A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 48. szám - Lefoglalható-e a postatakarékpénztári betéti könyv?

344 A JOG mellett, az ott térben meghatározott jogigény» fentartandó. Mert bármikép okoskodunk is, ez a törvényben előirt feltételek j mellett, térfogatban is megjelölt, bányatulajdon adományozására fentartott tér, mégis csak a reménybeli, feltételes tulajdon természetével bir. Az igény, jogigény és jogcim ellentétes össze­hasonlítgatása talán nem is fontos s a kérdést nem is világo­sítja meg. A jogcim : oly jogtény lévén, melynek — mint szer­zési cimnek — alapján valamely jogot, jelen esetben tulaj­donjogot lehet érvényesíteni, sajátkép az a d o m á n y, nem pedig az adományozási kérvény képez oly jogcímet, melynek alapján az ingatlan bányatulajdon szerzése—telekkönyvi bekeb­lezése érvényesíthető. E kitérés után folytatom, hol elhagytam. A közönséges kutató — jól tudom — a szénbányászatnál védve van minden más vállalkozó versenye ellen a töldbirtokos átru­házott jogosultsága folytán; de nincsen jogigénye a fentartott térre, mert ezt a törvény világosan csak a szabad kutató számára biztosítja (34. §.); a minimum egy ket­tős telek, a maximum — ha a kutató akna 50 öl mély — négy kettős mérték. Ez a szabad kutató számára biztositott, fentartott tér ; a közönséges kutató számára ilyen nincs. Azt is tudom, hogy e fentartott tér jogigényében sajátkép más adományt kérők versenye ellen védi a vállalkozó érdekét a bányatörvény ; de miért ne lehetne ezt a védelmet abszolút hatályúnak tekinteni és miért ne lehetne — ha a vállalkozó jogosult érdekén akarunk némileg segíteni -— e védelmet oly igényekkel szemben is megadni, a minőknek keletkezé­séről a törvény szerkesztői nem is álmadozhattak ? Mikor van jobb alkalom arra, hogy a törvény hiányait önma­gából kiegészítsük, egy szabályozott esetre vonatkozó rendel­kezéseit egy hasonló, de nem szabályozott esetre kiterjeszszük, mint éppen ezen kérdésben ? Ha még itt is a törvénynek nem is szavaihoz, hanem egyoldalú ratiojához ridegen ragaszkodunk, akkor kár volt a jognak az analógia tanát felállítani. A bánya­törvény kijelentéséből deriválhatom a jogvédelmet a fentartott térre, de csak a szabadkutató számára, nem pedig a közönsé­ges kutató részére is ; ezért irtam ugy meg, a mit megírtam. De ha a gyakorlat a t. bányakapitány ur felfogásának ad iga­zat, csak azt mondhatom: «tant pis pour eux» annál rosszabb a szegény vállalkozókra, sőt általában az egész szénbányavál­lalkozásra. 3. Mert hisz abban egyetértünk, hogy ez csak növelni fogja a chaoszt, mely a szénbányászat terén uralkodik annak következtében, hogy az adományi intézményen nyugvó bánya­jog rendszerébe — a szénbányászatra nézve — az angol-szász szerződéses jogból egy darabot ékeltek be.*) Dr. Stillerur az uj bányatörvénytől óhajtja az üdvös megoldást. Elvadult párt­*) L. Szénbányajog c. m. 85. s köv. 1. politikai tusáink között, midőn még fontosabb kérdések megol­dása is elodáztatik. optimismus nélkül ezt nem remélheti. Aztán ez különben sem parádés kérdés, csak gazdaságilag jelentős ; miért is most is azt hangsúlyozom, hogy a kérdés gyökeresen és rendeleti uton szabályozható. A törvény, mely a miniszteri rendeletet szülte, csak oly módon korlátolja, hogy a bánya­törvény alapján szerzett, továbbá az úrbéri határrendezés előtt a volt földesúrtól szerzett jogok ez által sérelmet ne szenved­jenek. Az elidegenités hatálya tekintetében azonban semmi korlátot sem állított fel és amint a bekebelezett szolgalmi jog analógiája szerint állapíttatott a jogosultság hatálya, az épen ugy a végleges elkülönítés feltétlen hatályával is felruházható lett volna. Hiszen jól indult a rendelet, midőn a szénjogosult­ság bekebelezésének hatályát abban körvonalozza. hogy «a tulaj­donos személyében előforduló változás azokat ne érintse» és bár hű maradt volna ahhoz és rendelte volna el, hogy (köz­jegyző vagy bíróság előtt fölvett) közokirat alapján, személyhez időhöz nem kötött módon átruházott és bekebelezett szénbá­nyajogosultság a teljes elkülönítés hatályával bir s a jogosult akarata ellenére a telekjegyzőkönyvből csak a bányajogositvány elvonása folytán törölhető. 4. Végül még egy megjegyzést. Ha e kérdésnek jogi hord­ereje a vállalkozás köztudatába megy át, ez szénbányavállal­kozásunk fejlődésére végzetes lehet, mert senki sem mer magához váltani jogosultságot és költséges vállalkozásba fogni oly földbirtokok szénte­lepeinél, melyeknek C lapjain jelzálogos ter­hek vannak bekebelezve. És vájjon hány tiszta C. lap van az országban? Lefoglalható-e a postatakarékpénztári betéti könyv ? Irta : Dr. OLÁH DEZSŐ bpesti ügyvéd. Gyakran csak a gyakorlatban felmerülő esetek tüntetik fel valamely törvény fonákságát. A közérdeknek tesznek szol­gálatot azon kartársak, a kik az ilyen tanulságos eseteket a nyilvánosságra hozzák s ekként reámutatva a viszásságokra, azok megszüntetésére a talajt előkészítik. Ily cél késztet engem is a következő eset és a hozzája fűzött megjegyzések előadására. A budapesti V. kerületi járásbíróság kiküldő^ végzése folytán kielégítési végrehajtást foganatosítottam S. A. ellen. A végrehajtás teljes sikerrel járt. a mennyiben a 103 frt tőke és járulékaiból álló követelésre lefoglaltam egy 150 frt betét­ről és ennek két évi kamatairól szóló postatakarékpénztári könyvet. A postatakaréktári könyv bírói letétbe helyez­stb. volt, azzal vádolta, hogy az évekkel azelőtt nála történt nagy pénzlopást Ő követte el. Ez már annyira feltűnő volt, hogy a rendőrkapitány erősen faggatni kezdte az asszonyt, hogy vallja meg : honnan merítette ezt a súlyos gyanút ? Nagy nehezen kivallotta az asszony, hogy egy czigánynő járt nála, a ki az ő csodákat művelő varázsdobján, jó pénzért, kiverte neki hogy a tettes egy hozzá igen közel ál'ó s jelenleg a városházán tisztes hivatalt viselő egyén ; az pedig nem lehet más, mint az ő fivére, a tanácstag. Kisült azután az is, hogy a cigányasszony az ő varázs­dobjával a város egész bel- és külterületét bejárta s kiverte rajta a kiderítetlen összes lopások tetteseit; ebből keletkezett valamennyi följelentés. Egy másik rendőrtisztviselő beszéli, hogy valamely alka­lommal egy főúri nőtől nagy mennyiségű pénzt s az összes ékszereit ellopták. Minden jel arra mutatott, hogy a tolvaj a grófnőnek nemrég szolgálatába lépett fiatal inas; a károsult urnő azonban oly hévvel és meggyőződéssel védte az inas ártatlanságát, hogy szinte azon gyanúnak tette ki magát, mintha a fiúval benső viszonya lenne. Ennek aztán az lett a következménye, hogy az inas mindaddig szabadlábon maradt, mignem az utolsó ékszerdarabok eladásán rajtavesztett. Ekkor aztán a grófnő is bevallotta a rendőrség előtt, hogy egy hires kártyavetőnő biztosította őt arról, miszerint a tolvaj nem a házbeliek közül való, hanem egészen idegen ember. A vizsgálat során aztán később még az is kiderült, hogy az a bizonyos hires kártyavetőnő az inasnak nagynénje volt, a ki maga aján­lotta be öcscsét, mint bizalmas bejáró, a grófnő szolgálatába. Hogy milyen előre megfontolt célból, azt fölösleges a követ­kezmények után magyarázni. Hogy tehát az ehhez hasonló félrevezetésektől ugy az előnyomozatot teljesítő közigazgatási tisztviselő, valamint a biró megmeneküljön, nem lehet eléggé figyelmükbe ajánlani, hogy : minden egyes följelentés alkalmával hallgassa ki a följelentőt, vájjon honnan merítette azt a mit állit? Ha ezt sohase mulasztják el, akkor a legtöbb esetben jó irányban fog a nyomozás és a vizsgálat haladni. De nem egyszer akadhatni olyan őszinte és naiv emberre is, a k; egyenesen kirukkol vele, hogy a kártyavetőnő vagy a cigányasszony varázsdobja okosította őt föl. * A hamis esküre vonatkozó babonáról szóló hit, mely a nép között még mindig el van terjedve, azért is nagy jelentő­ségű a bűnügyi vizsgálatoknál, mivel sok ember csak azért esküszik hamisan a biró előtt, mert szentül meg van győződve hogy a birtokában levő óvszer megvédi őt a hamis eskütétel következményeitől. Az efféle babonában hivők szerint pld. büntetlenül lehet hamisan esküdni, ha az illető a büdös banka nevű madár szemét, vagy a saját elhalt gyermekének egy csontocskáját zsebében hordja; ha a hüvelykujját behajlítja — (ezt zsidók gyakorolják, a kik a Thórára esküsznek) — ha az eskü elmon­dása előtt és annak utána egyet köp, ha a szájába hét apró kövecset, vagy a nyelve alá egy aranyat tesz, ha az eskü alatt a nadrágjának egy gombját lecsavarja, ha a csizmába, a talpa ala, egy bogáncslevelet rejt el, ha egy megszentelt ostya van az eskütevőnél stb. A vizsgálatot vezető tisztviselő és különösen a nyomozást teljesítő közegek helyesen teszik, ha okkal móddal kipuhatolják hogy a működésük illetve felügyeletük alá tartozó területen - de országszerte is - mit tartanak a hamis eskü erkölcsi következményei elleni óvszernek, s alkalom adtán ennek a tudásuknak gyakorlati hasznát veszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom