A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 48. szám - Bolgár igazságügy [3. r.]

346 A JOG fogva és korántsem azzal a célzattal tárgyalja, hogy az intézmény magában a polgári torvénykönyvben nyerjen szabályozást, s hogy az általános magánjognak rendes s azzal együtt hasonló maradandóságra szánt alkotó részévé tétessék. Az intézmény továbbra is kivételes jellegű marad és a reform csakis azt a merevséget kívánja enyhíteni, a mely ezen intézmény és a mai gazdasági és jogi rendszer közti összhangot zavarja. A büntetőtörvény novelláját előkészítő bizottság a november hó 7-étől 19-ig terjedő időszakban hét ülést tartott Erdély Sándor igazságügyminister személyes elnöklete alatt. Tárgyalás alá kerültek a büntetőtörvény különös részének következő fejezetei : a hatóság elleni erőszak, címer- es zászlósértés, hamis tanuzás, hamis vád, szemérem elleni büntettek, kettős házasság, családi állás elleni büntettek, rágalmazás és becsületsértés, gyermekölés, magzatelhajtás, gondatlan emberölés, testi sértés, közegészség elleni vétség, nőragadás, levéltitok megsértése, a titok tiltott felfedezése, magánlaksértés, lopás, zsarolás, jogtalan elsajátítás és tiltott önsegély. A tanácskozmány ez üléseken összesen 51. §. módosítását hozta javaslatba. A magyar Jogászegyletnek f. hó 19-én Vavrik Béla elnöklete alatt ülése volt, melyen érdekes felolvasást tartott Lányi Bertalan a codificationalis bizottság elnöke a h i t b i z o m á n y o k reformjáról. Ezen felolvasás annyiban bir actualitással, mert a felolvasó állásából kifolyólag az általa előadott nézetek a célba vett reformnál bizonyára érvényre szándékoltatnak emeltetni. Előadó a hitbizomány intézményének ez időszerint való fentartása mellett érvelt, de szükségesnek látja a reformot azon irányban, hogy az intézmény merevsége enyhittessék és a mai kor gazdasági fejlődéséhez simuljon. Szükségesnek tartja a keletkezésre nézve a törvényhozás által való helybenhagyást és megszüntetésére több törvényes módot vél ajánlani. Igen érdekes képét nyújtja nagy vonásokban az egész reformnak, melyet öszhangba hozni kíván a hazai jogfejlődéssel ugyan, de nem az által, magánjogi törvénykönyv, hanem egy külön törvény keretében. A széles alapokon mozgó felolvasás mindvégig lekötötte a nagyszámú közönséget, mely lelkesen megéljenezte a felolvasót. A felolvasás után megindult vitában részt vettek Dr. S c hvarz Gusztáv egyet, tanár, ki a hitbizományok eltörlését követelte, S/ékács Ferenc curiai biró, ki azok fenntartásáért tört lándzsát a magyar földnek a magyar nemzet számára való megtartása érdekében (?); m:g Hammersberg Jenő főügyész talpra esett rögtönzésben azon nézetének adott kifejezést, hogy az eddig szerzett jogok védelme mellett jövőre ne adassék engedély hitbizományok felállítására. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. Irta: Dr. SCHISCHMANOV ST. MILÁN, a bolgár fejedelemség belgrádi diplomáciai ügyvivőségének első titkára (azelőtt bolgár igazságügyminiszteri államtitkár). (Folytatás.) A mi már most a váltókövetelések per utjáni behajtását illeti, sajátságos helyzettel állunk szemben. A helyett ugyanis, hogy a fizetési meghagyások váltóköveteléseknél —- par excellence — foglalnának helyet, mint ezt mindenütt látjuk, a hol ezen meghagyási rendszer létezik, addig minálunk a kereskedelmi törvény 622. §-a*) a lejárt váltók tekintetében követendő eljárást oly ügyetlenül szabályozza, hogy addig mig ezen szakasz fenáll pedig maga a keresk. törvény csak folyó 1898. évi január hó 1-én lépett életbe — tulajdonképeni váltókeresetnek s igy annak alapján kiadandó fizetési meghagyásnak helye sem lehet s a meghagyási eljárásról szóló törvény azon része, (14 —16. §§) mely a váltó követelésekre vonatkozik, nem egyéb mint a keresk. tkv. 622. ának valamiképeni kiegészítése. íme a mi eredeti váltóeljárásunk. Szerinte a váltó s a váltóval egyenlő természetű kereskedelmi papir lejárata után ipsojure végrehajtható sa váltóbirtokos legott váltókövetelésének bíróság utjáni végrehajtását kérheti. Illetékes *) Jegyzet. Annak idején (1895. és 1896. évi közleményemben) megemlítettem, hogy a kereskedelmi törvény anyaga négy eladó között el lett osztva. E részekből a váltói rész előadója (K á b 1 e s k o v) dacára annak, hogy a tulajdonképeni forráshoz ia magyar váltótörvénynek francia fordításához; tartotta magát, a rendszerrel nem sokat törődve, ezen 622-ik szakaszt, melyet az olasz keresk. törvényből kölcsönzött, becsempésztette. Ezen szakasz rendelkezése nyilvánvalóan impraktikus és a váltóbirtokosra nehezítő s azonkívül ilyen processuális rendelkezésnek nincs is helye az anyagi váltójogban. Ennek a következménye most, hogy éppen ott, a hol a fizetési meghagyási rendszert leginkább alkalmazni kellene, nálunk, hála bizonyos bölcsészeknek, az nem érvényesülhet. Annak idején felszólaltunk ugyan e szakasz ellen, de miután jogászaink a meghagyási eljárás lényegét nem is igen ismerték, ugy annak célszerűségét, kivált váltóköveteléseknél, be sem birták látni A szerzőazon bíróság, melynek területén a fizetésnek történni kell vagy a váltóadós lakik (15 §). Ez magában véve pompás volna a váltó hitelezőre nézve, ha egy további intézkedés ílluzoriussá nem tenné ezen jogát. A váltóadósnak ugyanis joga van óvadék letétele mellett, mely a végrehajtásra felfüggesztő hatállyal van, hét nap alatt a végrehajtási parancs ellen kifogásokat beadni. Ilyen esetben a váltóbirtokos, ha azt akarja, hogy végrehajtási kérvénye a végrehajtási parancscsal együtt meg ne semmisittessék, h á r o m hónap alatt rendes keresetet beadni tartozik, mely azután a rövidített eljárás szerint tárgyaltatik. így tehát minálunk váltókövetéseknél megfordított eljárás van : végrehajtási kérvénynyel kezdünk s váltókeresettel végezünk. Ilyen körülmények között a jelen törvény a meghagyási eljárást váltókat illetőleg, mint fönnebb mondva volt, csakis a váltóbiztositási esetekre szoríthatta. Ennek folytán a törvény 17. §-a azt rendeli, hogy a keresk. törvény 554. és 558 §§-ai*) eseteiben a váltóbit tokosnak a megfelelő okiratokkal felszerelt kérelmére a bíróság alperesnek meghagyja, hogy 7 nap alatt kellő biztosítást adjon, vagy ugyanannyi idő alatt kifogásait beterjeszsze. E perekben a felebbezési határidő is csak 7 nap (20. §). A mi különösen a kilakoltatási kereseteket illeti, a törvény (21—22. §§.) az általános szabályokon kivül még a következőket rendeli. E meghagyási eljárás alá azon esetek tartoznak, melyekben a kötelmekről szóló törvény (357—359, 361—364, 372 és 373 §§*K) értelmében a bérleti szerződés feloldásának vagy megszűnésének van helye. Illetékes azon béke illetve kerületi bíróság (törvényszék' lásd fennebb), melynek területén a bérelt helyiség létezik. A fizetési s kilakoltatási meghagyás azon esetben, ha az alperes a bíróság székhelyén lakik, 24 óra alatt, egyéb esetekben 5 nap alatt kézbesítendő. A további eljárás azonos a pénzbeli követelések s váltóbiztositásoknál követendő s fönebb leirt eljárással. *) Az idézett két szakasz igy hangzik: 554. §. «Ha a váltó egészben vagy részben nem lett elfogadva, a váltóbirtokos óvás felvétele mellett a kibocsátótól és a forgatóktól kellő biztosítást kérhet, a váltóösszeg vagy az el nem fogadott rész s a költségek fedezésére. A biztosítás módját és összegét a felek közös megegyezéssel állapithatják meg; ellenesetben joguk van az illető összeget birói kézhez letenni.» 558. §. "Általános vagy részbeni elfogadás esetében, az elfogadott rész fedezésére biztositást csak a követkoző esetekben lehet kérni: 1. ha az elfogadó csődbe került avagy vagyonát másra átruházta; 2. ha fizetéseit beállította és 3) ha valamely követelésének behajtásánál kitűnt, hogy vagyona nem elegendő adósságának kielégítésére. A váltóóvásokat Bulgáriában is csak közjegyző veheti fel. **) A jelzett szakaszok tartalma ez: 357. §. «A határozott időre kötött bérleti szerződés a törvény erejénél fogva a kikötött határidő lejártával megszűnik, a nélkül, hogy előző felmondásra szükség volna.» 358. §. «Ha a szerződésileg kikötött határidő lejárta után a bérlő továbbra is a bérelt helyiségben marad és abban meghagyatik, ugy a bérszerződés a 374 és 385. §§-hoz képest megujitottnak tekintetik. (A 374. §. azt rendeli, hogy azon esetben, ha a bérbeadó bérlőjét a bérleti szerződés lejárta után 15 napnál tovább kifogás nélkül a bérelt helyiségben meghagyja, akkor a bérleti szerződés a régi feltételek alatt meghosszabbítottnak véleményeztetik ; de mindakét félnek jogában áll a törvényes határidők (373. §. — lásd alább) betaitásával felmondani. — A 385 § a haszonbérszerződések hallgatag meghosszabbításáról intézkedik.) 359. §. cMidőn a bérlő a bérelt helyiség elhagyására fel lett hiva, nem hivatkozhatik hallgatólagos bérlet meghosszabbításra még akkor sem, ha bérletében annak lejárata után is megmarad » 361. §. A bérleti szerződés feloldatik, ha a bérelt helyiség teljesen elenyészik. Ha a felek egyike főkötelezettségét teljesiti, ugy a másik fél a szerződés feloldását a 70. §. értelmében kérheti. (A 70. §, mely egyenlő a Code Civil 1,184. §-ával. a feloldó feltételekről intézkedik.) 362. §. «A bérleti szerződés nem szűnik meg sem a bérbeadó, sem a bérlő halálával » 363. §. «Ha a bérbeadó a bérbeadott ingatlanságot eladja, a vevő a bérleti szerződést azon esetben köteles elismerni, ha ezen szerződés a vétel előtt köttetett és közjegyzői vagv közjegyzőileg hitelesített magánokmánynyal igazoltatik, kivéve ha a bérbeadó a bérleti szerződés feloldásának jogát eladás esetén magának fentartotta.» — Látni való ebből, hogy nálunk,Bulgáriában,a«Kauf bricht Mietheo féle szabály nem áll. 364. «De még azon esetben is, ha közjegyző előtt kötött vagy közjegyzőileg hitelesített bérleti szerződés nem létezik, köteles a vevő a bérlőt a bérelt helyiségben meghagyni, ha bérlete korábbi keletű mint a vétel. Ezen esetben a bérlő a bérelt helyiség élvezetében azon időn át hagyandó, a mely határozatlan időre kötött bérleti szerződéseknél a törvényben meg van határozva (lásd a következő §-t). Ha ezen határidő után a vevő a bérlőt el akarja távolítani, ugy neki a 373-ik 6 szabályai szerint (lasd az alábbi utolsó szakaszt) felmondani tartozik.» 372. §. «Midőn a bérleti szerződés határozatlan időre lett kötve az egy évre vagy egy hónapra avagy egy napra kötöttnek tekintetik] aszerint amint a bérlet éyi, hónapi vagy egy napi összegben ki lett kötve... 373. §. Az elozo (372) szakaszban megemlített bérleti szerződéseknél mindegyik fél a másiknak a következő határidők betartása mellett mv0>?lt éV1 bérleteknél legalább 2 hónappal a bérleti év letelte előtt félév, vagy negyedévi bérleteknél legalább egy hónappal a félév lejarta e ott; egy hónapra kötött bérleti szerződéseknél 15 nappal a hónap lejarta előtt és napos bérleteknél 24 órával előzőleg » (Folytatása következik.;