A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 31. szám - A haszonélvezeti és egyéb eféle jogok telekkönyvi törlése [2. r.]

124 A JÓG az ügy áttétessék, sem azt, hogy célszerűség szempontjából az illetékességi szabályoktól eltérés lehessen. Ennélfogva, s minthogy a postaküldemény téves kiszolgáltatása, melyből terhelt előnyt szerzett, Kőrösmezőn az aknarahói kir. járásbíróság területén történt, minthogy továbbá az eddigi eljárás adatai szerint terheltnek nincs is rendes lakhelye, mely az illetékesség kérdésének eldöntésénél tekintetbe jöhetne, jelen ügyre nézve az aknarahói kir. járásbíróságnak mint a tetthely bíróságának illetékeségét kellett megállapítani stb. A btkv. 254. §. mellett nem lehet külön szó a 400. §-ról. A m. kir. Curia (1898 június 1-én 5,085/B. sz. a.) A btk. 254. §-ban «más családba esempész». «kicserél», «elsikkaszt», «eltitkol», ^rendszerint járt helyre kitesz* szavakkal példaszerűen meghatározott elkövetési cselekedeteket a törvény megtoldotta akként, hogy a családi állás elleni büntettet követi el, a ki valamely gyermeket ^bármily más módon családi állásától megfoszt, vagy ezen állását megváltoztatja.» A 254. és 400. §-okban foglalt rendelkezéseknek, kivált a 95. §. irányadásával való összevetése folytán világos tehát, hogy a 254. §. mellett nem lehet külön szó a 400. §-ról, mert a 400. §-ban meghatározott cselekmény elkövetési cselekedete egyszersmind egyik elkövetési cselekedete, a súlyosabb büntetés alá eső családi állás elleni bűntettnek. Nem képez semmiségi okot, ha az ujitott per előadója az alapperben is mint előadó szerepelt. A m. kir. Curia (1898 május 28-án 2,090/B. sz. a.) a birói ügyviteli szabályok 155. §-ában foglalt rendelkezéshez képest az ujitott per «ha csak lehetséges* és nem pedig «feltétlenül» más bírónak osztandó ki előadás végett mint annak, a ki az alapperben előadóként működött: ennélfogva egyáltalában nem képez semmiségi okot, ha ugyanazon biró mindkét perben az előadói teendőket végzi stb. (a miskolci kir. törvényszék előtt orgazdaság büntette miatt jogérvényesen elitélt F. Béla és Sch. Jakab újra felvétel iránti ügyében. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. ', '.] A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának III. számú döntvénye. A mészárosok (húsvágók) törvényszerű legkisebb kereseti nyereményének megállapításánál az i875. évi XXIX. t.-c. 19. §-ának 2-ik pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy 8 — 8 juh egy-egy szarvasmarha gyanánt veendő számba, kiterjeszthető-e a bárányokra is ? Határozat : A mészárosok (húsvágók) törvényszerű legkisebb kereseti nyereményének megállapításánál az 1875. évi XXIX. t.-c. 19. §-ának 2. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy 8—8 juh egyegy szarvasmarha gyanánt veendő számba, a levágott bárányokra nem terjeszthető ki. Indokok: Az 1875. évi XXIX. t.-c. 19. §-ának 2. pontjában csakis a juhokra nézve rendeli, hogy 8—8 juh egy-egy szarvasmarha gyanánt veendő számba, a juhok mellett a bárányokat azonban nem emliti. Az első sorban alkalmazandó szó szerinti magyarázat tehát már magában véve kizárja, hogy ez a törvényrendelkezés a bárányokra is kiterjesztessék. Még inkább kizártnak kell a kiterjesztést tekinteni, ha az okszerű törvénymagyarázat terére lépünk. Mert ha akár a levágott juhok súlyát, akár azok értékét s a hus értékének állandóságát véve figyelembe, 8—8 juhot s az azoknak levágásából eredő kereseti nyereményt egyenértékűnek lehet is tekinteni egy-egy szarvasmarhával, illetőleg az annak levágásából eredő kereseti nyereménynyel, határozottan ki van ez zárva a bárányokra nézve. Ezeknek súlya a juhok súlyával egyáltalán nem áll arányban s ára nemcsak a helyi viszonyokhoz, hanem az évszakhoz képest is oly elütő különbségeket tüntet fel, hogy a juhokhoz viszonyítva a levágásukból elérhető kereseti nyeremény nemcsak egyenértékűnek, hanem ugyanazokat a helyeket véve is számba, még állandó jellegűnek sem tekinthető. Arra a következtetésre kell ezekből az indokokból jutni, hogy az okszerűség is határozottan ellene szól annak, hogy a bárányok is a juhok fogalma alá vonassanak, hanem, hogy oly esetekben, midőn a törvényszerű legkisebb kereseti nyeremény a levágott állatok száma alapján állapittatik meg, a bárányok számba nem veendők, hanem az ezek levágásából eredő kereseti nyeremény a helyi viszonyokhoz és eg\éb körülményekkez képest külön mérlegelendő s adandó esetleg a levágott egyéb állatok után megállapított legkisebb kereseti nyereményhez. Megerősíti ezt a felfogást más adótörvényeinknek rendelkezése is : jelesül bor- és husfogyasztási adóról szóló 1875. évi XXVIII. és 1887. évi XLVII. t.-c. kiegészítő részét képező bor- és husfogycsztási adó-árszabások, melyek a bárányokat szintén nem vonják a juhok fogalma alá, hanem külön és mérsékeltebb adótételt állapítanak meg azokra; s így a különböző törvényeink között feltételezendő szerves összefüggés is a mellett bizonyít, hogy a törvényszerű legkisebb kereseti nyeremény megállapításánál a juhokra nézve előirt rendelkezés a bárányokra ki nem terjeszthető. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 1898. évi június hó 6. napján tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának 1898. évi június hó 18. napján tartott osztályülésében. Az 1880. XXXI. t.-c. 5. §-ában biztosított illetékmentesség csak a helyi érdekű vasutakat illeti meg s az vasútépítő vállalkozóra ki nem terjed. A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad, mert: A helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-c. 5. §-ában engedélyezett bélyeg- és illetékmentesség egyedül és kizárólaga helyi érdekű vasutak részére biztosíttatván, ez az illetékmentesség panaszló félre, mint vasútépítési vállalkozóra, ki nem terjeszthető, mivel az 1880. évi XXXI. t.-c. 5. §-a kedvezményt foglal magában, már pedig a kedvezményt kiterjesztőleg magyarázni és alkalmazni nem lehet. (Pénzügyi osztály, 11,719/1897 P. sz.) Jogügyletet tartalmazó s biróság előtt bemutatott feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél csak az esetben esik az illető jogügyletre vonatkozó illeték alá, ha az a biróság előtt felperes részéről keresetileg, vagy alperes részéről kifogás alakjában érvényesíttetik. (M. kir. közig, biróság, pénzügyi osztály 19,467/1897. P. sz.) A m. kir. ministeriumok elvi jelentőségű határozatai. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének bemutatását tudomásul vevő közgyűlési határozatok ellen nincs felebbezésnek helye. (A m. kir. belügyminiszter 1898. évi 42,548. sz. határozata.) Vármegyei tisztviselők és alkalmazottak minősítése kérdésében a belügyminister az 1896. évi XXVI. t.-c. életbelépte óta nÍ7ics jogosítva határozni, mert akár a választás. akár a kinevezés ellen intézhető panaszok a közigazgatási biróság hatáskörébe tartoznak. (A m. kir. belügyminister 1898 évi 49,570. sz. határozata.) Kéményseprőnek kéményseprői díj kifizetése iránt a községgel szemben támasztott követelése ügyében első fokban nem képviselőtestület, hanem a járási főszolgabíró illetékes határozni. (A m. kir. belügyminister 1898. évi 56.5(58. sz. határozata.) Fürdőkben a vasárnapi mímkaszünet ideje alatt borbélyés fodrászmunkák végezhetők. (A m. kir. belügyminister Í898. évi 1,410. sz. határozata.) Az általános jövedelmi pótadóra vonatkozó s téves tehervallomások kiigazithatásának kérdésében határozni: apénzügyminister nem illetékes. (A m. kir. pénzügyministeriumnak 1996. évi 51,725. sz. a. kelt határozata.) A kir. adóhivatalok csak d. e. 9-től 12-ig, d. u. 2-től 5 óráig, ott pedig, a hol délután hivatalos órák nem tartatnak, 9-től déli 1 óráig tartoznak fizetéseket elfogadni és teljesíteni. (A m. kir. pénzügyministernek 1898. évi 22,744. sz. a. kelt határozata.) PALLAB RÉBZVÉNYTÁIWAaÁO, NYOMDÁJA BUDAPESTÉ* Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Bifeld Gábor e. Bpest, kir. tszék, bej. szept. 18, félsz, okt. 17, csb. Lauffer Gyula, tmgg. dr. Páldy János. — Schwéd Ferenc e l'elegyháza, kecskeméti tszék, bej. okt. 10, félsz. nov. 5, csb. Aág Mik os tmgg. Tóth Endre. - Scheiber Rudolf e. Marcali, kaposvári tszék, bej aug. 22, félsz, szept. 2, csb. dr. Krammer József, tmgg. Kiss Lajos. - Hacker Mór fia, Kecskemét, kecskeméti tszék, bej. okt. 14 telsz, nov 11 csb. Aág Miklós, tmgg. Darányi Ferenc. - Goldstein Lazar e. Kaal, egri tszék, bej. szept. 30, félsz. okt. 26, csb. dr. Taricky Jenő, tmgg. Kobza Lajos. - Kohn Salamon e. Homonna, s.-a.-ujhelyi tszek, bej szept. 30, félsz. okt. 24, csb. Józsa István, tmgg. dr. Kossuth János. - Wachter Gyula e. Sát.-Ulyhely u. o. t«zék, bej szept 9, félsz, szept. ^6, csb. Bereznay János, tmgg. dr. lhuránszky Zoltán. — Portyák AnMf f' FehrSS" l?rdai tSzék) beJ- auS- 31< felsz- ^ept. 15, csb. Pozsoni £21 Kmgg" Més?*ro* János- ~ Stark Bernát e. N.-Becskerek, n. o. An^mr:elsz-okt 18>csb-dr- Sel*mess? Sándor<tm^A c^iP^ax?tíík í A temesvári jbiróságnál al birói áll. aug. 9. alh? "° széknél ^Jegyzői áll. aug. 9. - A karánsebesi tszéknél í in AaU8'-10,.T-í nagy-kikindai tszéknél aljegyzői áll. SLn?'>7 A.mez?"cs,athl Jbiróságnál al birói áll. aug. 10. - A nagyflhírn^^osagnal aljegyzői áll aug. H. - A dévai kir. jbiróságnál a 1 b 1 r ó 1 all. aug. 22. - A bpesti büntetötszéknél jegyzői áll. aug. 12.