszékhez 1894. évben 665. sz. alatt beadott felebbezésében használt és G. József törvényszéki biró ur személyét és bírói eljárását sértő tiszteletlen kifejezések használásáért is, mely tényével ismét az ügyvédi rendtartás 68. §-nak a) pontját sértette meg és mely tényét a védelmére felhozott állítólagos ingerültsége koránt sem mentheti ki. A B. Géza-féle esetből kifolyólag hasonlóan vétkesnek találta a biróság vádlottat a 68. §. a) és b I pontjaiba ütköző fegyelmi vétségben, mert a biróság az ügyiratokból megállapította azt, hogy a 3,000 francos vasúti kötvény 1,457 frt 60 krnyi értékét M. Árpád ügyvéd már 1889. évi október 10-én vette fel, mégis még 1891. évben sem szolgáltatta azt ki ügyfelének, B. Géza panaszosnak, sőt midőn 1891. évben B. Géza ellene a felhívási keresetet megindította, számadási kötelezettségét is letagadta s a felvett összeget csak 1892. évi május havában számolta el a biróság előtt s ezen alkalommal is 460 frt 17 krt oly jogcímen számolt el és tartott meg magának, a mely minden jogos alapot nélkülözött. Igaz, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvhöz 8 NB. alatt csatolt elismervény tanúsága szerint később dr. B. Gézát váltóval kielégítette, ez azonban az elkövetett vétség súlyát nem menti, legfeljebb enyhítheti. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül is vette és tudta be a vádlottnak a fegyelmi biróság azt a kétségtelenül megnyilatkozottjó indulatot,mellyel elkövetett vétkét,hanyagságát és késedelmét minden módon jóvá tenni iparkodott. Enyhítő körülményül vette nevezetesen a fegyelmi biróság azt is, hogy a dr. B. Géza-féle követelést teljesen rendezte és hogy a B.-féle ügyben a jogosított M. Etelka hitelezővel hasonlóan kiegyezett, s ezen egyezségben oly terheket vállalt magára, melyek őt nem kötelezik és melyek anyagi erejét jóval felülhaladták és hogy ezen egyezség alapján a hitelezőnek — általánosan ismert zilált és szomorú anyagi viszonyai dacára — már eddig is tekintélyes összegeket lefizetett. Nevezetes enyhítő körülménynek találta továbbá a fegyelmi biróság azt a végtárgyalás adataiból kétségkívül kidomborodó tényt, hogy vádlottat hanyag és vétkes eljárásaiban a károsító célzat nem vezérelte, sőt hogy mindkét, kétségtelenül sok fáradságot igénylő és bonyolódott hagyatéki ügyet úgyszólván ingyen, barátságból és költség nélkül látta el. A B.-féle ügyben helyezett ugyan számadásba költség címen egy csekély összeget, ez az összeg azonban sem az ügy substratumával kellő arányban nem állott, sem a teljesített munkának megfelelő értéket nem képezett, de még ez összeget sem kapta meg vádlott ügyvéd, mert a biróság az összeget számadásából törölte. Az enyhítő körülmények ezen túlnyomó volta és vádlott ügyvéd általánosan ismert zilált és súlyos anyagi helyzete indította a fegyelmi bíróságot arra, hogy a kétségtelenül fennforgó halmazat dacára csak másodfokú büntetést alkalmazott vádlottra azon tudatban, hogy a kiszabolt büntetési összegnek a megfizetése amúgy is nagy terhet ró vádlott ügyvéd vállaira, s így az vele szemben megfelelő súlyos büntetést képez stb. A m. kir. Curia (1898 december 3-án 540/98 sz. a.) következő ítéletet hozott: A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete az abban megállapított fegyelmi vétségek megtorlására kiszabott büntetés mértékére vonatkozó felebbezett részében akként változtatik meg, hogy vádlott ügyvéd a felfüggesztés közhírré tételének első napjától számítandó egy évre az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztetik; a felfüggesztés tárgyában szükséges további intézkedés megtételére az ügyvédi kamara fegyelmi I írósága utasittatik. Indokok: Vádlott ügyvéd ellen az első fokú fegyelmi biróság Ítéletében jogérvényesen megállapított fegyelmi vétségek megtorlására kiszabott büntetés mértékére nézve az első fokú fegyelmi biróság által felhozott enyhitő körülmények e helyütt elfogadhatók nem voltak, mert a vizsgálat adatai nem nyújtanak elfogadható támpontot arra nézve, hogy vádlott ügyvéd elkövetett vétségét, mulasztásait már a vizsgálat megindítása előtt jóvá tenni iparkodott volna és hogy ugy a dr. B. Géza, mind pedig a B. illetve M.-féle követeléseket éveken keresztül mind ez ideig valósággal kifizette volna és végül, hogy mindkét hagyatéki ügyet úgyszólván ingyen, barátságból és költség nélkül látta volna el, ellenben tekintve, hogy a vizsgálat adatai szerint vádlott ügyvéd alaptalan előadásokkal igyekezett a vád alól menekülni, a midőn még a végtárgyaláson is azt állította, hogy a B. testvéreket követelésük tekintetében teljesen kielégítette, holott emez állitása jogérvényes elmarasztaló Ítélettel és B. Karola eskü alatt tett vallomásával megcáfolva van, továbbá azzal hitegette a B. testvéreket, hogy az árvaszéktől az ott őrzött összegeknek csak kamatát vette fel, holott bizonyítva van, hogy az árvaszéktől a B. testvérek összes követelését felvette volt; tekintve, hogy vádlott ügyvéd a dr. B.-féle követelés iránt indított számadási perben a számadási kötelezettséget megtagadta és végre előterjesztett számadásában e számadási perköltségei fejében 460 trt 17 krt a számadást követelő terhére jogtalanul számított tel; tekintve végül az elkövetett vétségek halmazát és azt, hogy vádlott ügyvéd hasonló nemű vétségekért már ismételten pénzbirsággal büntetve volt: mindezeknél fogva a büntetés mértékére nézve az elsőfok i fegyelmi biróság ítéletének megváltoztatásával vádlott ügyvédet az ügyvédi rendtartás 70. §-a 3. pontja alapján az ügyvédség gyakorlatától egy évre felfüggeszteni kellett stb. FALUS RÉSZVÉNY ÁHSASA Kivonat a ((Budapesti Közlöny»-ből. Csődök : Kubica János e. Losonc, b.-gyarmati tszék, bej. febr. 28 félsz marc 17. csb. Markovics Iván, tmgg. dr. Neufeld József. - Ambos Miklós e. Pancsova, u. o. tszék. bej. márc. 2. félsz, rnárc. 27 csb. Tóth Antal, tmgg. Zachnevics Lázár. - Vogel József e. Besztercebánya, u. o, tszék be marc. 12 félsz. márc. 16, csb. Traeger Zsigmond, tmW dr Neufeld József Ifj Szentpéteri István e. Erzsébetváros, u oÍszék bej. m ire. 27. félsz. apr. 17, csb. Koszta Gábor, tmgg. Markovics Tános - Feuere.sen Ignác e. Király-Helmec. s.-a,ujhelyi tszék bej ápr 15 félsz. maj. 3, csb. Jozsa István, tmgg. dr. Kossuth János. - Schönstein R. Geletnek. ar.-maróthi tszék. bej. márc. 6. félsz, márc 20 csbTHÍS •f,SfcranekBéla, - Gröw Mor e. Debrecen,' u o sS Giza"13"- kyere SaSo^e ILST^ J^ ^ 01 ánr 15 félsz mái i Vlh u• pszthely> n.-kamzsai tszék,. bej. Lajos é Debrecen u W^h ^ tmgg' Szabó PáL ~ "i-Rózsi V:iTAntSebtmggn'dr. Sárai Bertatan"^^Koh *£"' 5' ^ * tszék. bej. márc 4 félsz ml?c 1 «ÍT t ^ o3?ENNK e" Mohács- Pécsi József. ' 1Csb' J°Dst Béla- tmgg. dr. Kaufmann 1 a" PAál7áf at°k :. A rimaszombati tszéknél aljeevzői áll febr, I #«!i«tijgj2^jLviíí2rr tsi,i4n4ibi"5'