A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 4. szám - Nemzeti genius a codificatióban

Tizenhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 4. szám. Budapest, 1898 január 23 Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSiGOCY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. ST1LLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STÍLLÉK MÓR. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 1 frt 50 kr. Fél « 8 « — « Egész « 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM ^Nemzeti genius a codificatióban. Irta : dr. S z o k o 1 a y István, bpesti ügyvéd. — Öröklött és szerzeményi vagyon. Törvényes örökösödés. II. Irta . dr. l'lopu György, gyulai kir. trvszéki biró. — A kir. Curia és a kassai kir. Tábla nézeteltérése a váltóperekben. Irta : Geűce Bertalan, kir. trvszéki biró, Miskolc. — Néhány szó a kir. járásbíróságok előtt folyamatban levő polgári ügyek __évi kimutatásáról. Irta : dr. H a m a r Gyula, kir. járásbiró, Szakolca. — Távollét miatti gondnoki képviseletről Irta: G ö 1 dner Károly, brassói kir. tszéki biró. - Belföld (Az igazságügyminister beszéde, a magy. ált. polg. trvkönyvet előkészítő bizottság teljes ülésében. — A polgári törvénykönyv szerkesztése. — A lajstrom rendszer.) —'^Ausztria és Külföld. (Bolgár törvényhozás és igazságügy. Irta : dr. S c h i s c h m a n o v St. Milán, bolgár igazságügyministeri államtitkár, Sótia.) — Sérelem. (Lassúság a brassói kir. járásbíróság kiadóhivatalában.) — Irodalom. (Közigazgatási törvénytár. Szerkeszti, dr. Dárda y Sándor számvevőszéki alelnök. P a 11 a s Nagy Lexikona Az ági öröklés kérdése. Irta : dr. S c h w a r c z Gusztáv, egyet tanár. — Az 1897. évi törvények jegyzetekkel. Kiadja: Ráth Mór.)-- Vegyesek — Curiai és táblai értesítések. - Hirdetések. MELLÉKLET - — Jogesetek tára. Kelsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-bői (Csődök — Pályázatok.) Nemzeti genius a codificatióban.*) Irta: Dr. SZOKOLAY ISTVÁN, bpesti ügyvéd. Valóban kissé feszélyezve vagyunk, hogy még most is a XIX. század végén, a magánjog ősi intézményeire, a régi joghagyományokra fektetett jogszervezés ellen és a mai európai codificatió irányzata mellett kell felszólalnunk Nem hittük volna akkor, a midőn a 6o-as években, jogéletünk ujabbkori legnehezebb átalakulásában, a magánjogi reactió s elavultság ellen küzdve reformjogi nézeteinket kifejtve a szakközönség elébe terjesztettük, hogy még három évtized után is kellessék azokat ismételnünk. De nem kerülhettük el ezen abnormis helyzetet, a midőn azzal rémítgetik a közvéleményt, hogy az előkészülőben levő polgárjogi codexben az I h e r i n g-féle elavult jogszervezési szellemet fogják vagy akarják feléleszteni s érvényesíteni, azt hirdetvén egyik magyar félhivatalos lapban : «A magyar polgári törvénykönyv szerkesztői még egy speciális célt is tűztek maguk elé. ez pedig röviden kifejezve az, hogy magyar stilben alkotják meg az uj általános polgári törvénykönyv tervezetét. Ennélfogva a jogtörténelmi kutatások világánál felkeresték a régi nyomokat az ősi magyar jogban és azt találták, hogy főként a kötelmi jogot, a családi s örökösödési jogot eredeti magyar felfogás szerint lehet szabályozni, s általában kilátásunk van arra, hogy az uj általános magyar polgári törvénykönyvből eredeti magyar codex lesz, egy uj nemzeti mű ; a mely tehál más nemzetek törvénykönyveitől lényegesen különbözni fog.» Ez a nemzeti individualitás elve a jogszervezésben ; ebben világosan azon elavult codificationalis szellem és tan rejlik, melyet a hires német jogtudós I h e r i n g hirdetett, de még 50 év előtti Ihering a nemzeti individualitás elvéből kiindulva állította : «So ist denn der Geist des Volks, und der Geist der Zeit auch der Geist des Rechts» és ezt következőleg fejtette ki: «Mit andern Worten in dem gesammten Rechtsorganismus gewisse Kráfte thiitig'sind, die auf alle einzelnen Theile vvirken. In diesen treibenden Kráften nun bewahrt sich erst *) Az igazságügyministernek a mai lapunkban közlött remek beszédével szemben^s cikkiró fejtegetéseinek megvan a maga értéke, meri épp ugy mint lehetetlen az egész vonalon eleget tenni az egyik irányzatnak, épp ugy helytelen volna a cikkiró által hangoztatott iránynak kiméletlen érvényesülése. A codificáló bizottság eddigi munkálatai igazat adnak nekünk. A szerkesztőség. recht die Einheit und Individualitát des Organismus: und wáren sie nicht vorhanden, so würde das Recht nur ein Aggregát von einzelnen Instituten sein ; und man könnte auf die Idee kommen ein Recht in der Weise zusammenzusetzen, dass man von jedem Volke das Rechtsinstitut entlehnte, das gerade bei ihm vorzugsweise ausgebildet wáte. Der Sitz dieser Kráfte ist die Individualitát des Volks ; sie ist gewissermassen das Herz des Rechtsorganismus. die ihm den^individuellen Charakter verleiht, an dem man eben erkennt, dass das Recht diesem Volke angehört.»*) Hogyan lehetne a nemzeti individualitás elvét a magánjogban érvényesíteni, s az ősi joghagyományokon alapuló codexet alkotni, miután a hűbériség rendszerét, a mely nemcsak közjogi intézményeinkben, hanem magánjogi rendszerünkben is uralkodó volt, különösen az ősiség jogintézményében megszüntettük, eltöröltük, hogy az ujabb kornak a régi hagyományokkal merő ellentétben álló jogi reformjait, jogfejlődését állítsuk helyébe. Ez uton haladtak a magánjog codificálásánál az összes előhaladottabb nemzetek. A franciák, a náluk is uralkodott római jog szabályaitól és szokásjoguktól egészen függetlenül alkották meg Code Civil törvénykönyvüket. A németek sem kutatták fel s alkalmazták az ősrégi Sachsenspiegel-ben rejlő s ahhoz fűződő hagyományokat, midőn nagy törvénykönyvüket, a polgárjogit most megteremtették. A kötelmi jog körében pedig nálunk ily hagyományos codificatió lehetősége sem forog fenn, miután kötelmi jogszabályok, néhány általános elven kívül, a magyar jogban nem is léteztek; azokhoz csak az idegen származású váltó-kereskedelmi jog s az osztrák törvények utján jutottunk. A mai codificatió világszerte nem az ősi joghagyományokon, hanem az előhaladott tudomány s kifejlődött joggyakorlat vivmányain alapszik. Es ezek, némely részletek kivételével mindenütt ugyanazon irányelveket és szabályokat tüntetik elő a magánjogban. Nem is lehet máskép, miután tárgyai, a jogviszonyok a műveltebb államokban már mind egyformán alakulnak ; azonosak a közforgalomban, a gazdászati működésbe \ a vagyoni s társadalmi életben. Ezen társadalmi fejlődés szükségkép kizárja az ősi hagyományok felélesztését, a melyek most már teljesen elavult jogviszonyoknak feleltek meg ; és az előhaladottabb államokban kifejlődött jogviszonyok, jogügyletek azonossága mellőzhetlenné teszi a codificatióban érvényesítendő jogelvek s jogszabályok azonosságát. Ez vonja azután maga után azt, hogy a törvényhozások egymás reformjogintézményeit" megfigyelik s a[ beváltakat meghonosítják. Ezeknek s nem a régi joghagyományoknak utánzásával találkozunk napjainkban minden műveltebb állam jogéletében, az összes jogi codificatióban. Magában Angliában mindinkább nyilvánul az érdekeltség a külföldi codificatió iránt, tehát csökken az ősi hagyományos jogrendszerzési ragaszkodás. Legközelebb mult napokban is egy államférfiú — Times hasábjain — nagy őszinteséggel dicsőíti a Németbirodalom magánjogi uj codificatióját, feltüntetvén azt. különösen a jogegység megállapithatása szempontjából, mint olyat, melyet ők - az angolok is — hasznukra fordithatnának. Ily érdekben javasolja, hogy a «Statute La\v» bizottsága rendes codificationalis közeggé lenne átalakítandó. Különben Angliában már évtizedek előtt mutatkoztak az assimilatió nyomai a megyei egyes bíróságok intézményében, mely az európai jogrendszerből kölcsönözve a polgári jury ellenében létesíttetett. De határozottan állithatni, hogy azon törekvés, szemben az ősi hagyományokkal, a reformjogi eszméket, intézménye*) Ihering Geist des Römischen Rechts I. Theil pag. 33—34. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.