A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 36. szám - A kir. járásbíróságok ügyvitelének szabályai

TI 246 A JOG 1896-ban beérkezett polgári ügy 0,525 és büntető 11,906. Elintézendő lett: polgári 12,595, bűnvádi 16,942; elintéztetett polgári 9,078 büntető 12,325, hátralék: polgári 3,517, büntető 4,557. 1897. évben bejövetel polgári ügyekben (>,900 bűnvádiakban 11,945 Elintézendő volt: polgári 10,417 büntető 10,502; elintéztetett: polgári 7,548 bűnvádi 12,278; hátralék: polgári 2833, büntetőjogi 4224. Ezen adatokból vont észleletek nem lehetnek megnyugtatók sem állami, sem társadalmi életünk szempontjából; nem elégíthetik ki akár erkölcsi, akár jogi világunk magasb követelményeit. Ilyen észlelet mindenek felett az, miszerint a Curia bűnvádi ügybejövetele rendesen és sokszor tetemesen felülhaladja a polgárjogit. —• L889. s 1890, években két ezerrel volt nagyobb ; 1895-ben 3 ezerrel haladta meg a polgárit; sőt legújabban 1890 és 1897 években ezen különbség 5 ezerén is tulment. Csak az 1891—94. évek tesznek kivételt, melyekben majdnem egyenlő a beérkezés és az 1893 év, melyben ezerrel kevesebb volt a büntető ügybejövetel. A másik jogi s erkölcsi hátrány, hogy mig a polgárjogi ügybejövetel, a mely az 1888. utáni években szintén nagy emelkedésre jutott, 1895. évtől kezdve tetemesen, nagymérvben fogyott, addig a bűnügyek legújabb években is nemcsak nem fogytak, hanem folytonosan szaporodtak. Az 1888 — 1889—1890. s 1891. évi polgári 9—10 ezernyi beérkezés felszaporodott 1892. és 1894. években 12 ezerre, 1893-ban 13 ezerre; de 1895-ben 9| ezerre lefogyott, sőt 1896. és 1897-ben éppen 6 ezerre. Ellenben a bűnvádi ügybejövetel, mely 1888-ban 11,400 volt, 1K95. évben felment 12 ezerre s majdnem ugyanennyi volt az utolsó két évben is: 1896-ban 11,906 és 1897-ben 11,495. így alakult azután a jogszolgáltatásnak egyik legnagyobb csapása: a hátralékok tömege. Az 1888. utáni években a bűnvádiak jóformán felét képezték a polgári hátralékoknak; 1891. évben polgári hátralék : 4,392 s bűnvádi 2,296; 1892-ben polgári 6,297 és bűnvádi 3,014; 1893 ban polgári 8,960, bűnvádi 3,738; 1894-ben polgári hátralék 7,724, bűnvádi: 4,500. Az utolsó években a bűnvádi hátralékok tetemesen felszaporodtak. 1N895. évben 5,036-ra 6 ezer polgári hátralék mellett; 1896-ban 4,557-re 3,517 polgárinál; és 1897-ben 4,224-re, 2,833 polgári hátralék mellett. Mert utolsó években az elintézendők összege igen ked vezőtlenül alakult a bűnvádi szakban. 18'. 5-ben ez a polgáriaknál 17,498 ügyszámot képviselt s a bűnvádiaknál 17,300-at ; 1896-ban elintézendő polgári ügy 12,595 és bűnvádi négyezerrel több: 16,942; 1897-ben polgári 10,417 s bűnvádi: 16,502. Es ezen a bűnvádi ügyforgalom oly kedvezőtlen alakulások hátrányos kifolyásainak eltávolítására a szükséges munkaerő előállításáról, illetve annak kellő felosztásáról nem lett gondoskodva. Úgyszólván évről évre kevesbül a bűnvádi előadó bírák száma szemben a polgáriakkal. 1888. évben egyenlő volt az előadók száma, mindkét szakban 38—38 ; 1890-ben a bűnvádi 7-tel lett kevesebb, polgári előadó 45 s bűnvádi 38 ; 1893ban már tizzel kevesbült, polgári előadó volt 46 és bűnvádi 36; 1895-ben a különbség 15-öt tett ki, mert polgári volt 54 s bűnvádi 39 ; az 1896 — 1897. években ezen különbség még tovább emelkedett; 1890-ban polgári előadó volt 57 s bűnvádi 36 ; tehát 21-gyel kevesebb; 1897-ben polgári 58 s bűnvádi 39, tehát 19-cel kevesebb. Arról nem is akarunk szólni, hogy a magasb jogi képzettségre nézve, a bírák beosztásánál megtartatik-e a kellő arány? A legfontosb közgazdászati érdekek tekintetében a melyek a kereskedelmi forgalom mozzanataiban összpontosulnak, kiválóbb figyelmünket igényeli a vált ó-k e r e s k e d e 1 m i jogszolgáltatás alakulása, különösen a felsőbb fórumon. Eltagadhatlanul a gyorsaság képezi e téren a legfontosb tényezőt, mint amely a hiteljog érvényesithetésének legszükségesb eleme. — És e tekintetben is előhaladást észlelhetünk. Nem értük ugyan el még azon gyorsaságot sem. mely lK87-ben, vagy 10 év előtt 1888-ban kifejtetett, midőn 1,199 ügybejövetelnél csak 127 ügy maradt elintézetlenül, vagy 1888-ban 1,364 mellett 243; mig a lefolyt évben kisebb: 1156 beérkezésnél is 286 volt a hátralék. De ez is mindenesetre nagy haladás szemben az 1888 utáni évekkel, nevezetesen 1892-vel. melyben a bejövetelnek: 189 l-nek két harmada. 1.270 maradt elintézetlenül; továbbá 1893. évvel, midőn az 1.950 bejövetelnek 3 negyedrésze 1.510 s 1894. évvel, melyben az 1,920-ból 1,551 maradt elintézetlenül; különösen 1895. év irányában amelyben majd az egész évi ügybejövetel: 1,785 - elintézetlenül maradt fenmaradván : 1.770 ügy. 1896. évben azonban a tetemesen csökkent: 1,422 beérkezésnél a hátralék már 950-re szállt le ; de már ez is több mint félévi késedelmet jelez. Az igaz, az ügybejövetel fenti adatok szerint tetemesen emelkedett az 1887. évi 1,199 már 1,304-re 1888-ban s ez 1892-ben lS91-re, 1893. s 94-ben 1,900-on felül, mi csak ezután fogyott és pedig 1897-ben 1,150-ra. Ez tetemesebb hátialékokkal járván, az elintézendők összege folytonosan nagyobbodott egészen 1897. évig. 1888. évi 1,491 összeg 1890. évben felszaporodott 2,327-re, 1892-ben 2,871-re, 1893. évben 3,220-ra, 1894-ben 3,430-ra, 1895-ben 3,332-re, s 1896ban 3,192-re, mi 1897-ben: 2,100-ra leszállt. így fejlődött ki azután ama helyzet, melyben az elintézendő ügyeknek fele, legfeljebb két harmada lett az év folyamán elintézve, s ugyanannyi maradt hátralékben. így 1889. évben 1,773 elintézendőből lett 1.252 s 551 elintézés és hátralék ; 1890-ben 2,327 elintézendőből elintézés 1,523, hátralék 804; 1891-ben 2,417 elintézendőből 1,437 elintézés, 980 hátralék; 1892-ben 2,871-ből elintézés 1,601, hátralék 1.270; 1893-ban 3,220-ból 1710 elintézés s 1.510 hátralék ; 1894- ben 3,430-ból elintézés 1,879 s hátralék 1.551 ; 1895-ben 3.332-ből elintézés 1.562 s hátralék 1,770; 1890-ban 3,192-ből elintézés 2,242, hátralék 950; 1897-ben 2,106 elintézendőből elintéztetett 1,820 s hátralékul maradt 286. Az úrbéri ügyek természetszerűleg folytonos apadásban vannak. 1882. évben még 221 ügyszámot képviseltek, mig 1896 ban felényire, 112-re szálltak le következő alakulással: 1888-ban 150 úrbéri ügy érkezett a Curiára 16 hátralékkal; 1893-ban 143 csak 4 hátralékkal; 1895-ben 142 8 hátralékkal; 1896. évben 104: 1 7 hátralékkal; 1897-ben bejött 125 és hátralékban maradt 45. Sommás ügyekbeni felülvizsgálat esetei pedig évről évre szaporodnak. Az első évben 367 fordult elő, miből 238 lett elintézve, 130 fennmaradván; 1896-ban bejött 501, elintézendő lett 631 s elintézetlenül maradt 91 ; 1897-ben 529 érkezett be; elintézendő lett 020; elintéztetett 541 és hátralékban maradt 79. Választási ügyekben közbetett felszólalás 1886 évben volt 661; 1893 ban 132; ellenben 1895-ben 474; 1896-ban 373 ; mig lefolyt évben csak 165. A Curián elintézendő fegyelmi ügyek alakulása szomorú képet állit élőnkbe. Mig 15 év előtt 1882. évben alig haladták a 400 ügyszámot jelenleg már megközelítik a 7 százat. 1883-ban is még 414 volt; 1889-ben 460; 1893. évben 588; 1895- ben 628; 1896-ban 619 és 1897-ben már 667. A bírságolás sem érvényesülhetett megnyugtatóbban Mig 1888. évben csak 12 bírságolási eset fordult elő 690frttal, 1893-ban már 24 eset 935 frttal, melyekből legtöbb jutott a váltószakra, t. i. 15 eset 630 frt birsággal s a polgárira 7 esetben 305 frttal. 1895. évben 34 eset volt 1.595 frttal, legtöbb — 15 eset - - 760 frttal a polgári szakban ; a váltóiban 10 eset 625 frttal, felülvizsgálati ügyeknél 9 eset jött elő 210 frttal, 1896-ban 41 eset 890 frttal, legtöbb a felülvizsgálati ügyeknél : 27 eset 350 frttal ; a váltóknál 8 eset 225 frttal s a polgáriaknál 5 eset fordult elő 265 frttal. 1897-ben szintén 41 eset jött elő, de sokkal nagyobb összegű bírságolással t. i. 1345 frttal és pedig felülvizsgálásoknál 30 esetben 345 frttal, váltó s polgári ügyekben 5—5 esetben 425 és 5ö0 frttal. Alapítványi ügy 1888-ban 71 és elnöki 1,175 jött elő a Curián; 1893-ban 75 és 1,457; 1895. évben 90 és 1,473 ; 1896- ban 88 és 1,556; 1897. évben pedig alapítványi ügy 93 és elnöki 1 498. A kir. járásbíróságok ügyvitelének szabályai. Irta : PORUTIU EMIL. kir. járásbiró Dettán. Egészen átszellemültünk, mikor a felsőbb körök azzal biztattak, hogy a lajstromrendszer életbeléptetésével megszűnik minden hátralék. Majdnem négy hónapja, hogy gyakoroljuk. Az átmeneti időn tul estünk. Minden csínját — binját ismerjük s ezért bátran kimondjuk, hogy: az egyszerűség, gyorsaság, megbízhatóbb adatgyűjtés és intenzivebb ellenőrzés czéljából decentralizált lajstromrendszer, nem felel meg a gyakorlati kívánalmaknak. A bele fektetett fennebbi elvek dacára : complicáRabb, nehézkesebb és drágább az iktatói rendszernél. A munkát nem hogy apasztaná, hanem ellenkezőleg, szaporitja. A munkamegosztás elvét pedig sehogy sem engedi érvényre jutni.