A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 38. szám - Lajstromrendszer

A J lajstromozott daraboknak ugy rendben kell lenni, akár a tkvi betéteiteknek. Kivétel csak azon darabokra tétetik, melyek a bírónál vannak. Iratok eltévedése elő nem fordulhat, egyébként én minden hó végén számba veszem az összes darabokat, s itt még a dijnok is tudja, hogy melyik darab kinél fordult meg utoljára. A gyakorlati kezelésre szívesen szolgálok útmutatással más alkalommal. Ezúttal általánosságban annyit fejezek ki hogy : A lajstromrendszer haladást jelez, s sikerrel alkalmazható. Reakcióra nincs szükség! Dómján L. kir. aljbiró, Sajó Szt.-Péter. Belföld. A Curia és bpesti kir. tábla részvéte az országos gyászban. A magyar királyi kúria és a budapesti kir. Ítélőtábla f. hó 13-án teljes ülést tartott, a melyen e birói forumok részvétüket fejezték ki az uralkodót és a nemzetet ért súlyos csapás felett. A m. kir. Curia délelőtt 10 órakor tartotta meg teljes ülését, a melyen Szabó Miklós elnök rövid szavakban bejelentette a megrendítő gyászesetet, s azután a következő indítványt terjesztette a teljes ülés elé: Adjon a kir. Curia őszinte fájdalmának és legmélyebb gyászána< jegyzökönyvében kifejezést; bizza meg egyúttal az elnökséget, hogy azon mérhetlen veszteség felett, mely a királyné ő felségének váratlan halála által urunk ő felségét, az uralkodóházat és az országot érte, a m. kir. miniszterelnök közvetítésével juttas-a a trón zsámolyai.oz a kir. kúria tagjai legbensőbb tájdalmának és hódolatteljes részvétének nyilvánítását. Mondja ki a kir. Curia, hogy ő felsége, elhunyt nagyasszonyunk íöldi maradványainak eltakarítása napján ülést nem tart. A teljes ül is az elnök indítványához hozzájárult. A budapesti kir. ítélőtábla szintén délelőtt fél 10 órakor Erzsébet királyné ő felsége gyászos halálesete folytán teljes ülést tarlott. A kir. ítélőtábla összes tagjai gyászöltönyben jelentek meg a teljes ülésen. A beteg Vértessy Sándor kir. Ítélőtáblai elnök helyett a teljes ülésen Sárkány József alelnök elnökölt. Sárkány alelnök a teljes ülést a következő beszéddel nyitotta meg, a melyet a teljes ülés tagjai állva hallgattak végig. Tisztelt közgyűlés ! Az a rettenetes szerencsétlenség, mely ő csász. és ap. kir. felsége, legkegyelmesebb urunkat és királyunkat, a fenséges uralkodó házat és édes hazánkat ez idő szerint legmélyebb gyászba borította immár Istenben boldogult Erzsébet királynénk megdöbbentő halála képezi egyedüli s nagyon szomorú tárgyát mai ülésünknek. Orgyilkos kéz átkos merénylete oltotta ki drága életét a legjobb királynénak, a kinek áldott, jóságos lényét mintegy az isteni gondviselés különös kegyelmének jelenségét, mint Magyarország Őrangyalát ismerte és imádta a magyar nemzet minden tagja. És most a borzasztó gyászeset folytán egy megmérhetetlen veszteségnek reánk nehezedő súlya és egy épen oly megmérhetetlen fájdalomnak lesújtó érzete tölti el a magyar köz-és magánélet minden rétegét és az országnak minden talpalattnyi földjét, a hol csak egy hü magyar sziv dobog. Ezen véghetetlenül mély hazafiúi fájdalom közvetlen hatása alatt gyűltünk egybe mi is, tisztelt teljes ülés, hogy legmélyebb bánatunknak és hódolatteljes részvétünknek testületileg is kifejezést adhassunk. Engedje meg tehát a t. teljes ülés, hogy ez irányban indítványomat a t. teljes ülés elé elfogadás végett a következőben terjeszthessem elő: 1. Mondja ki a t. teljes ülés, hogy ő felsége, Istenben boldogult Erzsébet királyné gyászos elhunyta felett a budapesti kir. ítélőtábla hódolatteljes alattvalói részvétét és legmélyebb bánatát ő cs. és kir. apostoli felsége, gyászba borult urunk királyunkhoz, a trón zsámolyához juttatni óhajtja. 2. Mondja ki a t. teljes ülés, hogy e legmélyebb bánatának és részvétének tolmácsolására ő nagyméltóságát, a m. kir. igazságügyminiszter urat felirat utján kéri fel. 3. Mondja ki a t. teljes ülés, hogy e határozatának foganatosításával az elnökséget bizza meg. A teljes ülés ez indítványokat elfogadta, mire az elnök berekesztette az ülést. A bpesti ügyvédi kamara részvéte. A budapesti ügyvédi kamara a napokban tartott rendkívüli választmányi ülésében dr. Győry Elek elnök a mély részvét hangján emlékezett meg Erzsébet királyné haláláról. A kamara választmánya elnök indítványára elhatározta, hogy Erzsébet királyné emlékét jegyzőkönyvbe iktatja továbbá: Ő Felsége szeretett királyunk lesújtó fájdalmát és sötét gyászát a hűséges ragaszkodás érzelmeivel környezve, mélyen érzett részvétét nyilvánítja. A kamara ezen érzelmeinek Ó Császári és Apostoli királyi felségéhez intézendő feliratban is kifejezést ad s a felirat szerkeszlésével s a miniszterelnök ur utján leendő felterjesztésével megbízza az elnökséget. Tudomásul veszi az elnök azon intézkedését, hogy a gyászzászló a kamara epületén 30 napon át legyen kitűzve. 30 napig fekete pecsétet használ és Erzsébet királynénak az ország fővárosában emelendő szobrára a kamarai tagok körében gyűjtést rendez. A mennyiben a kamarai küldöttség részére a temetési szertartásnál hely nyilik, a kamara képviselete iránt való intézkedéssel a kamara elnökségét megbízza. Tudomásul veszi, hogy a választmány a gyász szertartások befejeztéig nem fog ülést tartani. A pécsi kir. közjegyzői kamara közgyűlése. A pécsi kir. közjegyzői kamara f. hó 8-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, a melyen a kerület közjegyzői nagy számmal jelentek meg. A közgyűlés elé került az elnök évi jelentése és mint egyik érdekes és közérdekű mozzanatot tudatta az elnök a közgyűléssel, hogy Erdély Sándor igazságügyminister, valamint az általános polgári törvénykönyv szerkesztésével megbízott bizottság, elismerő köszönetét fejezi ki a kamarának és Blum Béla dr. pécsi kir. közjegyzőnek azért a terjedelmes, az általános polgári törvénykönyv szerkesztésére vonatkozó emlékiratért, a melyet a nevezett bizottsághoz ez év május havában felterjesztett. A közgyülus B l.u m Béla dr. kir. közjegyzőnek, az emlékirat szerkesztőjének jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Egyúttal elrendelte, hogy a minister és a bizottság elismerése, a melyet nagybecsű munkájával vivott ki a kamara számára, neki hiteles másolatban kiadassék. Ezután egy igen érdekes és ritka szép jelenet következett. Az ősz kamaraslnökét Bánffay Simon kir. tanácsost 80 évesszületésnapja alkalmából a megjelent közjegyzők nevében C zi g 1 e r Kálmán csáktornyai kir. közjegyző üdvözölte, meleg szavakban emelve ki annak nagy érdemeit. Majd a tisztújításra került a sor. Megválasztattak a következők : Elnök Bánffay Simon kir. tanácsos, pécsi kir. közjegyző. Alelnök Plihál Ferencz nagykanizsai kir. közjegyző. Rendes választmányi tagok lettek: Blum Béla dr. pécsi, Visy Lajos mohácsi és Czigler Kálmán csáktornyai kir. közjegyzők. Póttagok lettek: Ursziny.i Pál dárdai és Laubheimer Oszkár alsó-lendvai kir. közjegyzők. Fegyelmi birák lettek: Blum Béla dr. pécsi és Visy Lajos mohácsi kir. közjegyzők. A közgyűlést az elnök által a hajóban rendezett nagy lakoma követte, a melyben vendégekül résztvettek Blaskovich István kir. ítélőtáblai elnök, Varga Nagy István kir. táblaibiró, kir. törvényszéki elnök-helyettes, Opris Péter posta-és lávirda-igazgató, Rásky Mihály kir. járásbiró és Rákosy Jenő dr. kir. alügyész. Az esküdtbiróságokról szóló 1897: XXXIII. t.-c. életbe léptetése és végrehajtása tárgyában. A bel- és igazságügyministereknek 1898. évi szeptember hó i-sö napján 3.300 IME. szám alatt kelt rendelete. Az 1897: XXXIII. t.-c. 36. és 37. §-ai alapján a következőket rendeljük. I. Életbeléptetés. 1. §• Az esküdtbiróságokról szóló 1897: XXXI. t.-c. 1899. évi január hó első napján lép hatályba. II. A) Az esküdtek alaplajstroma. 2- §• Az esküdtek alaplajstromát az 1897: XXXIII. t.-c. 9. §-a értelmében évenkint az összeíró bizottság készíti el. Minden évben legkésőbben április havának végéig Budapest székes-főváros kerületi választmányai, a törvényhatósági joggal biró városok törvényhatósági bizottsága, Fiume városnak és kerületének képviselő testülete, végre a rendezett tanácsú városoknak, valamint a nagy- és kisközségeknek képviselő testülete az összeíró bizottságba saját kebelükből annyi kiküldöttet választanak, hogy azokból a székes-főváros minden kerületében, valamint a városokban két-két, nagy- és kisközségekben pedig egy-egy kiküldött az összeíró bizottságban működhessék. 3- §• Május hó első napjaiban Budapesten a kerületi előljáró, egyéb városokban a polgármester a 2. §. szerint megválasztott kiküldöttek közül kettővel, nagy- és kisközségekben pedig a községi biró a megválasztott kiküldöttek egyikével és a községi vagy körjegyzővel, szükség esetén a segédjegyzővel, az összeíró bizottságot, mint annak elnöke megalakítja. A jegyzői teendőket a bizottságnak egyik tagja végzi. 4. §. Az összeíró bizottság az esküdtek alaplajstromát hivatalból állítja össze. E célból az összeírást az esküdtképes férfiak lakásán megjelenve végezheti, vagy a mennyiben a helyi viszonyokhoz képest célszerűnek mutatkozik, a rendelkezésre álló adatok alapján esküdt-