A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 3. szám - Az igényperbeli felebbezési költségekről - A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetét elökészitö állandó bizottság jegyzökönyvei

23 — >,« 9 c —>y « i> U * ÉS > _ C A szakaszok tartalma 115. Gyámság alá helyezés meg­támadása 116, Akaratnyil­vánítás. Mentális reser­vatio. Alügylet Az *anonymus» A svájci szövet­szerint a szaka- ség magánjogi szok elhelyezése, torvénytervezete szerint. Kötelmi jog 208. I 17 118. 119. 122. 124. Tévedés « 305. « 307. « 311 313. « 314- 315. 136 128­241 239. 242. LM 3. 345. 299. Tévesztés, erőszak. 125. A jogügylet alakja. -127. írásbeli alak. 129. Okirat kiállítása és hitelesítése 130. Távollevők közt akaratnyilvá­nítás 131. Akaratnyilvání­tás cselekvés­képtelennel szemben. 132. Akaratnyilvání­tás végrehajtó utján. 133. Akaratnyilvání­tás magyará­zata. 134. Semmis jog­ügylet. 135—136. Elidegenítési tilalom. 137. Elidegeníthető jogok felett való rendel­kezés. 138. Uzsora tilalma 139. Semmiség. 141. 142 —144. Megtámadható jogügylet. 145. Szerződés. 146—151. Ajánlat. 152—156. Szerződés meg­kötése. 157. Szerződés magyarázata 158—162. Feltétel 163. Időhatározás 164—166. Képviselet. 167—181. Meghatalmazás 182—185. Beleegyezés jóváhagyás. 186—193. Időköz és idő­pont (Fristen Ter­mine) Zárhatározatok. 194—226. Elévülés Kötelmi jog. 152—182 (követelési jogok megszűnése VI) 227—231. Önvédelem és önsegély 232—240. Biztosítékadás íSicherheits­leistung) II. A személyjog beosztása és tartalma. í. az a n o n y m u s szerint: Első fejezet. Születés, pességi. Második fejezet: Név. (Névhez való jog;. Harmadik fej Teljeskoruság. Negyedik fejezet. Gondnokság alá helyezés. (Elme: zavar, elmegyengeség, tékozlás és iszákosság). Ötödik fejezet­Rokonság és sógorság. Hatodik fejezet: Lakhely. Hetedik fejezet: Halál és holttá nyilvánítás. 2. A svájci szövetségi törvénytervezet szerint: Első rész. Személyog. Első cim: Természetes személyek Első fejezet: Sze­mélyiség joga. (Jogképesség, cselekvésképesség, teljeskoruság, becsület, rokonság és sógorság, honosság és lakhely, névhez való jog, születés, halál és holttá nyilvánítás.) Második fejezet: A személy állásának nyilvánítása. (Anyakönyvek.) Második cim: Testületek és intézetek (Jogi személyek.) 3. Gierke O. szerint: Személyjog. Első fejezet: A termé­szetes személy joga. Első cim: A természetes személy általában, jogképesség, cselekvésképesség, születés, halál, holttányilvánítási. 300 301 « 302. 300-3(4. 309-310. 311—319. < 210. 211 - 216. 217—221. 345—346. 270—275. « 276. 225—228. 229—238. « 204. Kötelmi jog. 686—689. Vétségekből származó kötelmek. Zárhatározatok. (Jogké­fejezet Második cim: Természeti állapotok befolyása. (Kor, egészségi. Harmadik cim: Rendi különbségek befolyása. (Nemesség, polgár­ság, parasztság). Negyedik cim: Becsület. Ötödik cim: Vallás. Hatodik cim: Honosság és illetőség. Második fejezet: Jogi sze­mély joga. Negyedik fejezet: Személyi jogok. (Elet, testi épség, szabadság, becsület, különös állapotok (status jogok), szabad érvé­nyesülés (Bethátigung: ipar, szabadság, gazdasági munkálkodás, jogtalan verseny elleni védelem, egyedáruságok (Monopolrechte I kizárólagos iparjogok, Bannrechte, Aneignungsrechte, név-, jegy-, szerzői-, találmányi jog.) Belföld. Az igazságügyi tárca költségvetése. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága Tisza Kálmán elnöklete alatt f. hó 4-én tartott ülésében, melyben a kormány részéről Erdély Sándor igazságügyminister és Plósz államtitkár volt jelen, tárgyalás alá vette az igazságügyi tárca 1898. évi költségvetési előirányzatát (előadó Rohőnyi Gyula). A kir. Kúriánál Gajári felemlíti, hogy a Kúriánál főleg a büntető igazságszolgáltatás terén különösen a beszámithatóság kérdésében flagráns eltérések fordulnak egyes esetekben elő. — Erdély minister válaszolja, hogy a jog.egység fentartásáról a Kúria judikaturájában a törvény és utasítások gondoskodnak. Az előfordulhat, hogy ugyanaz^ n enyhítő körülmények a büntetés mennyiségének kiszabásánál különbözőleg számittatnak be, ez azon­ban a birói diszkréció dolga s ily eltéréseket kikerülni lehetetlen­ség. A bizottság megszavazta az előirányzatot. A törvényszékek és járásbíróságok szükségleténél Andrássy Sándor gróf figyelmébe ajánlja a ministernek, hogy lehetőleg családos járásbirókat nevezzen ki oly félreeső kisebb helyekre, a hol igen csekély számú az intelligencia. — Farbaky a bánya­telekkönyvek körül még most is tapasztalható rendetlenségre hivja fel a minister figyelmét. — Pogány Károly az iránt kér intéz­kedést, hogy a telekkönyvi hatóságoktól a bekebelezések ne oly elkésetten adassanak ki a feleknek, mint jelenleg történik. Sok baj származik abból is, hogy a telekkönyvi számok nem egyeznek meg a kataszteri számokkal. — Erdély minister válaszolja, hogy ily elkésések csak kivételesen fordulhatnak elő. Szólónak a telek­könyvi ügyek gyors elintézésére mult évben kiadott rendelete a beérkezett jelentések szerint majdnem valamennyi bíróságnál végre van hajtva, ugy hogy ily késedelmek többé alig fordulhatnak elő. A telekkönyvi és kataszteri számok megegyezése csak akkor lesz mindenütt elérhető, ha a betétszerkesztés teljesen keresztülvitetik. - Hegedűs Sándor a budgetjog szempontjából kifogásolja azon eljárást, hogy az uj építkezések folytán megszűnő lakbéreknek megfelelő tőkeösszeg kölcsön utján uj építkezésre használtatik fel, a nélkül, hogy a kölcsönt a törvényhozás engedélyezte volna. ­Erdély minister felvilágosításai után az előirányzat megszavaz­tatott. Az orsz. fegyintézeteknél Fenyvessy felemlíti az iparosok panaszát azon konkurrencia ellen, melyet nekik a fegyencmunka csinál. — Erdély miniszter válaszolja, hogy fokozatosan életbe fog léptettetni a fegyenceknek mezei munkával való foglalkozta­tása. A fegyencek ipari készimínyeinek mintegy 30—40o;0-a különben is a küllőidre exportáltatik, ezenkívül szerződésileg ki van az is kötve, hogy a helyi iparosok kímélése céljából a készít­mények ne helyben árusittassanak el. Szólónak szándéka van továbbá Debrecen környékén uj gyűjtő-fogházat építtetni, a mely már egészen a mezei munkarendszer szerint lesz berendezve. A bizottság helyeslőleg tudomásul vévén a miniszter által mondot­takat, az előirányzatot megszavazta. Az előirányzat többi tételei a miniszter felvilágosításai után változtatás nélkül szavaztattak meg s ezzel az ülés véget ért. Teljes ülés a kolozsvári táblán. A kolozsvári kir. ítélőtábla a folyó évben január hó 5-én tartotta első teljes ülését, a mikor Fekete Gábor kir. Ítélőtáblai elnök üdvözölvén a teljes ülést, visszapillantást vetett a mult év eseményeire; kiemelte, hogy a birói kar — bár a mult évben halálozások, hosszas betegeskedések miatt teljes létszámban egy napig se működött, s bár az ügyforgalomban emelkedés volt, ­dicséretre méltó ügybuzgalommal, kitűnő eredménynyel felelt meg feladatának. A tábla ügyforgalmi és tevékenységi adataiból fölemlitendők: 1896. végén hátralék volt 108 polgári, 100 büntető, összesen 1897-ben érkezett 3,539 polgári, 3,626 büntető, összesen 1896-ban összes érkezés volt 6,991); elintéztetett 1897-ben 3,485 polg., 3,465 bünt., összesen 6,949. (1896-ban 6,942); hátra­lék 1897. végén 162 polgári, 262 büntető, összesen 424. A som­más eljárásban 1897-ben 79 felülvizsgálat, 23 felfolyamodás érke­zett (1896-ban 74. és 18). Hátralék 6 felülvizsgálat, 1 felfolyamodás. Az érdemi elintézésekből átlag egy biróra 330 (1896-ban 298) esett, 13 bírót számítva, holott csak 4 hónapig működött 13 bíró, 8 hónapig azonban csak 12 biró. A kir. ítélőtáblának az első bíróságok határozatai fölött az ügy érdemében hozott határozatai közül 545 100.'0 volt helybenhagyó. Ellenben a Curiától leérkező határozatoknak 80^,/^-a volt helybenhagyó, — számításba véve a helybenhagyóval egy tekintet alá eső 289/ o,' visszautasitót is. 208; 7,165

Next

/
Oldalképek
Tartalom