A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 34. szám - Épület visszabocsátása. Jogeset az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. §-ának 1. pontjához

pB^gv;;:.- »L . _, • A J fizető a váltókötelezettek irányában a részére kiállított forgatmány alakszerűsége mellett sem érvényesíthet jogot. Ehhez képest felperes alperes az mint előző forgató elleni váltókeresetevei az első bíróság Ítéletének megváltoztatásával elutasittatott stb. A m. kir. Curia (,1898 június 1. 4(50. sz. a.) a budapesti kir. ítélőtáblának ítélete indokaiból helybenhagyatik stb. Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének önálló és előzetes megállapítása iránt a kereset indithatásának előfeltételét az képezi, hogy e megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására szükségesnek mutatkozzék. (1893. XVIII. t.-c. 16. §.) A midőn tehát a megállapítási kereset megindítása időpontjában már beállott azon időpont is, midőn joga nyilt felperesnek a jogviszony alapján a törvényben előirt igényeit perrel érvényesíteni ez és nem a jogviszony önálló megállapítására lehet a keresetet irányítani. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék (1897. június 25. 103,070. sz. a.) <Sziléziai faipar részvénytársaság> felperesnek M. és P. cég alperes ellen 500 drb asztalnak szállítására nézve a vételi ügylet érvényes létrejöttének kimondása és jár iránti perében a következőleg itélt: A kir. törvényszék a felperes és alperes közt 1897. évi okt. 11-én kötött 500 darab asztalra vonatkozó adásvételi ügyletet érvényében fenállónak mondja ki stb. Indokok: A periratokhoz B. alatt csatolt levél tartalmából, melyben alperes határozottan kijelentette az ügylettől való elállását, joggal következtethette felperes, hogy alperes az árukat át sem veszi, e szerint tehát indokolt volt az a kereseti kérelem, hogy mielőtt szállítaná az árukat, a jogügylet érvényessége bíróilag állapittassék meg. De érdemben is helyt kellett adni felperes keresetének, mert felperes az A. alatti levélben foglalt megrendelést a 2 f. alatti levéllel módosítva fogadta ugyan el, a módosított elfogadás pedig a ker. törv. 319. §. értelmében uj ajánlatnak tekintendő; — de alperes a felperes által a 27- alattiban tett uj ajánlat el nem fogadása iránt nem csak, hogy nem nyilatkozott, hanem a 2-/. alatti kelte után nyolcad napra, a mikor már kellett, hogy az a kezében legyen, az E. és F. alatti leveleket irta felperesnek, melyben nem kifogásolja a módosított árukat, hanem csak a szállítás idejére és az asztalok minőségére vonatkozólag tesz intézkedést. Ebből tehát okszerűen következik, hogy felperesnek módosított ajánlatát elfogadta és igy az ügylet tényleg létrejött. Ez érvényesen létrejött ügylettől pedig alperes egyoldalulag többé el nem állhatott. Hogy pedig a létrejött ügylet felperesnek későbbi mulasztása avagy később előforduló egyéb körülmények folytán megszűnt volna, a perből ki nem tűnik. Ezek szerint a vitás jogügyletet érvényében fenállónak kimondani kellet stb. A budapesti kir. itélő tábla (1897. dec. 7. 2346. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét oly értelemben, hogy alperesnek 1895. évi október 26-án kelt F. alatti nyilatkozata által az A. és illetve 2-/. alattiakban körülirt adásvételi ügyletet létrejöttnek és érvényben fenállónak mondja ki, helybenhagyja stb. Indokok: Alperes az 1895. évi október 11-én kelt A. alatt csatolt megrendelésére felperes által az 1895. október 18-án kelt 2" . alatti levélben ajánlatba hozott módosításokat az által, hogy 1895. okt. 26-án kelt F. alatt csatolt levelében a megrendelt áruk szállítása iránt intézkedett, elfogadván, a vételi ügylet a felek közt létrejött és miután az ekként létrejött ügylettől, a felek később kölcsönösen el nem álottak és alperes attól egyoldalúan, elállani nem volt jogosítva, a vételi ügylet a jelen Ítélet rendelkező részében foglalt értelemben léttrejöttnek és érvényben fennállónak mondatik ki. Az elsőbiróság Ítélete tehát az itt s a benne egyébként felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. A m. kir. Curia (1898. június 14. 383./v. sz. a.) mindkét alsóbb bíróság Ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének önálló és előzetes megállapítása iránt a kereset indihatásának előfeltételét az képezi, hogy e megállapítás a felperes jogviszonyának biztosítására szükségesnek mutatkozzék, a mint ez a sommás perekre nézve az 1893. évi XVIII. t.-c. 16-ában kifejezetten ki van mondva. A felperesnek saját kereseti előadása szerint annak a vételi ügyletnek alapján, a melynek az alperessel joghatályos módon történt megkötésének megállapítását kimondani kérte, az alperes a vétel tárgyát képező 500 drb asztalkának átvételét még mielőtt a szállításnak időpontja elérkezett volna, megtagadta, mert a szállítás a vételi szerződés határozmánya szerint 1896. január havában lett volna általa teljesítendő s az alperes a B. alatti nyilatkozatával 1896. október 18-án tagadta meg a szerződés teljesítésének elfogadását. Ily tényállás mellett, abban az esetben, ha a mint ezt felperes vitatja, a vétel az 500 darab asztalkának szállítása iránt joghatályosan'jött létre, a teljesítés elfogadásának az alperes részéről már előzetesen történt megtagadása következtében felperes a K. T. 352. §. értelmében, ha a vételtől a maga részéről is elállani nem akart, az alperestől akár a szerződésnek teljesítését, akár a nem teljesítés miatt kártérítést, a többi törvényes feltétel fenforgása esetén, a szerződés által meghatározott időtartamnak elteltével vagyis 1896. február 1-én már minden esetre követelni joga volna. E szerint a felperes, miután jelen megállapítási keresetet 1897. február 7-én, tehát akkor indította a mikor saját álláspontja szerint már fenállott az a joga is, hogy az alperes ellen a szerződésből kifolyólag a K. T. 352. §. értelmében őt megillettő vagylagos jogok egyikét érvényesíthesse, a perben kimutatni tartozott volna olyan körülményeket, a melyekkel kellően igazolva van az, hogy ennek dacára pusztán a vételi ügylet érvényes létrejöttének önálló keresettel leendő megállapítása, az alperes ellen érvényesíthető jogának biztosítására szükségesnek mutatkozik. Ilyen kivételes körülményeket azonban felperes a perben ki nem mutatván, megállapítási keresetével ennek perjogi előfeltételeinek hiánya okából, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával elutasítandó. Bűnügyekben. Magánvád visszavonása a btk. 358. §. esetében a 343. §. alapján. A sátoraljaújhelyi kir. törvényszék. (1897. január 29,657. sz. a.) P. Antal (gör. kath. lelkész) vádlottat az ifj. B. András és társai falkusi lakosok kárára elkövetett, a btk. 355. §-ába ütköző, a 356. §. szerint minősülő, büntettet képező, de a 92. §. alkalmazásával vétséggé lefokozott sikkasztás vétségében mondja ki vétkesnek és ezért őt a 358. §. alapján a 92. §. alkalmazásával 3 havi fogházra és két évi hivatalvesztésre itéli stb. Indokok: A végtárgyalás összes adatai által jelen bűncselekmény tényálladéka a következőkben állapíttatott meg. A gálszécs-terebesi hitelnépbank a tulajdonát képező és Falkus községben fekvő birtoktestet ifj. B. András és társai Falkusi lakosoknak (44 vevőnek) 1885. évi január havában 42,000 frtért oly módon adta el, hogy vevők az ingatlant terhelő s már a vételári összegbe beszámított 12,000 fitos kölcsönnek akifizetését is átvállalták; vevők a vételárra 3,000 frtot készpénzben a szerződés aláírása alkalmával kifizettek, mig a fenmaradt 27,000 frt vételárhátralék a megvett ingatlanra kebeleztetett be. Vádlott és vevőtársai a kétfelé eszközlendő törlesztés megkönnyítése céljából a megvett ingatlant 20 részre osztották fel és minden egyes egész rész után a földhitelintézeti követelésre 16 frt 50 krt, a gálszécs-terebesi hitelbank részére pedig 100 frtot tartoztak a vételárhányad után járó 7°/0 kamatokkal együtt félévenként fizetni; de mert a vevők nagy része az irás és olvasás meg számadásban járatlan volt, a pénzkezeléssel s a beszedett pénznek a tartozás törlesztésére leendő fordításával P. Antal egyik vevőtársukat bízták meg, a ki ezen fáradságáért jutalmul 1 hold szántóföldet és két hold rétet használatba és azon felül évenként a fizetések teljesítése körül fölmerülendő költségei fedezésére minden egyes rész után 2—2 frtot kapott. Vevőtársak a vételári részletösszegeket az 1893. év kivételével, midőn az árviz minden gabonájukat elpusztította, vádlott kezeihez pontosan fizették, de mert ennek dacára 1895. évi október 1-én vagyis akkor, midőn számításuk szerint a gálszécs-terebesi hitelnépbank követelése teljesen kifizettetett, a tartozás törülve nem lett, utánjárás mellett N. Béla ügyvédtől arról nyertek felvilágosítást, hogy vádlott 1892. évi szept. 1-től nem törlesztett és igy vevők 6000 frt tőkével és ennek 7°/0 kamataival hátralékban vannak. Vádlott ezen tényállással szemben a végtárgyalás során beismerte, hogy a vevőtársaitól befolyt pénzt a helyett, hogy azt rendeltetési helyére a kitűzött határidőben pontosan befizette volna, a saját tartozásainak a fedezésére fordította; beismerte, hogy 1893. évi október 1-től csak is a földhitelintézet részére járó törlesztéseket teljesítette; azzal védekezik, hogy vevőtársai a nekik járó 850 frtnyi tartozását számittották be készpénz gyanánt az első vételári részletösszeg befizetésénél és igy ez alkalommal vevőtársaitól tényleg pénzt nem is kapott, maga pedig ezt az összeget, folyton növekedő kamataival együtt, zilált anyagi viszonyai miatt be nem fizethette. Védelmére előadja még, hogy egyik elzüllött fia Amerikába szökött és az összegyűjtött és nála volt pénzből 1800 frtot ellopott. Előadása szerint ezen körülmények sodorták őt az örvénybe. Tekintve, hogy vádlott a kezeihez befolyt 6000 frtnyi összegről elszámolni nem tudott s vevőtársait csak is összes vagyonának átengedésével igyekezett és volt képes részben kártalanítani; minthogy vevőtársak vádlottnak azon utasítás mellett adták át a részletfizetés teljesítéséhez szükséges összegeket, hogy utóbbi azzal a tartozást pontosan törleszteni fogja és ezen utasítással szemben vádlott a kezeihez befolyt pénzösszegeket a saját tartozásainak a fedezésére sem volt feljogosítva felhasználni, mindazon adatok alapján vádlottat az Ítélet rendelkező részeiben meghatározott sikkasztásban bűnösnek kimondani kellett stb. A kassai kir. ítélőtábla. (1897. évi március 30. 1,494. sz.a.) Tekintve, hogy a vádlott által vezetett befizetési naplónak, valamint az egyes vevők fizetési könyvecskéinek adatai és bejegyzései azt igazolják, miszerint B. András és társai sértettek mindannyian a gálszács-terebesi hitelbank irányában fennállott vételárhátralék-