A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 52. szám - Bolgár igazságügy [6. r.]

380 A JOG Irodalom. A magyar büntető eljárás tankönyve. Irta: Dr. Finkey Ferenc jogakad. tanár Sárospatakon. Budapest 1899. Pol itzer Zsigmond kiadása. Finkey irodalmi tevékenysége a büntetőjog terén teljesen igazolja hivatottságát e munkára, mely rendszeresen dolgozta tel az uj bűnvádi eljárást. Bal o gh, 111 é s és Vargha, valamint Fayer nagyszabású hason munkái mellett, melyek eddig csak részben jelentek meg, szerzőnek müve derekasan megállja helyét. És ez szól legjobban mellette. A fiduciárius forgatmányról. írta: Dr. Németh Rudolf jlzki albiró. Győr. A váltójogi monografikus irodalmunk oly parlagon hever, hogy valóban minden munkát örömmel kell üdvözölnénk, mely e téren megjelenik. Kétszeres örömmel fogadunk azonban oly munkát, mely mint a cimben foglalt egyúttal alapos tanulmányról tesz tanúságot, és oly részét a váltójognak tárgyalja, mely egyike a legfontosabbaknak. Szerző három részben teszi a forgatmányt vizsgálat tárgyává: 1. a forgató és forgatmányos közti viszony; 2. a simul atio kifogása a for{ratmánynyal szemben és végre 3. a dolus kifogása a fiduciárius forgatmánynyal szemben. A jog mint a vagyon megoszlását rendező elv. Felolvasás, tartotta Dr. Esterházy Sándor, kassai jogkad. tanár. Szerző ezen felolvasásában azt bizonyítja, hogy a jog a legelső elve voltaképen az, hogy a vagyon megosztása első sorban az igazi egyéni érdem szerint történjék, de csak addig, mig azt a társas együttélés és a haladás megengedik. , ^ Vegyesek. A buaapesti ügyvédi kamara évi jelentése tekinteteben a választmány egyik közelebbi gyűlésén kivánatosnak mondotta ki, hogy az a törvénykezés minden ágára lehető részletességgel terjeszkedjék ki. Ez pedig csak ugy érhető el, hogyha a kamara minden egyes tagja úgyszólván munkatársul szegődik, mert csak igy valósitható meg az, hogy az évi jelentés jelentősége tartalmilag gyarapodjék és az ügyvédi közvélemény hü tükre legyen. Észrevételeket már eddigelé is több tag küldött be s ezúttal újból felkéri a választmány a kamara tagjait, hogy észleleteiket, melyeket a jelentésbe felvétetni Óhajtanak, legkésőbb 1899. január hó 10-ig a kamara titkári hivatalába (V., Szemere-u. 10. sz.) küldjék be. Szoknyás államügyész. Ilyen is lesz a jövő évben, terméizetesen — Amerikában. Michigan államban Ogemar County-ban a demokraták Merr ie L. A b b o t azszonyt jelölték az államiig- \sz\ méltóságra. Abbot asszony különben Michigan állam egyik legkeresettebb ügyvédje. Uj közjegyzőségek. A kir. igazságügyministernek 53.890/1898 I. M. számú rendeletével a szatmárnémeti kir. törvényszék kerületéhez tartozó mátészalkai kir. járásbíróság területére Mátészalka székhelylyel külön kir. közjegyzőséget rendszeresített, amely kir. közjegyzőség a debreceni kir. közjegyzői kamarához fog tartózni, továbbá a debreceni kir. törvényszék kerületéhez tartozó derecskéi kir. járásbíróság területére Derecske székhelylyel külön kir. közjegyzőséget rendszeresített, a mely kir. közjegyzőség a debreceni kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. Uj telekkönyvi hatóságok: A nagyszebeni kir. törvényszék kerületében levő szelistyei kir. járásbíróság saját területére 1899. évi január hó első napjától kezdve. Bevett vagy törvényesen elismert vallásunak anyakönyvezett gyermek az esetten is megtartja ezen vallását, ha 7. életévének betöltése előtt szülei a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetekből kilépnek, s az ily gyermeknek is csak a 18. életév betöltése után lehet más vallásra áttérni, illetőleg a bevett vagy elismert vallásfelekezetekből kilépni. A m. kir. belügyministernek 1898. évi október hó 21-én 108,856. sz. a. kelt határozata. A Központi Statisztikai Hivatalnak. Folyó évi július hó 14-t n 3,418. sz. a. tett előterjesztésére, melyben határozatomat kérte azon kérdésben, hogy bevett vagy törvényesen elismert vallásunak bejegyzett s 7. életevét még be nem töltött gyermek vallására nézve van-e befolyása annak, ha a szülők a bevett vagy törvényesen elismert vallásielekezetekből kilépnek, a vallás- és közoktatásügyi minister úrral egyetértőleg a következőkben válaszolok: Oly gyermeknek vallása, a ki bevett vagy törvényesen elismert valláson levő szülőktől született, az 1894. évi XXXII. t.-c. 1. és 2. §-aiban foglalt rendelkezésekhez képest állapítandó meg és jegyzendő a születési anyakönyvbe. Az igy anyakönyvezett bevett vagy törvényesen elismert vallás a 7. életévet még be nem töltött gyermekekre nézve a szülök által csak az 1894. évi XXXII. t.-c. 3—4. §-ai értelmében változtatható meg, vagyis az idézett szakaszok rendelkezései szabják meg, hogy a 7. életévet még be nem töltött gyermekek mely esetben követik szüleik vallását. Nyilvánvaló tehát, hogy egy bevett vagy törvényesen elismert valláson levő szülőktől született gyermek csak az atya vagy anya vallását követheti, s ha 7. életévének betöltése előtt szülei abból a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetekből más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezeibe való belépés nélkül ki is léptek, a melyhez a gyermek taríorott s a melyen a bejelenléskor azonnal anyakönyvezendő is volt, a szóbanforgó életkorú gyermek a kilépett és egyik bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez sem tartozó szülőket az 1868. évi LIII. t.-c. 14. §-á*iak az 1894. évi XXXII. t.-c. 8. §-ával fentartott rendelkezéseihez képest egyáltalában nem követheti, mert a szülők nem más vallásra tértek át, hanem az 1895. évi XLIII. t.-c. 24. §-ához képest kiléptek. Az ily gyermeknek tehát az 1894. évi XLIII. t.-c. 22. §-a, illetve az 1868. évi LIII. t.-c. 1—8. §-ai értelmében más bevett vagy törvényesen elismert vallásra áttérni, vagy abból valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való belépés nélkül kilépni csak 18. életévének betöltése után lehet. Nem tekinthető tehát helyesnek a cim felterjesztésében is emiitett ama vélemény, a mely szerint az 1894. évi XXXII. t.-c. által érvényben tartott 1868. évi LIII. t.-c. 14. §-át egybevetve az 1895. évi XLIII. t.-c. 26. 27. §-ainak s az 1896. évi 56. V. K. M. eln. sz. végrehajtási rendelet 19. és 24. §-aival ezek rendelkezéseinek oly kiLerjesztő értelmezés volna tulajdonitható, hogy a tanköteles kort még el nem ért gyermek az esetben, ha nembeli szülője valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezeten kivül állóvá lesz, az anyakönyvbe már bejegyzett vallását elveszti, illetőleg ugy tekinthető, mint akinek vallása még meg nem állapíttatott, a kinek vallását tehát a nembeli szülő, illetőleg a gyámhatóság csak tanköteles korának elérkeztével fogja megállapítani. Ily széles értelmezést kizárnak éppen az 1895. évi XLIII. t.-c. idézett 26. és 27. §-ai és a végrehajtási rendelet 19. és 21. §-ai, a melyek szerint még a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó szülők gyermekei is valamely bevett vagy törvényesen elismert vallást követnek és abban nevelendők, valamint kizártnak kell tekinteni az emiitett értelmezést már azért is, mert a gyermeknek vallása a kérdéses esetben a bevett vagy törvényesen elismert valláson levő nembeli szülő után az 1894. évi XXXII. t.-c. 2. §-a értelmében tényleg megállapítható és anyakönyvezendő is volt s igy az utóbb «egyelőre meg nem állapitott>nak nem tekinthető. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatják. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Beregszász Sz. K. Roth L. — Krojnik Gy. érk. 2,8Í-VS)8. sz. a. dec. lő hh. — Tóth B. — özv. Kenéz F.-né és tsai érk. 6.346/98. sz. a. n. e. eld. Frink. — Márkus J.-né — Kun P. érk- 2,242/98. sz. a. n, e. eld. Pásztéyli — Berzeviczy J. — Halonyay Gy. érk. 5,557/98. sz. a. decz. 21 hh. — Szatmáry — ifj. Pető J. és tsa érk. 3,933/98. sz. a. n. e. eld. Illés Jenő — K. Barta j. b. ü. 10.2Ö5/98 c- . a. eld. Mezey dec. 9 hh. — Brassó B. D. Son F. Jonn — Gsopöry 3,550/98. sz. ü. a Cur. dec. 21. mv. — H.-Böszörmény F. J. A 1,900/98. sz. ü. a Cur. 98. dec. 6 hh. — Mohács N. L. Nemier és tsa — Ferenc csatorna 953 f98. sz. a. Cur. dec. 16 hh. — M kir. áll vas. — í\"emegyay 5,577. sz. ü. a Cur. dec. 21 hh. — V. L. dr. Török E. — Mohács kzsg. 5.322. sz. ü. a Cur. dee. 14. hh. — Pápa St. L. Lukács — Vadas váló per a Cur. 4,601. sz. a. dec. 11 hh. — Pécs H. L. Hctyey — Szászvár kzsg. a Cur. 5.089. sz. a. dec. 6 hh. — Sopron dr." K. J. Henrid L. Brader A. 6,g13'98. sz. a. n. e. — Szenicz S. J. Gajdusch — Török A. 3,539/98. sz. ü. a Cur. dec. 15. hh. — Versecz dr. S. K. Csincsat F. és tsai b. ü 11.436/98. sz. a. Cur. dec. 16 rmv. Dr. Glatz Lajos somorjai kir. közjegyző irodájában gyakorlott helyettes vagy jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. 1—3 I Most jelent meg! Most jelent meg! 1 Politzer Zsigmond kiadóhivatalában Budapesten és minden hazai könyvkereskedésben kapható : Admeto Géza dr. Dolgozatok a jog köréből — frt. 80 kr. Finkey Ferenc dr. A magyar büntető perrendtartás tankönyve \ 4, frt Huf József. A magyar telekkönyvi rendtartás 3 frt. 20 kr. Raffay Ferenc dr. Házassági perrendtartás '.. 1 frt. 20 kr. Tetétleni-Feles. Az ausztriai ált. polg. törvénykönyv kommentárja. ._ ... ... 3 frj- ?Q ^R Vámbéry R. és Kálmán M. Magyar-német "jogi szótár. Fűzve 80 kr. Kötve 1 frt — kr Fenti cég antiquari osztálya INGYEN "küldi bárkinek: „Joghallgatók egyetemi útmutatóját" és „Útmutató az ügyvédi vizsgálatra" cimü könyvecskéket. Bármely könyv beszerzését, ugy a hazai-, mint a külföldi irodalom köréből elvál lalja és pontosan teljesíti. Ugyanott egyes könyvek, úgyszintén egész könyvtárak igen jó áron vétetnek. (Cim: IV., Kecskemcti-utca 4. sz.) PALLAS RKSZVÉN-.VA8SA1ÁC NYOMDÁJA Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31 DiLS^LE^ÓRjaki^ 3. BUDAPEBTKÍl