A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 39. szám - Néhány szó a btk. 473. §-a alkalmazásához - A tanuk járandóságának kérdéséhez - Boszorkány-égetés Biharban

Tizenhetedik évfolyam. 89. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V.t Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGTÁR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Budapest, 1898 szeptember 25. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér* mentve küldve: Negyed évre _ 1 frt 60 kr. Fél « _ 8 « — « Egész « _ 6 « — « Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM.: _Elöfizetési_felhivás.£— Néhány szó a btk.^473. §-a alkalmazásához. Irta: Lehoczky Sándor kir. tvszéki biró, Eperjes. — A tanuk járandóságának kérdéséhez. Irta : dr. Végh Imre kir. tszéki biró, Miskolc. — A btkv. 408 §-ához. Irta: dr. M a k u c z Arthur, kir. btő tszéki albiró, Budapest. — Belföld. (A magyar általános polgári törvénykönyv. — Kevés a kir. ügyész. — Uj birói állások. — Az esküdt bíróságok életbeléptetése iránti ministeri rendeletek.) — Ausztria és külföld. (Az orosz ügyvédség. — Külföldi judikatura. Közli: dr. Oláh Dezső ügyvéd. Bpest.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Házasságban született törvénytelen gyermek. I. Irta: dr. D a 1mady Lajos ügyvéd, Nagy-Körösön. 11. Irta: Göldner Károly törvényszéki biró Brassó). Irodalom. (A külügyek vezetése Svéd-Norvégországban s nálunk. Irta : T h a 11 ó c y Lajos. Ismerteti: dr. Horváth János, pestvidéki kir. alügyész.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : Boszorkány-égetés Biharban. Irta : K. Nagy Sándor, pestvidék kir. tvszéki biró. MELLEKLET : — Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny»-ből (Csődök—Pályázatok). Előfizetési felhivás! Október hó i-jével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani. Az előfizetések a «Jog» kiadóhivatalához: Budapest, V. Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. Néhány szó a btk. 473. §-a alkalmazásához. Irta: LEHOCZKY SÁNDOR eperjesi kir. tszéki biró. A büntető igazságszolgáltatás terén is, sajnos, még mindig nagy a kérdések száma, a melyekben a judicatura nem tud megállapodásra jutni, de leginkább tapasztalható ez abban a gyakori esetben, a midőn közhivatalnok hivatali hatalmával visszaélve, valakit tettleg bántalmaz és egyidejűleg azon 8 napon belül gyógyult testi sértést is ejt, azaz : a midőn az döntendő el. hogy a btk. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségének és a btk. 301. §-ába ütköző könnyű testisértés vétségének halmazata állapitandó-e meg a vádlott terhére, avagy ha nem, feltéve mindig, hogy magán-inditvány van : melyik vétségben mondassék ki a vádlott bűnösnek ? Minden elképzelhető módon döntöttek már a bíróságok, legújabban pedig a kir. Curia két teljesen homlokegyenest ellenkező Ítéletet hozott, ugy hogy most már nem lehet eligazodni, mi hát a tulajdonképeni álláspontja ebben a kérdésben. Ugyanis az 1895. évi július 9-én 4,651. szám alatt hozott ítéletében a kir. Curia a vádlott bűnösségét csakis a btk. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétségére nézve állapította meg, kijelentvén, hogy miután a btk. 473. §-a alá eső vétség miatt a btk. 484. §-a értelmében a megállapított szabadságvesztés-büntetésen felül a viselt hivatal vagy állás elvesztése is kimondandó, az ezen vétséget képező cselekmény veendő súlyosabb beszámítás alá esőnek, a btk. 301. §-a alá eső és a 302. §-a szerint mellékbüntetés gyanánt pénzbüntetéssel sújtandó könnyű testi sértésnél, a mely épen ezért csakis súlyosító körülmény gyanánt jöhet figyelembe. Míg ugyancsak a kir. Curia az 1898. évi május 11-én 1897. évi 8,607. sz. alatt hozott ítéletében hallgatólag ennek épen az ellenkezőjét tette magáévá, a mennyiben a nagyváradi kir. ítélőtábla által 1897. évi 1,509. szám alatt hozott ítéletnek elfogadta a következő indokait: «A btk. 473. §-ába ütköző hivatali hatalommal való visszaélés vétsége csak az esetben büntethető, ha mint egymagában álló cselekmény jelentkezik, avagy nem egy súlyosabb beszámítás alá eső más büntetendő cselekménynyel együttesen követtetett el; minthogy azonban a btk. 301. §-a szerint minősülő, szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújtandó könnyű testisértés, a szabadságvesztésen íelül csak a viselt hivatal elvesztésével büntetni rendelt hivatali hatalommal való visszaélés vétségénél súlyosabb beszámítás alá eső cselekménynek tekintendő, a könnyű testi sértés vétsége az enyhébben büntetendő hivatali hatalommal való visszaélés vétségét absorbeálja, miért is az elsőbiróság Ítéletének az összbüntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése mellőzendő és R. Tódor vádlott egyedül csak a könnyű testi sértés vétsége miatt volt bűnösnek kimondható.)) A judicaturában tapasztalható eme ingadozásra az szolgáltat okot, hogy a btk. 473. §-ában ki van mondva, hogy az abban meghatározott vétség csakis akkor állapitható meg, ha a tettes cselekménye súlyosabb beszámitás alá nem esik, a mely intézkedése a törvénynek legkevésbé sem helyeselhető, sőt egyenesen hibáztatandó, mert mivel sem lehet indokolni, hogy azt a közhivatalnokot, a ki a hivatali hatalmával visszaélve valakit tettleg bántalmaz és e közben azon, mondjuk 20 napon tul gyógyuló testi sértést ejt, a biróság viselt hivatatalának elvesztésére nem ítélheti, ellenesetben azonban, ha t. i. testi sértést nem okozott, már a bíróságnak ki kell mondani a viselt hivatal vagy állás elvesztését. «Hogy-hogy, kérdezheti joggal mindenki, — ha az egyik, a ki kevesebbet tett, elveszti a viselt hivatalát, miért nem veszti el a másik is, a ki többet tett?!» «A törvény igy rendelkezik,)) adjuk válaszul, de ezzel aligha sikerül megbékítenünk a jogérzületetet, a melyre bántólag kell hogy hasson a szembeötlő igazságtalanság. Ám a törvény törvény, azt addig, a mig nincs módosítva, követni tartozunk, bárminő visszásságra vezet, de kétségkívül törekednünk kell, hogy ha van mód és lehetőség, a törvény helyes alkalmazásával a visszásság számát lehetőleg csökkentsük; A kir. Curia a fentebb, az első helyen ösmertetett Ítéletében rámutatott, hogy erre van mód és lehetőség, csak azt kell elfogadnunk, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége a könnyű testi sértés vétségénél súlyosabb beszámitás alá eső cselekményt képez, a mi ellen alapos kifogás nem is tehető. Mert igaz ugyan, hogy a törvény a könnyű testi sértés vétségét szabadságvesztésen felül pénzbüntetéssel is suitja, ellenben a hivatali hatalommal való visszaélés vétségét szabadságvesztésen felül csakis a viselt hivatal vagy állás elvesztésével rendeli büntetni, hanem ezért azt állítani, hogy a könnyű testi sértés vétsége súlyosabb beszámitás alá eső cselekmény, nézetünk szerint, nem lehet, miután a viselt hivatal elvesztése erkölcsi hatásánál fogva is van olyan súlyos természetű mellékbüntetés, mint a pénzbüntetés, anyagilag véve pedig nem ritkán sokkal érzékenyebben érinti az elitéltet, mintha az pár forint pénzbüntetéssel sujtatik. Különben az a körülmény, hogy törvényünk szerint a könnyű testi sértés vétsége a séitett indítványára, magánvádra, ellenben a hivatali hatalommal való visszaélés vétsége hivatalból üldözendő delictumot képez, arra mutat, hogy maga a törvényhozó is az előbbi vétségnek csekélyebb jelentőséget tulajdonított az utóbbinál. Nincs tehát semmi elfogadható alapja annak a nézetnek, hogy a btk. 473. §-ában meghatározott delictum enyhébb beszámitás alá eső cselekmény a könnyű testi sértés vétségénél. Csak sajnálnunk lehet ezeknélfogva azt, hogy a kir. Curia a régibb álláspontját ujabban feladta, mert ezzel ismét tág kaput nyitott a visszásságoknak és megnehezítette a judicatura megállapodásának kijegecesedését, a mi reméljük, előbb-utóbb az általunk helyeselt irányban fog bekövetkezni, (0ö: Lapunk mai száma 12 oldalra téried.