A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Lajstromrendszer

268 A JOG zavarban van, mert a mostani állapot mellett, jövő évi januáriusra kellene terminust adni. A felülvizsgálati tanács helyettes elnökévé G o 111 curiai biró rendeltetett ki. Álszerződés után követelhet-e a kincstár illetéket? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a napokban a budapesti kir. Ítélőtábla, mely a feltett kérdésre nemmel felelt. A tényállás a következő: Az egyesült fővárosi takarékpénztárnak — ifj. F. István elleni végrehajtási ügyében az elsőbiróság a kincstárnak illeték cimén 0,172 frtot sorozott. A budapesti kir. ítélőtábla a kincstárt elutasította, indokul a többi között a következőt hozván fel: Ama szerződés, melyet ifj. F. István atyával, utóbbinak ingatlanaira vonatkozóan kötött és mely után a feltételesen sorozott kincstári illeték kiszabatott, álszerződés volt, mely jogügylet azonban, tekintettel a fenforgó körülményekre, büntetőjogi szempontokból nem volt oly cselekménynek minősíthető, melynek alapján, a dolus hiányánál fogva, vádlott bünöségének megállapithatására elegendő jogalapot szolgáltatott. Eme büntetőjogi szempont azonban £s ennek következménye, vádlott felmentése egymagában, a tényleg álügyletnek megállapított jogügyletet, még korántsem minősjti a polgári anyagi jog szempontjából érvényesnek és joghatályodnak; mert megállapittatván az, hogy a szerződésben foglalt jogügylet csak álügylet volt, eme ténykörülmény, tekintve, hogy a kérdéses jogügyletből, a szerződések érvényességéhez az anyagi jogszabályok szerint szükségelt főkellék, a feleknek az ügylet megkötésére irányuló akarata teljesen hiányzott, eme szerződést már önmagábbn véve érvénytelennek és joghatálytalannak minősitik. Minthogy pedig ily jogügyletből sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak, az ilyen után kiszabott illeték sem képezhet jogos követelést és igy az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával, a kir. kincstárt kérelmével elutasítani kellett annál is inkább, mert az illeték jogilag nem létező ügylet után szabatván ki, a kincstár annak utólagos elestével tényleges kárt nem sztnved, sőt ellenkező esetben harmadik személyek rovására minden jogos alap nélkül gazdagodnék. (1898. aug. 23-án. 5,331.) A rendőrség fotografálása nem képez büntetendő cselekményt. M. Vilmos hivatalos hatalommal való visszaélés miatt tett följelentést a fővárosi államrendőrség ellen, azt hozva fel panasz gyanánt, hogy f. évi februárban Garlathy Ödön rendőrkapitány őt maga elé idézte és közölte vele, hogy le fogja fényképeztetni, a mi tiltakozása dacára és arra való utasítással, hogy ellenállás esetén a jelen volt titkos rendőr segédletével kényszer is fog alkalmaztatni, megtörtént. A budapesti büntető törvényszék a feljelentést mint bűnvádi eljárásra nem alkalmast férretelje, indokul a következőt hozván fel: A rendőr-kapitánynak felvijágoHtó jelentése szerint M. Vilmos hivatalos uton tényleg lefényképeztetett, ezt a rendszabályt a főkapitány azzal indokolja, hogy országszerte a rarsetkrlrm> békét raegbe»t-& és az osztályok közötti gyűlölséget előidéző izgatás folyik, a melyet egyesek kezdeményeznek és szitának, hogy ezek az izgatók a vidéki rendőri hatóságok előtt is személyükben ismeretesek legyenek, a mi egyedül képesiti ezeket a hatóságokat arra, hogy az izgatóknak működéséi megakadályozhassák, elkerülhetlennek tartotta a fővárosi rendőrség általa gyűjtött adatok alapján izgatóknak tartott egyének lefijnyképezLetését. Minthogy pedig értesülései arra nutatnak, hogy ebben az izgatásban M. Vilmos sokoldalú tevékenységet fejtett ki, a lefényképeztetést ellenében is alkalmaztatta. A blkv 475. § ába ütköző vétség előfeltételét az képezi, hogy a közhivatalnok visszaélést követ el a reá ruházott hivatalos hatalommal, a mi azonban a jelen esetben nem forog fenn. Ugyanis a rendőrség feladatát képezi a bűncselekmények megelőzése, azok elkövetésének megakadályozása is, a mely működésében őt bizonyos, a bűnözés fejlődő technikájához alkalmazkodó diskrecionális hatalom kétségtelenül megilleti. Akkor pedig, midőn arról van szó, nogy az ország közrendjét sikeresen bolygató intensiv bujtogatás akadályoztassék meg, a mikor tehát nem a megtorlás, hanem a megelőzés lép előtérbe, eredményes eszköznek kell felismerni azt, hogy a bujtogatok arcképe az ország összes rendőri hatóságaival ' közöltessenek. Ilyen célirányos és biztos sikerben egyedüli eszköznek igénybevétele az emiitett diskrecionális hatalommal való visszaélésének nem tekinthető, de ép oly kevéssé képez visszaélést azon személyeknek kiválasztása, a kiket a rendőri hatóság közvetlen észleletei, vagy teljesen megbízható értesülései alapján izgatóknak tart. E tekintetben az egyedül lehetséges és minden ellenőrzés alól kivett alapot csak magának a rendőrségnek értesülései és jóhiszemű megfigyelései nyújthatják. Az emiitett főkapitányi jelentésben pedig számos adat van felhozva arra nézve, hogy MVilmos az ország közbékéjét zavaró, a személy- és vagyonbiztonságra is könnyen veszélyessé válhatott agrár szocialista izgatásban részt vett, a mi a roszhiszemüséget az ő személyének kiválasztásában kizárja. — A budapesti kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését indokai alapján helybenhagyta. — (1898. aug. 30. 8,224.) A budapesti tudomány-egyetem jogi fakultásának tanrendé az 1898 99. tanév első felére: Magyar közjog. (Alkotmányjogi. Lec hn er Ágoston. — Repetitorium és colloquium a magyar közjogból. Ugyanazon tanár. — Egyetemes európai jogtörténet. Hajnik Imre. —Magyar büntetőjog (általánosrészj; Sc h n i e r e r Aladár. — Magyar polgári törvénykezési rendtartás. (Bírósági szervezet. Ügyfelek. Sommás, rendes és örökösödési eljárás Herczegh Mihály. — Magyar magánjog, iÁltalános rész. Dologbeli jogok). Ugyanazon tanár. — Ausztriai általános magánjog. Sághy Gyula. — A pandecták általános részéből. Ugyanazon tanár. — Római jog. (Bevezetés a jogi tanulmányokba. Források. Altalános tanok az Institutiókból). Vécsey Tamás. -A római jog forrásainak exegetikus olvasása a seminariumban. Ugyanazon tanár— Magyarország statisztikája. (I. Rész. Népességi statisztika;. Láng Lajos. — Nemzetközi kereskedelmi politika a XIX. században. Ugyanazon tanár. — Egyházjog. Antal Gyula. — Osztrák öröklési jog. Ugyanazon tanár. — Egyházi jog. Kovát s Gyula. — A bevett protestáns és görögkeleti egyházak szervezetei. Ugyanazon tanár. — Allamszámviteltan (gazdasági számtartás) tekintettel a törvényhatóságok és községek háztartására. B o c h k o r Károly. — Nemzetgazdaságtan (elméleti rész). Földes Béla. Nemzetgazdasági és statisztikai seminarium. Ugyanazon tanár. — Magyar magánjog (általános rész.) Z sö g ö d Benő. — Kereskedelmi és váltójog. Nagy Ferenc — Magyar alkotmány és jogtörténet. Timon Ákos. — Magyar pénzügyi jog. M ari ska Vilmos. — A közlekedési politika főelvei. Ugyanazon tanár. — Politika. (Bevezetés. Kormányzat és közigazgatástan). Concha Győző. — Államtudományi seminarium. Ugyanazon tanár. — Római jog. (InstuÚtiók). Schwarz Gusztáv. — Közegészségügy. Fodor József. — Római jog. (Az Instutitiók általános része a perjoggal). Szentmiklósi Márton. — Büntetőjog. (Általános rész). F a y e r László. — Bűnvádi eljárás, az uj bűnvádi eljárás alapul vételével. Ugyanazon tanár. — Büntetőjogi seminarium. Ugyanazon tanár. — Egyetemes európai jogtörténet. Király János. — Középkori magyar büntetőjog. Ugyanazon tanár. — Jogbölcselet: ajog keletkezésénekés fejlődésének törvényei és visszavezetésük elemi okokra, Pikl e r Gyula. — Jogbölcseleti és összehasonlító jogtudományi seminarium. Ugyanazon tanár. — Tételes nemzetközi jog C s a r a d a János. — Észjogi előadások. Ugyanazon tanár. — Nemzetközi magánjog. (Általános rész). Ugyanazon tanár. — Magyar közigazgatási jog. K me ty Károly. — Válogatott helyek a magyarközigazgatási jogból. Ugyanazon tanár. — Telekkönyvi rendtartás magya rázata. Csillag Gyula.— A gazdasági és ipari szövetkezetekrőlNeumann Ármin. — Morálstatisztika (különös tekintettel a bűnügyek eseteire). Dobránszky Péter. — Törvényszéki orvostan (különös tekintettel a jogászok szükségleteire). Csatáry Lajos. — Egyházi büntető hatalom. Melichár Kálmán. - Az egyházjog forrásai. Ugyanazon tanár. — Törvényszéki elmekórtan. B a b a r cz i-S c h w a r tzer Ottó. — Bűnvádi perrendtartásunk vezérelvei. Balogh Jenő. — Közgazdaságtan. Kovács Gyula. — Egyházjog. Rei n e r János. — A római jog alaptanai. Hoffman József. — Közgazdaságtan. (Gazdaságtörténeti bevezetés. Népesedéstan. Irodalomtörténet. A fogyasztás elmélete). Ma nd el ló Gyula. — Magyar parlamenti jog. Pol ner Ödön. — A ministeri felelősség. Ferdinandy Géza. — A törvényhozó-hatalom politikája, parlamenti reformkérdések. Balogh Arlhur.— A politika történetének áttekintése. Ugyanazon tanár. Curiai és táblai értesitések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetői n len ek 4ijiuiatiul szolgáltat]ak. Az ide vonatkozó levelezést tért fiésrk kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Aradon dr. St. P. Nincs elint. A biró ur még szabadságon. -T ekés K. I. Békési népbank. — Bleuer Zs. érk 986/98. v. sz. a. n. e. e d. Hegedűs. — Brassó dr. W. J. Samu E. Sára érk. 939 és 940/98. sz. a. n. e. eld Jókuthy. — Brassó H. L Bővebb adatokat kérünk. Ermihályfalva dr. F. A. Dr. Sonet. — Uzonyi P. érk. 2,101/9S. sz. a. n n. eld. Klinkó. — Benedek M. — Szondi I. érk. 3,303/98. sz. a. n. e. eld. Pitroff. — Cesterreicbos S. — Nagy K. Óns. érk. 5,502/98. s/.. a. n. e. eld. Horváth. — N.-Kanizsa F. A. A legközelebb számban adhatjuk csak az értesítést. — H.-Böszörmény Fr. J. Nincsnnek elint. - S-A. Ujhely dr. H. B. Sére J.-né és tsai. -- Bereczky B.-né és tsa érk. 5,476/98. sz. a. n. e. eld. Major. — Pápa St. L. Weisz S. — Weisz J. érk. 4,601/98. sz. a. n. e. eld. Grecsák. — Zombor dr. G. I. Zimmermann. — Schladt nem érk — Wollweites. — Vlaskalits érk. 2,814/98. sz. a. n. e. eld. Klimkó. — Knéxy A. — Özv. Knézy J.-né érk. j 5.112/98. sz. n. e. eld. Vermes. Kikindai Ferenc nagykikindai kir. közjegyző irodájában helyettes — esetleg közjegyzői jelölt — azonnal alkalmazást nyerhet. A német és szerb nyelvnek birása szükséges. A pályázók gyakorlati és egyéb bizonyítványaikat egyszerű másolatban mutassák be feltételeikkel nevezettnek. x T A belényesi kir. közjegyző irodájában egy román nyelvben jártas jelölt vagy helyettes, előnyös feltételek mellett azonnal alkalmazást nyerhet. x 2 Dr. Berzsenyi Gerő ügyvédi irodájában Lengyeltótiban, f. é. okt. i-től kezdődöleg egy kamarailag bejegyezhető jelölt, alkalmazást találhat. Fizetés: havi 6o frt s 2 frt 50 kr kiküldetési dij. a Kossá Dezső siklósi ügyvéd irodájában gyakorlott ügyvédjelölt — ki esetleg iroda vezetésre is képes — alkalmazást nyerhet. Fizetése alkalmazhatóságához mérten havi 50 frtól 100 frtig. Gyakorlati képesség és fizetési igény megjelölésével ellátott ajánlatok közvetlen hozzá küldendők. f'ÁLLAS • - KNY TÁRSASAC NYOMDÁJA rUJLAPESTEN Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teféz-kórüt 31. Dr STILLER MÓRJakik V., Rudolf-rakpart* 3