A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 34. szám - Épület visszabocsátása. Jogeset az 1893. évi XVIII. t.-c. 1. §-ának 1. pontjához

240 A JOG Irodalom. Nemzetközi jogsegély. Hazai bíróságainknak a külfödi bíróságokkal való érintkezése. Külföldi bíróságokkal való é r i n tkezés e. K ü 1 f öl d i b i ró sá go k ítéleteinek végrehajtásabelföldön; belföldi bíróságaink Ítéleteinek végrehajtása külföldön, polgári ügyekben Irta: dr. Benyovits Lajos kir. albiró, beosztva a m. kir. igazságügy mi nisteriumba. Szerző e müvében egyes államok szerint csoportositva nyújtja mindazon jogi elveket, melyek hazai bíróságainknak a külföldi bíróságokkal való érintkezését, úgyszintén külföldi bíróságok ítéleteinek belföldön, a belföldieknek pedig külföldön való végrehajtását szabályozzák. E mellett szerző utal a nemzetközi érintkezést szabályozó egyéb jogforrásokra is, a szerzői jogra, a védjegyek oltalmára, szegény jogra satb. vonatkozólag. Minthogy a fentiek tekintetében szükséges tudnivalókat a szakember csoportositva együtt találja, ezen müvet ugy birák, mint ügyvédek egyformán haszonnal forgathatják, sőt nélkülözhetlen segédeszközt képez, miután a hosszas utána kereséstől megkíméli azokat, kik e müvet használják. A könyvet szakköröknek melegen ajánljuk; megrendelhető a szerzőnél. Ára 2 korona. Vegyesek. Kérelem a magyar jogi irókhoz f A szerkesztésemben készülő «Magyar Jogi Lexikon* bibliographiai részének teljessége és föltétlen megbízhatósága érdekében fölkérem azokat az urakat, akik a magyar jogi irodalmat önálló müvekkel, vagy pedig szaklapokban, avagyhirlapokban közzétett szakbeli dolgozatokkal gazdagították, hogy munkáiknak teljes jegyzékét, a czim, úgyszintén a közzététel helyének és idejének pontos megjelölésével augusztus hó végéig hozzám (Budapesten, V., Lipót-körut 18. szám) juttatni szíveskedjenek. Dr. Márkus Dezső, kir. tvszéki biró. Igazságügyi kinevezések : Q felsége igazságügyi magyar ministere előterjesztése folytán Harsányi Elemér szabadkai járásbirósági albirót az újvidéki ügyészséghez alügyészszé, dr. Schirilla Achill a kassai ítélőtáblához berendelt birósági jegyzőt a czeglédi járásbírósághoz, Knoll Béla vaáli járásbirósági aljegyzőt a zilahi törvényszékhez, Stanek István, a pozsonyi Ítélőtáblához berendelt birósági aljegyzőt a vágujhelyi, Peterdy Károly beregszászfjtörvényszéki aljegyzőt a vaáli és S ó h a 1 m i János békési járásbirósági aljegyzőt a szászvárosi járásbírósághoz a!birákká nevezte ki. Büntethetö-e a köteles részről való lemondás eladósodás esetében? A bozeni kerületi törvényszék bűnösöknek mondta W. József és Mihály testvéreket az 1883. évi május hó 25-ről kelt törvény 1. §-a értelmében, mivel előbbi oly célból, hogy megakadályozza a bekövetkező birói végrehajtásnál S. nevü hitelezőjének 300 frtnyi követelésének kielégítését, beleegyezett abba, hogy kizárassék W. Jakab nevü atyjának vagyonából, mivel atyjának végrendeletét, mely őt ily értelemben hallgatag mellőzte ennek halála után meg nem támadta és lemondott az őt illető, köteles rész igényéről, minek fejében W. Mihály a megjelölt büntetőtörvényellenes célból arra kötelezte magát, hogy életfogytiglan élelmezi W. Józsefet vagy esetleg ennek tetszése szerint őt 800 frttal kielégíti. Ezen Ítélet ellen csakis W. Mihály élt semmiségi panaszszal. Ebben kifejti, hogy nem lehet állítani, miszerint W. József mint örökös valamely vagyonrészről lemondott volna, mivel a hallgatag kitagadás folytán örökség nem is szállott reá tulajdonképen és ennek következtében nem is lehet szó valamely jogról való lemondásról. A bécsi semmitőszék azonban 1897. évi május hó 7-én 3255. sz. a. hozott határozatában elvetette a semmiségi panaszt és határozatának indokolásában kimondja egyebek között, hogy határozott lemondás az ex lege a szükségörököst illető követelési jogról a vagyoni alkatrész elidegenítésének és nem csupán valamely jog használatának abbanhagyásának tekintendő. A kiskőrösi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság egy 8,000 frtos ügyben a végrehajtató ügyvédje részére 5 frt közbenjárási dijat állapított meg 4,146/tkvi 98. sz. végzésével, a hol a bíróság székhelyétől kocsin három órányira fekvő pusztára kellett kikocsikázni és onnan visszakocsikázni. A községi bíráskodás gyakorlása körül előforduló visszásságok megszüntetése tárgyában a m. kir. belügyministernek valamennyi közigazgatási bizottsághoz intézett 76,105/98. B. M számú körrendelete. Árva vármegye közigazgatási bizottsága 1895. évi jelentésében abbeli észleletét hozta szőnyegre, hogy gyakori eset, miszerint a községi bíráskodást a községi biró passiv assistentiája mellett legtöbbnyire tényleg a körjegyző gyakorolja, sőt még az is megtörtént, hogy a körjegyző egyúttal az egyik vagy másik peres fél érdekét is képviselte. Miután a községi bíráskodás körüli eljárás az 1877. évi XXII. t.-cz. 5. §-ának b) és c) pontjaiban, — úgyszintén a 17—25. §§-ban és az ezen törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott bel- és igazságügyministeri rendelet 3. 4 és 8—18. §§-ban határozottan meg van állapítva; miután a körjegyző ügyfeleket sem közvetve, sem közvetlenül, akár tagja a községi bíróságnak, akár nem, semmi szín alatt nem képviselhet és attól eltérésnek egyáltalában helye nincs; — miután továbbá az emiitett végrehajtási utasítás 7. §-a szerint a községi bíróságok feletti felügyelet a közigazgatási bizottságot illeti és ennélfogva a kisebb polgári peres ügyekben előforduló visszásságok megszüntetése iránti intézkedések első sorban a közigazgatási bizottság feladatát képezik: felhivom a közigazgatási bizottságot, hogy a hatósága területén működő községi biróságok eljárását szoros figyelemmel kisérje és amennyiben az észleltekhez hasonló visszásságok előfordulnának, azok megtorlása iránt szigorúan intézkedjék. Budapesten, 1898. évi jul. 22-én. A fuvarlevél jelentősége a fuvarozási szerződésben. A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa elvi jelentőségű Ítéletet hozott, melyben kimondotta, hogy fuvarlevél kiállítása nélkül nincs érvényesen létrejött vasúti fuvarozási szerződés; a fuvarlevél a vasúti fuvarozási ügylet létrejöttére vonatkozóan nem csupán bizonyitási eszköz, hanem az ügyletet létesítő okirat. S ehhez képest a szerződő feleknek bármely megállapodása, tehát a dijakra s így a mérlegelési dijra vonatkozó kikötések is, a címzett ellenében ugy a belföldi, mint a nemzetközi forgalom tekintetében csak abban az esetben érvényesíthetők, ha azokat a fuvarlevélbe Írásbeli nyilatkozattal felvették, vagy az üzletszabályzatra és az azt kiegészítő díjszabásra alapithatók. Ellenben a feladóval szemben s igy akkor is, midőn e címzett a feladóval egy személy, másként alakul a helyzet. Ily esetben a fizetett mérlegelési díj tartozatlan fizetés címén jogosan vissza nem követelhető, ha mérlegelés iránti kívánalmát szóbelileg terjesztette is elő. Azonban az, hogy a mérlegelés iránti kérésre vonatkozó nyilatkozatok a vasúti üzletszabályzat 53. §-ához tartozó VII. póthatározmányban az ily nyilatkozatokra vonatkozóan példaképpen felhozott szövegek valamelyikével szó szerint meg nem egyeznek és a föladó által külön aláírva nincsenek, egyáltalán nem, tehát még a föladótól külön személyenként jelentkező címzettel szemben sem változtat a nyilatkozat kötelező érvényességén. A biztos gyógyítás Ígérete és ennek elmaradása miatt csalással terhelte egy panaszos az őt kezelő orvost a budapesti büntető törvényszék előtt, a hol azonban ezen feljelentés a következő indokolással félretétetett: «X. Y. azért emelt panaszt dr. Y. Z. orvos ellen, mertezállitólag megígérte a panaszosnak, hogy idegbajából hat hét alatt biztosan kigyógyítja, előre felvette az azért kikötött 150 frtnyi honoráriumot, a panaszost azonban bajából ki nem gyógyította. A panaszolt eljárás nem állapítja meg a Btk. 379. §-ába ütköző csalás tényálladékát, mert a panaszos nem állítja azt, hogy a terhelt őt nem gyógykezelte, a gyógyulás bekövetkezte vagy elmaradása pedig az orvostól nem függő külső természeti okoktól függ.> Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz. Arad dr. V. J. Grimm — Mezőtúri népb. érk. 4,792/98. sz. a. eld. Kovács aug. 8. vn. — Derecske Sz. S. A kérdezett ügy még nem érk. a C.-hoz. — Debrecen dr. M. Gy. Széli J. — Kocsi Eszter érk. 3,207/98. sz. a. n. e. eld. Asztalos. — Dicső Szt.-Márton dr. F. Á. özv. Fazekas — Ifj. Fazekas érk. 3,993/98. sz. a. n. e. e. Popu. — Felsőbánya M. M. Az illető f. ü. érk. 402/98. sz. a. n. e. (Előadót a legközelebbi számban közöljük.) — Lúgos dr. F. I. Rock életb. — Weisz W. érk. 5,835/98. sz. a. n. e. eld. Forster — Nagy-Kőrös Sz. Gy. Vágó I. — Oláh K.-né érk. 2,381/98. sz. a. n. e. eld. IstvánfTy. — Szegzárd dr. St. L. Müller. — Gehringer érk. 3,754/98. sz. a. n. e. eld. Stefanidnsz. Kossá Dezső siklósi ügyvéd irodájában gyakorlott ügyvéd jelölt — ki esetleg iroda vezetésre is képes — alkalmazást nyerhet. Fizetése alkalmazhatóságához mérten havi 50 frtól 100 frtig. Gyakorlati képesség és fizetési igény megjelölésével ellátott ajánlatok közvetlen hozzá küldendők. Kornay Károly aradi kir. közjegyző irodájában helyettes alkalmazást nyerhet. Közjegyzői irodában szerzettgyakorlat és a német nyelvnek szó és irásbani birása szükséges. A pályázni kivánó bizonyítványaival egyszerű másolatban a nevezetthez forduljon. ^ ^ Vidéki ügyvédi iroda önálló vezetésére képes, a német nyelvet is szóban és írásban teljesen biró ügyvédjelölt 1898 szeptember i-töl fogva dr. Lipp Ferenc szent-gotthárdi ügyvédnél havi 100 frt fizetés mellett alkamazást nyerhet. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok közvetlen fenti ügyvédhez küldendők. -j 3 Egy, az ügyvédi és közjegyzői összes teendőben magyar, német és román nyelven tökéletesen jártas Írnok alkalmazást keres. Ajánlatokat «Fogalmazó» jelige alatt továbbit a kiadóhivatal. g g Dr. RÉVAI LAJOS lakik VI., Teréz-körut 31. Dr. STILLER MÓR lakik V.. Rudolf-rakpart 3. PALLAS kKSZVÉNYTÁRSASÁC NYOMDÁJA E U L'APESTfcN