A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 52. szám - Bolgár igazságügy [6. r.]

378 A JOG csak azon nagykorú (21 éves) bolgár alattvalók nevezhetők ki, a kik a bolgár főiskolán vagy külföldi egyetemen jogot végeztek s azonkivül az előszabott (elméleti) á 11 a m v i z sgát a bolgár főiskolán letették. Előzetes gyakorlat ez idő szerint még nem kívántatott, mert ifjainkra nézve ez súlyos feltétel s azután nálunk még nem igen akarják belátni, hogy mire való egy «végzett» jogásznak előzetes gyakorlat, hogy jól ítélhessen! No de már az uj bírósági tervezet kiván már gyakorlatot is, habár azt is a minimumra (l legfeljebb 2 év) leszállította. De az államvizsga tekintetében is egy átmeneti e n g e dm é n y tétetett, mert hát vizsgák letétele sllen is egy kis iszony uralkodik minálunk. így tehát a módosított 98. §. harmadik jegyzete mindazon jogászokat, kik az 1898. évi szeptember 1-éig (tehát jóval a törvény életbeléj te után, január hó 26-a után) a jogi fakultást bárhol elvégezték, az államvizsga letételétől felszabadítja. Volt is ám nagy nyüzsgés-forgás, hogy ki-ki e határidőn belüi jogvégzettnek tekintessék, csakhogy az államvizsga alól elosonjon. De még egy más sajátságos kivétel is tétetett, még pedig a békebirákat illetőleg. Dacára annak ugyanis, hogy bolgár békebiró (mirovi szudia) megfelel minálunk a más államok egyes birájának, milyen a magyar járásbiró, az osztrák « Bezirksrichter», a német «Amtsrichter» stb. s így a békebiró (mely nálunk helytelen elnevezés, mert nem felel meg sem a francia «juge de paix» nek, sem az orosz inirovoj szudia) ép oly rendes biró, mint a többi birák, mégis minálunk még nem akarják belátni az egyes biró fontosságát az igazságszolgáltatásban, hanem abból a tökéletesen téves felfogásból kiindulva, hogy a békebiró "aféle népszerű biró, kinek fő hivatása (?) a békéltetés (a mi nem igaz) s a ki e szerint nemjogász lehet; igazságügyi kormányunk eddig tényleg nemcsak nemjogászokat általában nevezett ki békebirákká, de még az iskolai képzettség igen alacsony fokán álló egyéneket is, ugy, hogy a békebirák túlnyomó többsége a legújabb ideig három elemi osztályt végzett egyének voltak, kik még helyesen irni sem tudtak. Egy szóval, az egyes birói intézmény oly alacsony nivón állott, hogy még egy végzett gymnazista is szégyelte békebiró lenni, hát még egy végzett jogász. Ezen visszás állapotnak véget vet ugyan a jelen novella, a mennyiben elvben kimondja, hogy békebiróvá is csak végzett jogász kinevezhető, de az emiitett jegyzetben számot tartva az eddigi eldoradóval, azt rendeli: hogy ha három éven belül a törvény életbelépte után nem akadnának jogászok» a békebirói állások betöltésére (mert természetesen jogászaink most is inkább kollegiális birák akarnak lenni), ugy ezen határidőn belül oly végzett gymnazisták (persze reál gymnazisták is) nevezhetők ki békebirókká, kik azelőtt bírósági titkárok (jegyzők)*) altitkárok (aljegyzők) vagy felsőbb bírósági hivatalnokok (vizsgálóbírók, jegyzők, bírósági végrehajtók) voltak. S igy még sok idő fog eltelni, mig a békebirói lánc**) csakis jogász egyes biró mellét fogja disziteni. V. A közjegyzői törvény novellája szintén aminős i t é s r e vonatkozik, a 3-ik §. módosított formájában előírván, hogy ezentúl közjegyzővé csak azon ..legalább 26 éves***) bolgár alattvaló nevezhető ki, a ki vagy végzett jogász vagy pedig legalább egy középiskolát végzett és az előirt közjegyzői vizsgát letette. Tehát a végzett jogász ezen vizsgától fel van mentve. Megjegyzendő e helyütt, hogy a mi közjegyzői intézményünk nincs oly széles és önálló alapra fektetve, mint a nagyobb államoké ; a bolgár közjegyző közönséges fizetéses hivatalnok lévén, a ki az eddigi törvények szerint rangban egy fokon áll a bírósági végrehajtóval. Innen van ezen állásnak oly alacsony becse a közönségben s kivált az intelligenciában s csak az utolsó időben kezdték mérvadó köreinkben ezen nézet ferdeségét belátni. Ez az oka annak, hogy még ma is végzett jogászaink lealacsonyít ásnak tekintik közjegyzői állást elvállalni s ez állások is ezelőtt époly képzettségű egyénekkel töltettek be, mint a békebirói vagy végrehajtói állások, azzal a különbséggel azonban, hogy a közjegyzők s végrehajtóknak 3,000—5,000 franknyi biztosítékot kelf letenniük. VI. A birák és bírósági hivatalnokok értelmi censurájának felemelése maga után vonta az ügyvédi törvény meg*) A bolgár jegyzői (titkárit intézmény szervezésérőlfönebb szó volt. **) Törvényeink szerint a békébirói jelvény egy sárgarézből való vastag nyaklánc, melvnek közepén az országos cimer csüng. ***)Lám, milyen következetlenség. A közjegyzőtől nagyobb életkor kívántatik, mint a bírótól, de ezen hibát az uj szervezeti törvény alkalmasint jóvá fogja tenni. A szerző. felelő módosítását is. (Meg lettek változtatva illetve módosítva a 4 — 6, 42—46 és 48-ik szakaszok). így tehát az eddigi «ügyvédi» vizsga, melyet egy h á r o m középiskolai osztályt végzett s három évi önálló vagy nem önálló ügyvédi gyakorlattal biró egyén is letehetett, meg lett szüntetve, s ki lett mondva, hogy jövőben ügyvéd csak az lehet, a ki jogvégzett, a bírákra előirt elméleti államvizsgát letette. Előzetes gyakorlat ezúttal sem kívántatik, miután a mi fiatal ügyvédeink ((klienseik költségén)) begyakorolják magukat. Ez mindenesetre — legalább a gyakorlók anyagi érdekeinek szempontjából — jutányosabb. Magától értetődik, hogy az ügyvédi novella is ama bizonyos, kivételt magáévá tette, mely a birói jelöltekre nézve áll, hogy t. i. azon jogászok, kik 1898. évi szeptember hó 1-jéig jogot végeztek, ezen rettenetes államvizsga alól fel vannak mentve. Ezen novella egyéb részeiben 1898. március 14-én lépett életbe. ( Vége következik.) Külföldi judicatura. A bizományos felléphet a megbízó helyett s jogai védelmében mint igényperbeli felperes, ha a bizomány tárgyát egy harmadik személynél lefoglalják. A kifizetésig pactum reservati dominiivel eladott varrógépet a bíróság az eladó által indított igényperben a zár alól feloldja. (Legfőbb Ítélőszék Bécs 6,220/98.) Az elmebeteg cselekvő képtelensége és váltóképtelensége az elmezavar tényén, nem pedig a gondnokság alá helyezésen alapul, a gondnokság alá helyezés hatása csak declarativ, nem pedig constitutiv. (Orsz. fó'törvényszék Bécs Bc. V. 101—98.) A váltó társelfogadója, ki fizetéseit nem szüntette be, akkor sem tartozik biztosítékot adni, ha elíogadó társa csődben van. (Legf. Ítélőszék Bécs 12,561/97.) A kamatfizetés íentartás nélküli elfogadása által a hitelező lemond azon jogáról, hogy a mulasztás folytán esedékessé vált tőkét felmondás nélkül visszakövetelhesse. (Legf. ítélőszék Bécs 12,436 97.) A bizományos is érvényesítheti a játék illetve fogadás kifogásait a megbízóval szemben. (Legf. Ítélőszék Bécs 12,278/98.) Közkereseti társaság feloszlása esetén, ha a társaság tőkéje elvesz, a nagyobb betéttel érdekelt társtag, azon arányban, melyben a társasági szerződés szerint a veszteséget a társak viselik, az elvesztett nagyobb betét aránylagos megtérítését követelheti. A megfelelő visszatérítés az esetben is követelhető, ha még társasági hitelezőknek kiegyenlittetlen követelései is állanának fenn. (Legfőbb ítélőszék Bécs.) A részvénytársaság közgyűlése egy részvényes ellenmondása esetén nem határozhatja el egy hivatalnoki segélyalap létesítését, ha erről az alapszabályok nem intézkednek. (Német birodalmi kereskedelmi fó'törvényszék) Ha a váltó aláírása alkalmával az aláíró kezét, illetve a tollat egy harmadik személy vezette, az aláírás nem tekinthető sajátkezűnek. (Legf. ítélőszék Bécs 6,120.96.) Bár az ügyvéd megbízója meghatalmazása folytán jár el, mégis felelős a megbízatás teljesítéséből egy harmadik személyre háramló kárért, ha a megbízás jogellenes voltát fel kellett ösmernie (763/96 legf. ítélőszék Bécs.) A fizetési nap mellett az évszám jelzése nem feltétlenül tekintendő lényeges váltókellék gyanánt. (Legf. ítélőszék Bécs 5,043/96.) Nyilt kérdések és feleletek. Perek egyesítése esetében milyen a határozati bélyeg? (Kérdés.) r ^ felPeres egyenként 50 frtot meghaladó követeléseért B. D\ E- ad°sok ellen, külön-külön keresettel, összesen 4 sommás pert indított Alperesek mind a négy perben pergátló kifogással eltek s ez irányoan a bizonyítás mind a négy ügyben külön elrendeltetett és külön foganatosíttatott, a határozat hirdetés előtt azonban a negy pernek egyesítését az 1893. évi XVIII t-c 43 S-a haatáfoLfendelVén: " Pergát10 kif°Sások felett egy végzésiéi hélv JÍK 3 Per?áí10 kif°Sások feletti végzés után járó állandó belyegilletek - a jelen esetben - csak egyszer, avagy néo-yszeresen rovandó le? és miért? 8y ucgy^e Kérnem kell a válasz indokolását azért, mert az 1894 : XXVI 17 rSíVT' rendelkezést nem tartalmaz, és mert a 17. §. második bekezdése csupán és kifejezetten ítéletekről s