A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 48. szám - Lefoglalható-e a postatakarékpénztári betéti könyv?

344 A JOG mellett, az ott térben meghatározott jogigény» fentartandó. Mert bármikép okoskodunk is, ez a törvényben előirt feltételek j mellett, térfogatban is megjelölt, bányatulajdon adományozására fentartott tér, mégis csak a reménybeli, feltételes tulajdon természetével bir. Az igény, jogigény és jogcim ellentétes összehasonlítgatása talán nem is fontos s a kérdést nem is világosítja meg. A jogcim : oly jogtény lévén, melynek — mint szerzési cimnek — alapján valamely jogot, jelen esetben tulajdonjogot lehet érvényesíteni, sajátkép az a d o m á n y, nem pedig az adományozási kérvény képez oly jogcímet, melynek alapján az ingatlan bányatulajdon szerzése—telekkönyvi bekeblezése érvényesíthető. E kitérés után folytatom, hol elhagytam. A közönséges kutató — jól tudom — a szénbányászatnál védve van minden más vállalkozó versenye ellen a töldbirtokos átruházott jogosultsága folytán; de nincsen jogigénye a fentartott térre, mert ezt a törvény világosan csak a szabad kutató számára biztosítja (34. §.); a minimum egy kettős telek, a maximum — ha a kutató akna 50 öl mély — négy kettős mérték. Ez a szabad kutató számára biztositott, fentartott tér ; a közönséges kutató számára ilyen nincs. Azt is tudom, hogy e fentartott tér jogigényében sajátkép más adományt kérők versenye ellen védi a vállalkozó érdekét a bányatörvény ; de miért ne lehetne ezt a védelmet abszolút hatályúnak tekinteni és miért ne lehetne — ha a vállalkozó jogosult érdekén akarunk némileg segíteni -— e védelmet oly igényekkel szemben is megadni, a minőknek keletkezéséről a törvény szerkesztői nem is álmadozhattak ? Mikor van jobb alkalom arra, hogy a törvény hiányait önmagából kiegészítsük, egy szabályozott esetre vonatkozó rendelkezéseit egy hasonló, de nem szabályozott esetre kiterjeszszük, mint éppen ezen kérdésben ? Ha még itt is a törvénynek nem is szavaihoz, hanem egyoldalú ratiojához ridegen ragaszkodunk, akkor kár volt a jognak az analógia tanát felállítani. A bányatörvény kijelentéséből deriválhatom a jogvédelmet a fentartott térre, de csak a szabadkutató számára, nem pedig a közönséges kutató részére is ; ezért irtam ugy meg, a mit megírtam. De ha a gyakorlat a t. bányakapitány ur felfogásának ad igazat, csak azt mondhatom: «tant pis pour eux» annál rosszabb a szegény vállalkozókra, sőt általában az egész szénbányavállalkozásra. 3. Mert hisz abban egyetértünk, hogy ez csak növelni fogja a chaoszt, mely a szénbányászat terén uralkodik annak következtében, hogy az adományi intézményen nyugvó bányajog rendszerébe — a szénbányászatra nézve — az angol-szász szerződéses jogból egy darabot ékeltek be.*) Dr. Stillerur az uj bányatörvénytől óhajtja az üdvös megoldást. Elvadult párt*) L. Szénbányajog c. m. 85. s köv. 1. politikai tusáink között, midőn még fontosabb kérdések megoldása is elodáztatik. optimismus nélkül ezt nem remélheti. Aztán ez különben sem parádés kérdés, csak gazdaságilag jelentős ; miért is most is azt hangsúlyozom, hogy a kérdés gyökeresen és rendeleti uton szabályozható. A törvény, mely a miniszteri rendeletet szülte, csak oly módon korlátolja, hogy a bányatörvény alapján szerzett, továbbá az úrbéri határrendezés előtt a volt földesúrtól szerzett jogok ez által sérelmet ne szenvedjenek. Az elidegenités hatálya tekintetében azonban semmi korlátot sem állított fel és amint a bekebelezett szolgalmi jog analógiája szerint állapíttatott a jogosultság hatálya, az épen ugy a végleges elkülönítés feltétlen hatályával is felruházható lett volna. Hiszen jól indult a rendelet, midőn a szénjogosultság bekebelezésének hatályát abban körvonalozza. hogy «a tulajdonos személyében előforduló változás azokat ne érintse» és bár hű maradt volna ahhoz és rendelte volna el, hogy (közjegyző vagy bíróság előtt fölvett) közokirat alapján, személyhez időhöz nem kötött módon átruházott és bekebelezett szénbányajogosultság a teljes elkülönítés hatályával bir s a jogosult akarata ellenére a telekjegyzőkönyvből csak a bányajogositvány elvonása folytán törölhető. 4. Végül még egy megjegyzést. Ha e kérdésnek jogi hordereje a vállalkozás köztudatába megy át, ez szénbányavállalkozásunk fejlődésére végzetes lehet, mert senki sem mer magához váltani jogosultságot és költséges vállalkozásba fogni oly földbirtokok széntelepeinél, melyeknek C lapjain jelzálogos terhek vannak bekebelezve. És vájjon hány tiszta C. lap van az országban? Lefoglalható-e a postatakarékpénztári betéti könyv ? Irta : Dr. OLÁH DEZSŐ bpesti ügyvéd. Gyakran csak a gyakorlatban felmerülő esetek tüntetik fel valamely törvény fonákságát. A közérdeknek tesznek szolgálatot azon kartársak, a kik az ilyen tanulságos eseteket a nyilvánosságra hozzák s ekként reámutatva a viszásságokra, azok megszüntetésére a talajt előkészítik. Ily cél késztet engem is a következő eset és a hozzája fűzött megjegyzések előadására. A budapesti V. kerületi járásbíróság kiküldő^ végzése folytán kielégítési végrehajtást foganatosítottam S. A. ellen. A végrehajtás teljes sikerrel járt. a mennyiben a 103 frt tőke és járulékaiból álló követelésre lefoglaltam egy 150 frt betétről és ennek két évi kamatairól szóló postatakarékpénztári könyvet. A postatakaréktári könyv bírói letétbe helyezstb. volt, azzal vádolta, hogy az évekkel azelőtt nála történt nagy pénzlopást Ő követte el. Ez már annyira feltűnő volt, hogy a rendőrkapitány erősen faggatni kezdte az asszonyt, hogy vallja meg : honnan merítette ezt a súlyos gyanút ? Nagy nehezen kivallotta az asszony, hogy egy czigánynő járt nála, a ki az ő csodákat művelő varázsdobján, jó pénzért, kiverte neki hogy a tettes egy hozzá igen közel ál'ó s jelenleg a városházán tisztes hivatalt viselő egyén ; az pedig nem lehet más, mint az ő fivére, a tanácstag. Kisült azután az is, hogy a cigányasszony az ő varázsdobjával a város egész bel- és külterületét bejárta s kiverte rajta a kiderítetlen összes lopások tetteseit; ebből keletkezett valamennyi följelentés. Egy másik rendőrtisztviselő beszéli, hogy valamely alkalommal egy főúri nőtől nagy mennyiségű pénzt s az összes ékszereit ellopták. Minden jel arra mutatott, hogy a tolvaj a grófnőnek nemrég szolgálatába lépett fiatal inas; a károsult urnő azonban oly hévvel és meggyőződéssel védte az inas ártatlanságát, hogy szinte azon gyanúnak tette ki magát, mintha a fiúval benső viszonya lenne. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az inas mindaddig szabadlábon maradt, mignem az utolsó ékszerdarabok eladásán rajtavesztett. Ekkor aztán a grófnő is bevallotta a rendőrség előtt, hogy egy hires kártyavetőnő biztosította őt arról, miszerint a tolvaj nem a házbeliek közül való, hanem egészen idegen ember. A vizsgálat során aztán később még az is kiderült, hogy az a bizonyos hires kártyavetőnő az inasnak nagynénje volt, a ki maga ajánlotta be öcscsét, mint bizalmas bejáró, a grófnő szolgálatába. Hogy milyen előre megfontolt célból, azt fölösleges a következmények után magyarázni. Hogy tehát az ehhez hasonló félrevezetésektől ugy az előnyomozatot teljesítő közigazgatási tisztviselő, valamint a biró megmeneküljön, nem lehet eléggé figyelmükbe ajánlani, hogy : minden egyes följelentés alkalmával hallgassa ki a följelentőt, vájjon honnan merítette azt a mit állit? Ha ezt sohase mulasztják el, akkor a legtöbb esetben jó irányban fog a nyomozás és a vizsgálat haladni. De nem egyszer akadhatni olyan őszinte és naiv emberre is, a k; egyenesen kirukkol vele, hogy a kártyavetőnő vagy a cigányasszony varázsdobja okosította őt föl. * A hamis esküre vonatkozó babonáról szóló hit, mely a nép között még mindig el van terjedve, azért is nagy jelentőségű a bűnügyi vizsgálatoknál, mivel sok ember csak azért esküszik hamisan a biró előtt, mert szentül meg van győződve hogy a birtokában levő óvszer megvédi őt a hamis eskütétel következményeitől. Az efféle babonában hivők szerint pld. büntetlenül lehet hamisan esküdni, ha az illető a büdös banka nevű madár szemét, vagy a saját elhalt gyermekének egy csontocskáját zsebében hordja; ha a hüvelykujját behajlítja — (ezt zsidók gyakorolják, a kik a Thórára esküsznek) — ha az eskü elmondása előtt és annak utána egyet köp, ha a szájába hét apró kövecset, vagy a nyelve alá egy aranyat tesz, ha az eskü alatt a nadrágjának egy gombját lecsavarja, ha a csizmába, a talpa ala, egy bogáncslevelet rejt el, ha egy megszentelt ostya van az eskütevőnél stb. A vizsgálatot vezető tisztviselő és különösen a nyomozást teljesítő közegek helyesen teszik, ha okkal móddal kipuhatolják hogy a működésük illetve felügyeletük alá tartozó területen - de országszerte is - mit tartanak a hamis eskü erkölcsi következményei elleni óvszernek, s alkalom adtán ennek a tudásuknak gyakorlati hasznát veszik.