A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 48. szám - Türhetlen birósagi állapotok

92 A JOG ós azért a cselekményeért büntetőjogi felelősség alá vonandó, mert uz/.a! a szándékos tevékenységével, hogy B. Andrásné sértettet megállította, a tovább való haladásban feltartóztatta, őt akaratának szabad nyilvánításában törvényellenesen, habár rövid időre, de mégis megakadályozta; tekintve másfelől, hogy R. M. András vádlott beismerte azt is, hogy a B. Károly iránt táplált ellenséges indulatból kifolyóan ennek megölését a megvalósítást megelőzően már napokkal előbb elhatározta, annak kivitelével foglalkozott és a mikor a tervbe vett ölés megvalósítása végett az apja kunyhójából 1897. augusztus 12-én a reggeli órákban eltávozott, a fejszét azzal a célzattal vette magához, hogy azzal a tervbe vett ölést végrehajtja, ezzel a fejszével való felfegyverkezés után pedig B. Károlyt oly időpontban kereste fel, a mikor tudta, hogy a nevezett déli álmát aluszsza s a mikor B. Károlyt már megközelítette, s őt még ébren találta, a bokorban húzódott meg, magát a célba vett ölés végrehajtását akkor kezdette meg, a mikor már feltételezte, hogy alvása bekövetkezett és akkor az ölést hideg vérrel, kiszámítással hajtotta végre, a célbavett eredmény bekövetkezéséről magának meggyőződést szerzett, a már meghalt áldozatának arcát kapcával betakarta, a cselekmény színhelyéről minden felindulás nélkül, nyugodtan távozott, nyugodtságát folytonosan megtartotta, sőt az ölésre használt fejszéről és késről a vérnyomokat eltávolítani igyekezett, a már lemosott fejszét apja kunyhójába a szokott helyére visszatette s ezek a mozzanatok meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy az orvosszakértőknek az eljárás adataival támogatott véleménye szerint az akaratának szabad elhatározási képességével biró R. M. András vádlott, cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással birt és hogy a B. Károly megölését hideg kiszámítással, a megvalósítás céltudatos kitervelésével és előre megfontolt szándékkal hajtotta végre: a kir. ítélőtábla R. M. András vádlottat a B. Andrásné személye ellen elkövetett cselekményeért a B. T. K. 323. §-ában meghatározott személyes szabadság megsértésének vétségében mondja ki bűnösnek, a reá kiszabott börtönbüntetést ezért, valamint a terhére megállapított többi cselekményekért a B. T. K. 278., 323 , 339. és 365. §§-ai alapján a B. T. K. 85. §. 1. pontjának, valamint a B. T. K. 96. és 98. §§-ainak az alkalmazásával összbüntetésként megállapítottnak nyilvánítja, azt a mai naptól számítja, abból azonban a nevezett vádlottnak 1897. évi augusztus hó 16-ától tartó vizsgálati fogságával a B T. K. 94. §-a alapján hat hónapot kitöltöttnek nyilvánít és ezzel a részbeli változtatással egyebekben a kir. törvényszék ítéletét a fentebbi érvekkel nem érintett és ezekkel bővített indokainál fogva helybenhagyja. (1898. március 16-án, 895. sz.) A kir. kúria: Tekintve, hogy az erőszakos nemi közösülés bűntettének az erőszak egyik alkotó elemét képezi és hogy a vádlott beismeréséből is megállapítottnak veendő, hogy nemi közösülés céljából B. Andrásnét megfogta, erőszakkal tartotta és ruháját felemelte, tehát az erőszakos nemi közösülés elkövetését megkezdette és tekintve, hogy annak véghezvitelétől nem önként, hanem csak B. Andrásné segélykiáltásai és B. András közeledése folytán állott el: a B. Andrásné ellen elkövetett cselekmény az erőszakos nemi közösülés kísérletének ismérveit foglalja magában és ez okból a cselekmény minősítésére nézve a kir. ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával a kir. törvényszék ítélete, egyebekben azonban a kir. ítélőtábla ítélete az abban elfogadott és felhozott vonatkozó indokoknál fogva hagyatott helyben. (1898. július 6-án, 4,100. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az ármentesitö társulatok személyes illetékmentességet nem élveznek, de kólesöneikre nyerhetnek a m. kir. pénzügyministertol bélyegmentességet az 1889. évi XXX. t.-c. 40. §-a alapján. (1897. évi 18,548. sz. a.) Ha egy eladótól több vevő egy okiratban elkülönítve s minden közös kötelezettség nélkül vesz ingatlanokat, a szerződésre annyi 50 kros bélyeg kell, a hány a vevő. (1897. évi 17,306. sz. a.) Közmunkatartozás fejében kavicshalmok kihordására vonatkozó községi elöljárósági, illetve képviselőtestületi határozat ellen benyújtott felebbezés bélyegmentcs. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1897. évi 21,682. szám alatt kelt határozata.) A konverziókra szóló illetékmentességi kedvezmény a perköltség-biztosítékok konvertálására is kiterjed. (1898. évi 1,228. sz. a.) Külföldről Ausztrián át behozott s ott kellően felbélyegzett váltó Magyarországon ujabb bélyegzézi kötelezettség alá nem esik. (1897. évi 18,839. sz. a.) Haszonélvezet szolgalmával terhelt ingatlan vétele után kiszabott illetékre ?iézve nem igényelhető, hogy a vételi illeték a haszonélvezet tartamára fuggőben tartassék. (1897. évi 18,838. sz. a.) Kegyúri jogviszonyból támadt vitás kérdések a közigazgatási biróság hatáskörébe nem tartoznak. (A m. kir. közig, biróság közig, osztályának 1898. évi 1.077. sz. határozata.) Ármentesitö társulatok védgátöreinek fegj vérei a fegyveradó alul mentesek. (1898. évi 5,743. sz. a.) A részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál névérteken felül befolyt felpénz akkor sem képez 'adó alá eső üzleti jövedelmet, ha a felpénz nem helyeztetik tartalékalapba\ (1898. évi 1.405. sz. a.) Cégváltozás esetében uj adóalany csak akkor keletkezik, ha a cég tulajdohosa is változik. (1898. évi 2,317. sz. a.) Serfőzdéi pénztárosnak ugy állandó fizetése, mint fxszázalékban kikötött jutaléka IV. oszt. kereseti adó alá esik. (1898. évi 4,506. sz. a.) A munkaadó csak olyan segédmunkás J. oszt. kereseti adóját köteles megfizetni, a ki az adótartozás esedékessége idejében nála alkalmazva van. (1898. évi 2,007. sz. a.) Oly esetben, midőn valaki az erdő talaját és fáját külön szerződéssel veszi meg: az erdő fájának megvétele után III. fokozatú illeték jár. (1898. évi 3,298. sz. a.) Részvénytársaságok által a hivatalnokaik?iak 'ónként adott jutalmak az adóköteles jövedelemhez tartoznak. (1898. évi 1,518. sz. a.) Cukorgyári ellenőr működési pótléka 1\\ oszt. kereseti adó alá esik. (1897. évi 11,224. sz. a.) Az osztrák részvénytársaságvk itteni fiókjai, hivatalnokaik és szolgáiknak a magyar korona területén kifizetett illetményeiről, a II. fokozat szerinti illetéket készpénzben befizetni kötelesek. (1897. évi 17,562. sz. a.) Saját területen gyakorolt kőfejtésből eredő az a jövedelem, mely a kőnek malomkővé való feldolgozásából ered, III. oszt. kereseti adó tárgyát képezi. (1897. évi 18,178. sz. a ) Epitész téglavető-telep bérlete után külön rovandó meg III. oszt. kereseti adóval. (1897. évi 17,691. sz. a.) Italmérési kártalanítási ügyekben az igényjogosultság megállapítására vonatkozó birói eljárás és ítélet illetékmentes. (1897. évi 21,595. sz. a.) Állandó lakásul nem használható, fából készült szoba (deszka bódé) csak a bérlet tartamára esik házadó alá (1897. évi 20,578. sz. a.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Goldmann Ernő e. Bpest. bpesti tszék, bej. jan 31 félsz. márc. 2, csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Széky Antal - Hirth Sándor e. Szeged, u. o. tszék, bej. dec. 28, feisz. jan. 21, csb dr Kecskeméthy Dániel, tmgg. dr. Wőber Lajos. — Levcsán János e Arad u. o. tszék bej. dec. 28, félsz. jan. 17, csb. dr. Schartner Sándor, tmgg. Barcza Gyula. - Guttmann Benő e. Szeged, u. o. ts<ék bej jan 7 félsz. jan. 28, csb. dr. Kecskeméthy Dániel, tmgg. dr. Gróf Árpád Gang Ignácz e Győr u. o. tszék, bej. dec. 19, félsz. jan. 9, csb Sipos Laszlo. tmgg Barcza Gyula. - Jofcsák P.-né e. Gyöngvös. egri tszék. bq.^an. 19, fe sz. febr. 8, csb. Kolossváry József, tmgg Bálás Ignác. Dr Huszár Miksa e. Bpest. bpesti kir. tszék, bej. jan. J5, félsz. febr. 10. csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Toldy Géza. - Grünwald Mór e. Kunhegyes szolnoki tszék, bej. jan. 5, félsz. febr. 4. csb. Pálka Kálmán, tmgg. dr. \ égh Sándor. - Mayer József e. Szkulya, fehértemplomi tszék. bej. jan. 21 felsős, febr. 13. csb. Horváth Géza, tmgg. dr. Szerch József pályázatok : Az aradi tszéknél a 1 j e g y z ö i áll dec 3 Az aradi tszékné a 1 b i r ó i áll dec A. \ I Vu 1 \ -i A\ biröi all dec. 4. - A Üta&i jóságnál a^egy^d^ alSrö^V?ékn?aHfEVÖÍ áU- d6C- 4- J ^z iglói jbiróságnál , A^'^-4 ~ A békési jbiróságnál aljegyzői áll dec 5 1 ÍS^r,]U 6^ ^Pz6x álL dec- 5' " A szent-Gothárdi jbiróságnál a Íj eg y z o 1 áll. dec. 6.