A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 42. szám - Egy érdekes házasságjogi eset

296 A JOG szetüknek megfelelő, nagy gazdasági jelentőségüknek megfelelő különleges elbánás alá kell venni. Erről máskor. Örülnénk azonban, ha ezen megjegyzéseink által az érdekelt jogászkörök figyelmét felhivni sikerült volna. Egy érdekes házasságjogi eset. Irta: Dr. RAFFAY FERENC, győri kir. törvényszéki albiró. A ki a birói gyakorlatot állandóan figyelemmel kiséri a házassági perekben, örömmel tapasztalhatja, hogy az jó irányban halad és kezd egyöntetű lenni. Sok vitás kérdés helyesen megoldatott s az uj törvény megvalósulása a gyakorlatban szerencsésen sikerül. Vannak azonban esetek, a melyekben még mindig homlokegyenest ellentétes ítéleteket hoznak bíróságaink és vannak alapelvek, a melyek felől nincsenek egy véleményen. E tekintetben érdekes eset fordult elő a győri törvényszéknél. N. János ugyanis keresetet indított a nejével, S. Terézzel Pittsburgban, Amerikában 1894 május 22-én polgári szertartás szerint kötött házasságnak megsemmisitése iránt. Keresetét arra alapította, hogy az Amerikában magyar állampolgárok közt kötött polgári házasságot a magyar törvények érvényesnek el nem ismerik s ezen az alapon kérte annak megsemmisítését. Felperes az 1894: XXXI. t.-c. 138. §-ának 1-só* bekezdésére is hivatkozott, mely szerint a házassági törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok érvényessége a korábbi jogszabályok szerint Ítélendő meg, ezek pedig nálunk semmiféle polgári házasságot érvényesnek el nem ismertek. A kir. törvényszék a keresetet elutasította, de nem érdemi okokból, hanem azért, mert felperes keresetét 1897 augusztus 23-án, vagyis az 1894: XXXI. t.-c. életbeléptét egy évvel jóval túlhaladó idő után. tehát elkésetten adta be. (6,046/p. 896.) A győri kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta s a házasságot semmisnek nyilvánította, a következő indokolással: «Az 1894. évi XXXI. t.-cikk hatályba lépte előtt kötött házasságok érvényessége az id. törv. 138. §-a értelmében a korábbi jogszabályok szerint ítélendő meg. Minthogy pedig az 1895 október 1. napjáig Magyarországban fennállott törvények szerint házasságot polgári tisztviselő előtt kötni nem lehetett és a magyar állampolgárok által külföldön kötött ily házasságok sem tekintettek érvényeseknek, ennélfogva, tekintettel arra, hogy az 1894: XXXI. t.-c. 57. §-ában foglalt korlátozás csak az 51—55. §-ok alapján megtámadható házasságokra vonatkozik, de a megkötés módja miatt érvénytelen házasságra nem alkalmazható, a kereseti jog tehát el nem évült: a peres felek házasságát semmisnek kellett kimondani. Alperesnek 1895 január 21-én született Lajos Pál nevü gyermeke a fentebbiek folytán házasságból származónak tekinhető nem lévén, annak elhelyezéséről és tartásáról az 1894 ; XXXI. t.-c. 95. §-a értelmében intézkedni és alperesnek gyermektartási igénye felett határozni jelen perben nem lehet.» (570/p. 898. sz.) Ezt az ítéletet azonban a Curia megváltoztatta s az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. Ezen kívül így rendelkezett: «Egyszersmind pedig Győr városban 1895 január 21-én született és ugyanaz év február 3-án Lajos Pál névre keresztelt gyermek törvényes származásának az anyakönyvben való kitüntetése a győrbelvárosi r. kath. anyakönyv 12. kötetének 288. lapján foglalt eredeti bejegyzés visszaállításával s illetve az 1895 aug. 22-én 1,519. sz. a. kelt rendelet alapján eszközölt kiigazítás mellőzésével, hivatalból elrendeltetik s e célból az ítélet az illető lelkészszel közöltetni rendeltetik.)) A Curia így indokolta ezt az ítéletet: «Habár a házasság megtámadására nézve az 1894: XXXI. t.-cikknek 57 §-ában kitűzött záros határidő a másodbiróság részéről e tekintetben felhozott s a kir. Curia által is elfogadott indokok szerint azokra az esetekre nem vonatkozik, midőn a házasság kizárólag a házasságkötés alaki kellékei miatt van megtámadva s így felperesnek a házasságkötés alaki kellékeinek hiányára alapított keresete az idézett t.-c. 57. §-a értelmében elévültnek nem tekinthető, felperest mégis keresetével egyébként érdemileg elutasítani kellett, mert az 1894: XXXI. t.-c. életbeléptetése előtt hatályban volt törvények nem rendelkeztek és állandó birói gyakorlat sem keletkezett az iránt, hogy magyar honosok részéről külföldön kötött házasságok érvényének vizsgálatánál és eldöntésénél a házasságkötés alaki kellékei tekintetében, a belföldön kötött házasságokra nézve kötelező törvények irányadók; sőt a nemzetközi magánjog terén általában elfogadott azon jogelv, mely szerint a házasság érvényessége a házasságkötés alaki kellékei tekintetében a házasságkötés helyén fennálló törvények szerint Ítélendő meg s a mely jogelv az 1894: XXXI. t.-c. 113. §-ában is kifejezést nyert, a hazai bíróságok által már ezen törvény hatályba lépte előtt is több izben alkalmaztatott házassági perekben; s igy miután az A) illetve G) alatt csatolt közokirattal kimutatott az a körülmény nem vitás, hogy peres felek az Amerikában fennálló törvények szerint ugyanott 1894. május 32-én házasáll. Hét másodrendű tárgy közül pedig saját tetszése szerint kettőt választhat, mint a melyekből megvizsgáltatni óhajt. Külföldi jelölteknek a schweizi jog ismerete elengedhető. Az államtudorjelölt szóbelije négy kötelező tárgyra terjed ki; ezekhez még két tárgyat kell választania öt melléktárgy közül. Különös esetekben egy értekezés alapján is megadható mind a két doctori cim. A tanárok közül a vizsgálati bizottságba be nem osztottak is kérdezhetnek. Szóbeli csak egyszer ismételhető. Mint különleges eljárás megemlitendő, hogy a diploma, miután a neodoctor izlése szerint latin vagy német nyelven megszerkesztetik, ki lesz nyomtatva, még pedig több példányban az egyes tanárok-, egyetemi hivatalok-, s levéltáraknak való megküldés végett. Egy példánynak a hirdetőtáblára való kifüggesztése által az okmány meghirdettetik s a tény a hivatalos lapban is közöltetik. Megjegyezhetem e helyütt, hogy a zürichi egyetemen a vasúti jog is előadatik, nemkülönben a modern iparjog (szabadalmi és bélyegjog). A gyakorlati ügyvédi vizsgát s az ügyvédeskedés feltételeit, melyek az 1898 június 3-diki uj ügyvédi törvényben foglaltatvák, e szaklapban ismertettem röviden. III. A bécsi egyetemen a pandekták általános tanai s a dologi jog heti nyolc, a kötelmek s a zálogjog heti nyolc, romanisztikus gyakorlatok heti két, római családjog heti három, a római jog institutiói heti kilenc, a római családjog ismét heti három s Gajus institutiói (olvasás s az egyes könyvek magyarázata) heti két órában adatnak elő. Theophilos görög institutio paraphrasisának olvasása, s egyes szemelvények magyarázata heti egy, mig a digesták válogatott helyeinek (igy különösen a dologi s örökjognak) praktikus és egextikus felderítése heti két órát foglal el. A római jog s annak története az egész első éven keresztül, s a második év első félévében hallgatandó, mint kötelező collegium. A harmadik év elején teendő első vagy jogtörténeti államvizsgának a római jog szintén tárgyát képezi. Visszautasítás esetén csak egy év múlva ismételhető s időközben az egyes megjelölt tárgyak is halgatandók. A három szigorlatból álló doktorátus első szigorlatának a római jog szintén láigyát képezi. Mint római jogi tankönyv legnagyobb tekintélyben Chylarz munkája áll, s legnagyobb használatnak örvend. Midőn az egyetemet meglátogattam, az előadások már szüneteltek s igy csak a római jogi colloqiumokat hallgattam végig. Bár a kérdezési modor éppen nem nehéz, a joghallgatók tájékozottsága egyáltalában képtelen volt kielégíteni. A cs. és kir. egyetemi könyvtár, mely 300,000 könyvet tartalmaz, s használatban nem lévő tudományos könyveit jogakadémiánknak is kikölcsönözi, csupán aug. 15-től fogva van zárva egy hónapig. Római jogi tudományos munkákban elég gazdag s monographiák könyvészetéhez is sikerrel használható. IV. A párisi egyetem jogi karán (Ecole des droits, Place du Panthéon) a baccalaureatusi, licenciatusi s doktori vizsgálatok az 1895. április 30-diki decretum által szabályoztatnak. A második vizsga után baccalaureatus, a harmadik után a jelölt, a jog licenciatusává lesz. Az egyes tanfolyamok, a melyéét a kar tanácsa nem tartott fenn kizárólogosan a beirt hallgatók számára, ellenkező intézkedés hiányában bárki által hallgathatók. Ez engegély esetleges visszavonása esetére leendő biztosítás céljából személyre, az illető tanfolyamra, s évre szóló ingyenes hallgatói jegyek bocsáttatnak ki. Ezekért a kar titkári hivatalánál irásbelileg kell folyamodni. A jelentkezőket a dekán esetleg személyazonosságuk igazolására szólíthatja fel. Az iskolai év végén minden egyes hallgató az összes hallgatott tárgyakból vizsgát tesz. A első vizsgálat csak egy részből áll ; a második és harmadik két részre oszlik, s egymásra következő napokon tartatnak ezek. A harmadik vizsgálat első része vagy irásbelileg vagy szóbelileg tehető. Az Írásbelit a szóbelitől több nap választja el. Az iskolai év négy trimesterre oszlik. Az első évi vizsga a negyedik beiratkozás után s az ötödik előtt, a másodévi, a nyolcadik után s a kilencedik előtt, a harmadevi pedig csupán a tizenkettedik beiratkozás után tehető. Az első vizsgálat tárgyai közt szerepel a római jog, még pedig a római Jogi institutiók történelmi fejlődésökben; a második vizsga első részében a római jog azon különös részei kérdezte nek, a melyek fővonatkozásban állnak a francia joggal. Ennek megfelelően az első évben a római jog institutiói het három, a masodikkan pedig a kötelmek tana heti három s a reális actiók het, két órában adatnak elő. A tudorjelöltek szá-