A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 40. szám - A végrehajtási törvény 93. §-ához

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a «Jog» 40. számához. Budapest, Ifi98. október hó 2. Köztörvényi ügyekben. Ágytol és asztaltol való különélés elrendelése a házassági per tartama alatt. (1894: XXXI. t.-c. 98., 99., §-ai.) k . -A..kassai kin törvényszék (1898 január 12. 112. sz. a.) ^ch. byozo felperesnek E. Elza alperes ellen házassági kötelék telbontasa iránt indított perében a következő Ítéletet hozott: ,res ÍClek k"zött a leibici polgári anyakönyvvezető előtt lb%. evi aug. 25-én kötött házasságot az 1894: XXXI. t.-c. 80 §-a) pontja alapján alperesnő vétkeségéből telbontja stb. A kassai kir. Ítélőtábla (1898 ápril 4-én 643. sz. a.) az elsobiroság ítéletét helybenhagyta stb. A m. kir. Curia (1898 aug. 31. 2,281. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával peres feleknek ágytól és asztaltol való különélése 6 havi időtartamra elrendeltetik, szabadságában állván felperesnek az 1894: XXXI. t.-c. 100. §-ában megjelölt határidő alatt a házasság felbontását kérni. Indokok: Az eljáró kir. törvényszék 1897 március 31-én 2,058. sz. a. hozott Ítéletével a 2,058/97. sz. keresetben az 1894: XXXI. t.-c. 98. §-ára alapított kérelmen felül a peres feleknek ágytól és asztaltól való különélését nem csak az 1894: XXXI. t.-c. 98. §-a, hanem ezen t.-c. 99. §-a alapján is elrendelte, az ugyanazon napon és ugyanazon szám alatt hozott végzéssel pedig a felek közötti birói békéltetés megkísérlése céljából határnapul május 5-ikét kitűzte és a birói békéltetésnek sikertelensége után a kereset érdemében 1897 június 25-én tárgyalást tartott. Tekintve, hogy a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélése a 98. §. alapján a házasság felbontása iránt indított bármely perben, bármikor, de csak a házasfelek bármelyikének kérelmére a per tartama alatti időre feltétlenül elrendelendő, mig az a 99. §. alapján csak az ebben megjelölt bontó okokra való hivatkozás esetében, a kibékülés megkísérlése céljából, de hivatalból, a tárgyalás, illetve a bizonyítási eljárás befejezése után rendelendő el és ezen elrendelt különélésnek ideje alatt a peres felekkel való birói tárgyalásnak helye nincs: a kir. törvényszék részéről 2,058. sz. ítélettel elrendelt különélésnek a 99. §-ban meghatározott joghatály nem tulajdonitható. Minthogy pedig felperes az 1894: XXXI. t.-c. 90. §. a) pontjában meghatározott bontó okból kérte a házasság felbontását, ez esetben pedig 99. §. szerint a házasság felbontása előtt a házasfeleknek ágytól és asztaltól való különélését mindenkor el kell rendelni; mindkét alsóbiróság ítéletét a fenti rendelkező rész értelmében megváltoztatni kellett. házasságot az alperes vétkességének megállapítása mellett az 1894. évi XXXI. t.-c. 78. §-a alapján végleg felbontotta stb. A pécsi kir. ítélőtábla (1898. ápr. 12. 692. sz. a.) a kir. tvszék ítéletét helybenhagya stb. A m. kir. Curia (1898 szept. 7. 3,191. sz. a.) mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította. Indokok: Ha az alperes részéről 2-/. alatt csatolt 1896. ápr. 7-én kiállított bizonyítvány tartalmával szemben a per adatai alapján bizonyítottnak volna is tekinthető felperesnek az az állítása, hogy alperes a házasságkötés napján vagyis 1896. február 11-én nemi betegségben szenvedett és 'felperest ezzel a betegséggel megfertőztette, felperest az 1894. évi XXXI. t.-c. 78. §-ára alapított keresetével el kellett utasítani; mert magában véve az a körülmény, hogy a férj, noha nemi betegségben szenvedett, nejével mégis a házasság megkötését követő napokban közösült, a nő testi épségét avagy egészségét veszélyeztető s az idézett §. rendelkezése alá vonható súlyos bántalmazásnak nem minősíthető. De nem volt a keresetnek az idézett t.-cikk 80. §-ának a) pontja alapján sem hely adható, mert a 2-/. alatt csatolt, tartalmára nézve felperes részéről nem vitatott bizonyítvány szerint a házasság megkötését követő 2. hónapban teljesen egészségesnek találtatott, ezzel szemben pedig a per adataival hitelt érdemlő módon nincs bizonyítva, hogy alperes a házasság megkötése idején fertőzést eredményezhető nemi betegségben szenvedett: a kihallgatott tanuknak vallomásaiból kitűnik ugyan, hogy alperes panaszkodott arról, hogy nejével nem tud közösülni, de eme vallomásokból, még ha alperes nemi betegségben szenvedett volna is, nem lehet arra következtetni, hogy alperes ezt a körülményt annak tulajdonította, hogy nemi betegségben szenved s hogy így fertőzést eredményezhető betegség tudatával kívánt nejével érintkezni, a fertőzés tényére nézve tehát az idézett törvényszakasz rendelkezése alá vonható szándékos kötelességsértés esete nem volt megállapítható, felperes pedig a férje ellen egyéb bontó okokat fel nem hozott. A hitbizomány állagához tartozó vagyonok rendszerirt elidegenithetlenek. Ettől azonban eltérésnek lehet helye rendkívüli esetekben, melyeknek fenforgását azonban a bíróság van hivatva megállapítani. A m. kir. Curia (1898 szept. 6. 3,941 sz. a.) mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával b. B. S. Ödön hitbizományi birtokos a h. B. S. illetőleg gr. B. Lajos-féle hitbizományhoz tartozó többrendbeli épületek és kisebb birtokrészek árverés utján eladatásának engedélyezése iránt 1897 május 18-án 6,192. sz. a. benyújtott kérvényével elutasittatik. Mert a hitbizományi intézmény természete szerint a hitbizomány állagához tartozó vagyonok rendszerint elidegenithetlenek, a mi a jelen esetben az alapító levélben is kifejezve van, s ettől eltérésnek csakis rendkívüli esetekben lehet helye; az a körülmény azonban, hogy az eladásra kijelölt ingatlanok szétszórt fekvésük s az épületek a regalejog megszűnte folytán, célszerűen és megfelelő haszonnal nem kezelhetők, — különös tekintettel arra, hogy az eddig elért tiszta jövedelem 9,231 frt 03 kr. s az eladás utján befolyandó összegek 4<>/o kamata = 9,360 frt között mutatkozó különbözet = 128 frt 97 kr. az ingatlanoknak és épületeknek megfelelő haszonnal kezelhetésére mutat, illetőleg ez a különbözet olyan csekély, hogy azzal a hitbizományi vagyon megváltoztatása alaposan nem indokolható, ilyen rendkívüli esetnek nem tekinthető. Azon körülmény, hogy alperes a házasságkötés napján nemi betegségben szenvedett és ezen betegséggel felperest megfertőztette volna is, nem vehető a H. T. 78. §-ában körülirt testi épséget vagy egészséget veszélyeztető súlyos bántalmazásnak és elegendő oknak a házasság felbontására. A szegzárdi kir. törvényszék. (1897. dec. 18. 9,795. sz.) S. Erzsébet felperes, B. Mihály alperes peres felek között Bölcskén 1896. évi febr. 11-én az állami anyakönyvvezető előtt kötött A házassági törvény életbeléptét megelőzőleg a szentszéknél folyamatban volt perekben való eljárás. (1894. XXXI. t.-c. 137. §.) A budapesti kir. törvényszék (1897. márc. 30. 9,054. sz. a.) P. Bélának E. Karolin elleni kérvényi ügyében következő határozatot hozott: Tekintve, hogy a házasság felbontása iránt a kir. törvényszék előtt lefolytatandó per, a mennyiben az az illetékes szentszéknél már folyamatban volt, az ott benyújtott kereset alapján csak az esetben folytatható, ha az iratok az illetékes szentszéktől ide hivatalból áttétetnek, a mi eddigelé nem történt meg; egyébként pedig a per e helyütt csakis szabályszerűen felperesi kereset alapján indítható meg: ennélfogva ezen kérvény, mint az eljárás folyamatba tételére nem alkalmas, folyamodónak P. Kálmán ügyvédje kezéhez visszaadatni rendeltetik. A budapesti kir. ítélőtábla. (1897. jun. 18 3,634. sz. a.) az elsőbiróság neheztelt végzését indokai alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia. (1898. szept. 15. 3,693. sz. a.) Mindkét alsó bíróság végzésének megváltoztatása mellett a kérvény elfogadtatik és a kir. törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Az 1894. évi XXXI. t.-c. hatályba léptének napján, 1895. október 1-én az egyházi bíróságoknál folyamatban volt házassági perekben azon napon tul, az idézett törvény 137. §-a szerint a kir. biróságok járnak el. Minthogy pedig kérvényező a kérvényéhez csatolt iratokkal igazolta azt, hogy a neje ellen házasság felbontása iránt a váci szentszék előtt indított pere 1895. október 1-én még folyamatban volt és a fenthivatkozott törvényszakasz értelmében annak folytatása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik; minthogy továbbá a peres felek utolsó állandó együttlakásukra való tekintettel a további eljárásra nézve a budapesti kir. törvényszék illetékes: mindkét alsóbiróság végzésének megváltoztatásával a kérvényt elfogadni s az elsőbiróságot szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Bérleti viszonyból felmerülő praejudicális keresetek az értékhatárra való tekintet nélkül a sommás perutra tartoznak. A bérleti szerződés tárgyának birói uton való elárverezése nem képezi a bérleti szerződés azonnali megszüntetésének törvényes okát és az árverési vevő köteles a végrehajtási törvény 181. §-a értelmében a bérlőnek előzőleg a helyi szokásnak megfelelő módon és időre felmondani.