A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 41. szám - Igazságügyi állapotok Bajorországban

162 A JOG ezeknél fogva a felebbezési bíróság nem sértett meg jogszabályt azzal, hogy alperest 162 métermázsa búzának átadására nem, hanem ennek fejében kapott megfelelő vételár visszaszolgáltatására és ennek kamata megfizetésére kötelezte, Ellenben más jogi megbirálás alá esik az alperes terméséből továbbadásra készletben megmaradt 18 métermázsa buza, a mit alperes a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint felperesnek átadni akart, de felperes el nem fogadott, alperes pedig azután magánúton a maga javára eladott. E 18 métermázsa búzát ugyanis alperes köteles volt felperesnek átadni és e búzára nézve, minthogy alperes annak árát megkapta, felperesnek az átvételnél késedelme következtében alperest a keresk. törv. 351. §. értelmében csak az a jog illette meg, hogy azt a búzát a felperes kárára és veszélyére megőrizze vagy nyilvánosan eladja. M nthogy pedig ezt az alperes a fentiek szerint nem tette, de tényleg az a buza, mint szintén egyedi áru az alperesnél nincs meg; minthogy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt hiteles piaci árjegyzék szerint a búzának a kikötött teljesítés idejében 12 forint piaci ára volt és ehhez mérten az árkülönbözet leiperest a keresk. törv. 353. és 356. §§. értelmében megilleti. . . . ezeknél fogva a felebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatása mellett alperest még további 118 írt 80 krban . . kellett marasztalni, (1898 június 8-án, I. G. 139. sz.) Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Kártérítéshez való joga a gyári üzem bérlőjének, ki az uj tulajdonos kivánsága folytán elhagyta a gyárat, a régi tumjdonossal szemben, bár az elhagyás békés uton történt. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Alperes köteleztetik, hogy felperesnek 6,135 frt 98 kr. tőkét stb. fizessen. Felperesek kereseti követelésük többi ré.^zével ezúttal elutasittatnak. Indokok: Alperes .... vasöntődéjét és a . . . . felszerelési tárgyakat felpereseknek arra a célra, hogy a vasöntődében az ő, valamint az alperes megrendelői részére vasöntő munkákat végezzenek, hat egymásután következő évre átengedte; alperes vasöntődéjét az «Unió» részvénytársaságnak eladván, felperesnek állítása szerint, a velők megkötött szerződést a szerződési idő eltelte előtt, annak megkötésétől már a 7-ik hónapra megszüntette. Felperesek az alperes ezen szerződésszegése által nekik okozott kár, illetve az annak folytán elmaradt nyereség megtérítése iránt indították keresetüket . . . Alperes tagadta, hogy szerződésszegő lett volna, mert eladván vasöntődéjét az «Unió» részvénytársaságnak, a felperesekkel megkötött szerződést is arra ruházta. Minthogy pedig a felperesek a szerződést az «Unió» részvénytársasággal megújítván, azzal léptek szerződési viszonyba és . . . az látta el őket egész 1894. évi szeptember 17-ig megrendelésekkel. Minthogy ezek szerint felperesek a szerződést az «Unió» részvénytársasággal fenntartották és folytatták, még ha a jogutód részvénytársaság által felperesek a vasöntöde elhagyására kényszeritettek volna is, annak állítólagos jogtalan cselekménye felperesek kártérítéshez való igényét alperes ellenében meg nem állapítja. De alperes állítása szerint az «Unió» részvénytársaság sem kényszeritette felpereseket a vasöntöde elhagyására, hanem ők önkényt állottak el a szerzdődéstől. . . . A /. alatt csatolt okirat . . . nem a szerződési viszony megszüntetéséből keletkezett, hanem az arra a vételre vonatkozik, melyet a felperesek a vasöntöde elhagyása után az ott maradt berendezési tárgyak iránt az <Unio» részvénytársasággal megkötöttek. Ez okiratban az eladott tárgyak vételárának felvételét ismerték el felperesek és erre vonatkozólag jelenteték ki, hogy az «Unió»» részvénytársaság ellen más követelésük nincsen. A •/• alatti okirattal tehát . . . nincs igazolva, hogy felperesek a vasöntődét önkényt hagyták el, sem az, hogy kártérítési igényökről lemondottak volna. Ellenben felperesek az I) alatt csatolt okirattal igazolták, hogy az «Unió» részvénytársaság velők a szerződési viszonyt fentartani nem akarta és habár egyideig megtűrte is őket a gyárban és azon rövid idő alatt velük dolgoztatott is, de alperes beismerése szerint is külön alku szerint — a G) alatt csatolt okirat szerint már augusztus 9-én és a B) alatti okirat szerint ismételten szeptember 1-én a vasöntöde elhagyására záros határidő kitűzése mellett felhívta őket. A vasöntöde ui tulajdonosának ezen ismételt felhívására felperesek kénytelenek voltak a gyárt eihagyni, az ismételt felszólítások folytán tehát kényszer hatása alatt hagyták azt el. Ezt a körülményt .... alperes terhére kellett betudni, mert . . . nem gondoskodott árral, hogy az eladás folytán felperesek a szerződéssel biztositott jogaikban sérelmet ne szenvedjenek. Ennélfogva meg kellett állapítani, hogy a mennyiben felpereseknek alpejzerződésszegésébó'l károk származott, alperes őket .... kártalanítani tartozik. Kártérítési kötelezettségét a K. T. 272. §-a alapján felperesek elmaradt nyereségére is kiterjeszteni kellett Hi'gv mennyi nyereségük volt felpereseknek a vasöntvények gyártásából, azt ők a keresethez C) alatt csatolt kimutatásban a/. !8'4. mírcius 17-től szeptember 17-ig terjedő gyártási üziet er- dményéhez képest mutatták ki ... . . . . Meghallgatott szakértők azt a véleményt nyilvánitották: I. hogy felperesek azon időn át, mig alperes vasöntődéjében dolgoztak, vagyis 1894. február 25-étől szeptember 17-éig, összes költségük'beszámításával 1,853 frt 58 krt kerestek; 2. hogy ugyanazt az eredményt elérték volna munkájukkal a szakértői vélemény nyilvánítása napjáig, a mely eredménynyel 1894. szeptember 17-ig dolgoztak, mert bár ez idő alatt a nyers vas ára felszökött és a munkabérek is nagyobbak lettek, de ezekhez képest a vasöntvények árai is emelkedtek; és 3. hogy előre nem látható hátrányos körülmények közbejötte nélkül felperesek ugyanazon eredményre számíthattak a még hátramaradt szerződési időre is.... Minthogy attól az időtől, mikor felperesek alperes vasöntődéjében a munkát megszüntetni voltak kénytelenek, vagyis 1894. szeptember 17-ikétől 1896. évi július hó 17-éig, vagyis a szakértői vélemény nyilvánítása napjáig a fentebbi számítás szerint 6,135 frt 98 kr. esik: alperest .... (ezen) nyereségük megtériiésében, stb. marasztalni kellett. Arra nézve, hogy felperesnek a még hátralevő szerződési idő alatt is az 1895. szeptember 17-éig kimutatott eredményt vasöntő munkájokkal elérhették volna, biztos támpont nincsen, ezért felpereseket az azon időre számított elmaradt nyereség megtérítése iránt keresetükkel ezúttal el kellett utasítani. (1897. március 24-én, 1896. évi 103,090. sz.) A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felpereseket .... elutasítja. Indokok:.... Alperes a kereseti követelés ellenében első sorban azt hozza fel kifogásul, hogy felperesek a gyárnak az *Unió» részvénytársaság által történt megvétele után is egy ideig az A) alatti szerződés alapján a munkát a nevezett részvénytársaság részére folytatták és ennek a megrendeléseit teljesítették s a vasöntődét csak később önként és minden kényszer nélkül hagyták el; ennek a kifogásnak kiegészítéseként pedig viszonválaszában azt adta elő, hogy felperesek akkor, a mikor a gyárhelyiség elhagyásába a részvénytársaság felhívása folytán beleegyeztek, az 189 4. szeptember 19-én kiállított •/• alatt csatolt nyilatkozatban bármely cimen támasztható összes követeléseikről kifejezetten lemondtak és a vasöntöde elhagyására a részvénytársaság irányában kifejezetten kötelezettséget vállaltak . . . E nyilatkozatban felperesek — annak világos tartalma szerint — a részvénytársaság irányában kifejezetten kötelezték magukat arra, hogy a vasöntődét 1891. szeptember 21 -én elhagyják. Ebből kétségtelenül kitűnik, hogy felperesek a részvénytársaság által, melynek, saját előadásuk szerint abban az időben alperes is egyik igazgatója volt, a gyárhelyiség elhagyása iránt hozzájuk intézett felhívás folytán, bár kezdetben az A) alatti szerződéshez ragaszkodva, az emiitett felhívásnak eleget tenni vonakodtak is, később maguk is önként beleegyeztek a szerződés elhagyásába, sőt erre a részvénytársasággal szemben kötelezettséget vállaltak; eme tényük által tehát az A) alatti szerződés teljesítésétől elállottak. Ily körülmények között pedig a vasöntöde helyiségének felpereseknek rendelkezésére bocsátására többé alperes nem lévén köteles, sőt e részben a szerződést felpereseknek a részvénytársasággal szemben tett kötelező nyilatkozata következtében többé nem is teljesíthetvén, annak nem teljesítése miatt tőle jogosan kártérítés nem követelhető. Nem bír nyomatékkal az, hogy felperesek állítólag a •/• alatti nyilatkozat kiállítását még közvetlenül megelőzőleg is a részvénytársaságnak azt jelentették ki, hogy kártérítési ügyöket alperes ellenében fentartják és hogy különösen ezt a kijelentést, a mint ezt a végiratban felhívott tanukkal bizonyítani kívánják, akkor tették meg, midőn a részvénytársaság a vasöntöde berendezését megvásárolta; mert felpereseknek eme korábbi kijelentése az által, hogy a később kiállított /. alatti nyilatkozat szerint magukat a helyiség elhagyására a tulajdonosként alperes helyébe lépett részvénytársaság irányában kötelezték, hatályát vesztette és a kifejtetteknél fogva nincs jogi jelentősége annak sem, hogy a •/. alattiban felperesek nem közvetlenül az alperessel, hanem az lUnió* részvénytársasággal szemben kötelezték magukat a helyiség elhagyására, mert felperesek az A) alatti szerződés alapján általuk birlalt helyiség visszabocsátása (elhagyásai tekintetében a nevezett részvénytársasággal mint alperes helyébe lépett uj tulajdonossal a •/. alatti nyilatkozatban foglalt kötelező megállapodásra lépvén, ez által szerződés teljesítésétől a fentebbiek szerint elállottak és mert a szerződés nem teljesítése miatt kártérítést jogosan csak az követelhet, a ki a teljesítés követelésére fel van jogosítva. Az elsőbiróságnak az az érvelése pedig, hogy a •/. alatt csatolt okirat nem a szerződési viszony megszüntetéséből keletkezett, hanem az csak arra a vételre vonatkozik, melyet felperesek a vasöntöde elhagyása után az ott maradt berendezési tárgyak iránt az «Unió» részvénytársasággal megkötöttek, minden alapot nélkülöz, mert a •/. alatti okirat tartalma megcáfolja, mivel ennek csak első pontja vonatkozik az említett és pedig nem a vasöntöde elhagyása után, hanem az okirat tartalma szerint annak elhagyása előtt megkötött vételre az okiratnak következőleg kezdődő: 'kinyilatkoztatjuk ezek után* második pontja ellenben, melyben felperesek magukat kifejezetten a vasöntődének még csak ezután («e hó 21-én») leendő elhagyására kötelezik és a melyben egyúttal azt is kijelentik, hogy semmi címen tehát nemcsak a berendezési tárgyak vételára cimén semmifele követelésük nincs, kétségtelenül a vasöntöde helyisé? hasznalhatasa iránti igény megszüntetését tárgyazza. Ezek szerint az A) alatti szerződés teljesítésétől felperesek a köztük és az Unió részvénytársaság között létrejött kölcsönös megegyezéssel elál, ván annak nem teljesítéséből származó káruknak megtérítését alp eres'