A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 6. szám - A kir. járásbíróságok

A JOG 47 5. az igazolás kérdését eldöntő végzést; 6. a választott biróság elnökének, tagjainak és jegyzőjének kijelölését, e biróság kiegészítését, valamint tagjai ellen birság kiszabását tartalmazó határozatot; 7. az elmebetegséget megállapító határozatot (187G: XIV. t.-c. 73. §.); 8. az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-c. 60. és 61. §§-ain alapuló határozatot; 9. az ügyvéd elleni panaszt (1874: XXXIV. t.-c. 66. §.) eldöntő határozatot; 10. a kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-c. 11., 43., 56., 67., 144., 206. és 207. §§-aÍn, valamint az 1886: VII. t.-c. 15. §-án alapuló határozatot; 11. a csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátítási, bányabirósági és birtokrendezési eljárásban (úrbéri rendezés, tagosítás, arányosítás, majorsági zsellérbirtokok megvásárlása stb.), mindazokat a határozatokat, a melyeket eddig is három tagu tanácsban hoztak meg. Az 1—11. pontban föl nem sorolt határozatokat az ügy előadója, mint egyes bíró hozza meg. 2. §. Az 1. §. által egyes biróhoz utalt határozat elleni felebbvitel esetében, a mennyiben a fennálló jogszabályok szerint felebbvitelnek helye van, a kir. Ítélőtábla három, a m. kir. kúria pedig öttagú tanácsban határoz. Azon az alapon, hogy a kir. törvényszék háromtagú tanácsban hozott meg oly határozatot, a melyet ez a törvény egyes biróhoz utal: nincs helye felebbvitelnek. 3. §. Azok a jogszabályok, melyek a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt ügyek vagy bírói cselekmények ellátását vagy elkészítését egyes bíróra bizzák, érintetlenül maradnak. 4. §. A kir. törvényszék, a jelen törvény hatályba lépésének napjától kezdve, e törvény alkalmazásával hozza meg az 1. §-ban emiitett minden határozatát. A felső bíróságok a jelen törvényt csak a hatályba lépte után keletkezett határozatok elleni felebbvitel esetében alkalmazzák. ö._§. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy e törvényt Fiume városára és kerületére nézve az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokkal életbe léptesse. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1898. jan. 31. Erdély Sándor s. k., m. kir. igazságügyminiszter. A közjegyzői kamara közgyűlése. A budapesti királyi közjegyzői kamara m. hó 30-án tartotta meg Rupp Zsigmond elnöklése mellett az évi rendes közgyűlését. Az elnök üdvözölvén a legújabban kinevezett tagokat, előterjesztette évi jelentését a kamara működéséről. A jelentés általánosságban nagy megnyugtatással utal az igazságügyminiszter igazságügyi politikájára s örömmel üdvözli különösen az általános kodifikáció dolgában kifejtett tevékenységét és a közjegyzői intézmény iránt ismételve nyilvánított jóakaratát. De épp oly nyíltan tárja föl mindazokat az okokat, melyek az intézmény terjedését nehezítik és a kar érdekeit sértik. Különösen az örökösödési törvényt illetőleg utal a közjegyzői önálló hatáskör hiányának és ama függésnek hátrányaira, a mely a közjegyzőt a biró egyszerű kiküldöttjévé degradálja. Utal arra az aránytalanságra, mely a dijtalan és a díjazás mellett letárgyalandó hagyatékok közt különösen a vidéken mutatkozik, mely aránytalanságot az örökösödési törvény merev formalizmusa csak növeli. Leplezetlenül bírálja a jelentés a judikatura ingadozását a közjegyzői törvény legsarkalatosabb rendelkezéseinek kérdéseiben, mely tekintetben különösen a kir. Ítélőtáblának a közhiteles okirat intézményét érintő egyik ítéletére utal. Kiemeli a jelentés ama méltatlan bánásmódot, a melyben a közjegyzői helyettesek a kinevezések körül részesülnek, midőn néha politikai okokból szoríttatnak egyesek háttérbe. Tárgyalja azután a néha még a törvénymagyarázatba is bocsátkozó igazságügyi kormány főfelügyeleti jogának túlságos kiterjesztését a kamarák autonómiájának rovására és ezt több rendelet íölemlitésével illusztrálja. Következtek a választások. Elnöknek Rupp Zsigmondot, rendes kamarai tagoknak Weinmann Fülöpöt, tokaji Nagy Lajost, Zi mányi Alajost és Jeszenszky Danót, póttagoknak pedig Gánóczy Flórist és Görgey Istvánt választották. Vegyesek. Magyar jogászegylet. Dr. Raffay Ferenc győri törvényszéki albiró a párbér kérdéséről szóló felolvasását a Magyar Jogászegyletben mult hó 29-én nagy közönség jelenlétében tartotta meg. Felolvasásának tárgyát dr. R a ff a y három részre osztotta, u. m.: I. A párbér története, irodalma, judicaturája. II. Az oroszvári párbérügy. III. Reformjavaslatok. Felolvasása folyamán előadta, hogy mi indította őt e százados küzdelmeket ért s ma is rendezetlen kérdéshez való hozzászóláshoz: Az oroszvári mosonmegyei párbérügy, melyet néhány oroszvári ágostai hitv. evangélikus felekezetű lakos indított Zalka János győri megyéspüspök, mint az oroszvári r. kath. eklézsia képviselője ellen. Száz év óta húzódott már az addig is odiosus ügy s mindezt csakis a párbér rendezetlensége okozta. Egy darázsfészeknek tekintették, melyhez nem mertek hozzányúlni sem a közigazgatási (kormány) hatóságok, sem az egyházak s maga a biróság sem tisztázta e kérdést, melynek a tudományban is oly ingatag és ellentétes a megoldása. A több mint egy óráig tartott felolvasás befejezése után, szólásra jelentkezett dr. T i m o n Ákos egyetemi tanár, mint e kérdésnek legalaposabb müvelője s melegen üdvözölte az előadót a nagy tudományos készültséggel tartott felolvasásáért, különösen üdvözölte azon fáradságos munkálatáért, melylyel egy bár égetően actualis, de annyira rendezetlen kérdést oly nagy aparatussal feldolgozott. Azonkívül néhány helyreigazító megjegyzést is tett s azon reményének adott kifejezést, hogy a kath. autonómia rendezésével ezen régóta vajúdó kérdés is megoldást nyerend. Majd dr. Timon felszólalására válaszolt dr. Raffay, mire az elnök a vitát bezárta s köszönetet mondott az előadónak érdekes felolvasásáért s azért is, hogy dr. Timon Ákost e kérdésben felszóllaltatta. Dr. Raffay és dr. Timon éltetésével oszlott széjjel a jogász-közönség. Az ügyvédi rendtartás 13-ik §-a kötelezi az ügyvédet, illetve a főnököt, hogy a nála gyakorlaton levő ügyvédjelöltek magaviseletéről és arról, hogy az illető jelölt nála van-e még gyakorlaton, minden év végén jelentést tegyen a kamarának. Miután eddigelé a budapesti ügyvédi kamara tagjai közül a jelentést igen kevesen adták be, figyelmeztetjük az illetőket, hogy siessenek jelentésüket mielőbb a kamarához beküldeni. A bpesti kir. Ítélőtábla az 1897-ik évről. Polgári. Kiosztatott. 1,0139 Elintéztetett: 9,231.Bü n t et Ő. Kiosztatott: 14,613. Elintéztetett: 13,188. Kereskedelmi váltó és csőd. Kiosztatott: 3,680. Elintéztetett: 30,67. Elnökségi ügyek. Kiosztatott 6,899. Elintéztetett: 6,887. Fegyelmi önálló ügyek. Kiosztatott: 53. Elintézttetett: 48. Vizsgálatok: A jelentkezettek száma: 222. Képesittetett: 160. Visszavettetett: 56. Visszalépett 6. Felebbviteli sommás ügyek. Felülvizsgálatok. Kiosztatott: 493. Elintéztetett. 424. Fel folyamodások: Érkezett: 44. Elintéztetett: 36. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság f. hó 17-én délután 4 órakor tartotta meg alakuló gyűlését Veszprémy János curiai tanácselnök, a bizottság elnökének elnöklete alatt. A hivatalos közlemények felolvasása után az ötös és hetes bizottságokat alakították meg. Az ötös bizottság elnöke: Székely József curiai biró. Tagjai: Antal Gyula egyet, tanár, Havas Károly curiai biró, Tóth Gáspár és dr. Környei Ede ügyvédek. A hetes bizottság elnöke: Veszp rémy János curiai biró. Tagjai: Kiszely Tiborc, Mezey Albert curiai birák, Tergovcsits István curiai kisegítő biró, dr. Wolf Vilmos, dr. Nagy Dezső és dr. KeleI men Gyula ügyvédek. A bizottság jegyzőjévé dr. Istvánffy Lajos kir. táblai elnöki titkárt választották. A m. kir közigazgatási biróság tanácsainak beosztása. Életbelépett 1898. évi január hó 1-én. A) Közigazgatási osztály. I. tanács. Elnök: dr. Wekerle Sándor. Birák: dr. Leövey Sándor, Szentkirályi Lajos, Bornemissza Bertalan, dr. Vasdényey Géza. Jegyző: Lupkovics Egyed. Kedden: a «Fortuna»-beli I. számú tanácsteremben. II. tanács. Elnök: Sz m r e c s á n y i Jenő. Birák: Bóné Géza, Dékány Mihály, dr. Krajtsik Ferenc, T ó t h Dezső. Jegyző: Halász Sándor. Szerdán: a «Fortuna»-beli I. számú tanácsteremben: — B) Pénzügyi osztály. I. tanács. Elnök: dr. Wekerle Sándor. Birák: Revicky Ambrus, Adamovich Vilmos, Benedek Sándor, Harmos Gábor. Jegyző: Várady József. Pénteken: az I. számú tanácsteremben (Fortuna). II. tanács. Elnök: Ludvigh János. Birák: Pfriem László, Teleszky Ferenc, Hegedűs Ferenc, Havas Imre. Jegyzők: dr. Grünn János, Bieber Gyula. Kedden: az I. számú tanácsteremben. III. tanács. Elnök: dr. K o g 1 e r János. Birák: Z u b ov i c s Arzén, dr. H e i 1 Fausztin, br. A bele Rezső, dr. Sárfy Guidó. Jegyzők: Végh Ödön, Kossuth Árpád. Kedden: a II. számú tanácsteremben. IV. tanács. Elnök: dr. Székely József. Birák: S z i 1 a s s y Aladár, H a m m e r Károly, dr. Fellegi Viktor, dr. M o 1 d o v á n y i István. Jegyzők: B a r b é t z Sándor, C a j 1 i k László. Pénteken: az I. számú tanácsteremben. A m. kir. szabadalmi hivatal birói és bejelentési osztályainak tanácsbeosztása az 1898. év első felére. A m. kir. szabadalmi hivatal bejelentési osztályának 1-ső tanácsában: Elnök: dr. W e t z e 1 Gyula, a m. kir. szabadalmi hivatal alelnöke. Birák: a m. kir. szabadalmi hivatal összes állandó és nem állandó tagjai. II. tanácsában: Tanácselnök: Gálán fi Sándor szabadalmi biró. Birák: Pompéry Elemér, dr. Kósa Zsigmond, dr. Bittó Béla szabadalmi birák. Virág József szabadalmi albiró, Dániel Béla, Lene Ödön kültagok. III. tanácsában: Tanácselnök: Major Tibor szabadalmi biró. Birák: Lode Rezső szabadalmi biró, dr. Kayser Szilárd, Ferrich Imre, Bruckmüller Ferenc szabadalmi albirák. Söpkéz Sándor,dr. Muraközy Károly, Sz é kel y Gyula kültagok. Á m. kir. szabadalmi hivatal birói osztályában: Elnök: dr. Schmidt József, a magy. kir. szabadalmi hivatal elnöke. Birák: a m. kir. szabadalmi hivatal összes állandó és nem állandó tagjai. Körözés hitelezői csalás miatt. Altalános a panasz nagykereskedőink között, hogy a btőbiróságok igen lanyhák a hitelezői csalásokkal szemben. A panasznak, ugylátszik, foganatja van s négy-öt ilyen végtárgyalás van jelenleg kitűzve, hol a vádlottak