A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 2. szám - Anyaggyüjtés a magánjog kodifikációjához - Bolgár törvényhozás és igazságügy [8. r.]

15 Büntető ügy 1896. év végén volt 077 ügy, 1897 év alatt ét kezett 14,100, összesen 14,777 ügydarab, ebből elintéztek 13,374 ügydarabot; a hátralék tehát 1,403 ügydarab. Az év végén 2,818 ügy maradt elintézetlen, 1,710-el több a tavalyinál. Nyilt kérdések és feleletek. Előterjesztés a végrehajtási eljárásban. (Felelet.) «A Jog» 1897. évi 52-ik számában dr. Schmidt József ügyvéd ur által felvetett azon kérdésre, hogy az általa előadott esetben fegyelmi feljelentésen kivül miiéle javaslattal élhet a célból, hogy az ő, mint végrehajtató utasítása ellenére okozott árverési költség rajta be ne hajtassék, csak azt felelhetem, hogy a fegyelmi feljelentésen kivül semmi más jogorvoslattal nem élhet, mert az 1880. évi LX. t.-c. a bírósági kiküldött egy ugyanazon eljárása ellen csak egyszeri előterjesztést enged, az ezen eljárást jóváhagyó végzést helybenhagyó másodbirósági végzés ellen pedig további fellebbvitelnek helye nincs. Hogy a kiküldött eljárása ellen az előterjesztés beadásának a határideje mely naptól számittassék, arra nézve a törvény 35-ik £-a magát a sérelmes eljárást, illetőleg annak napját jelöli meg. De szerény nézetem szerint csak azon esetben számítható az eljárás napjától, ha a jogaiban sértett fél a sérelmes eljárásnál jelen volt, mert arra a törvény nem kényszeritheti az ügyfelet, hogy költséges tudakozódást eszközöljön a végből, vajon az ő utasítása dacára kiment-e a bírósági végrehajtó és számitott-e tel költséget vagy sem. Tudtommal bíróságaink nem is követik a Schmidtügyvéd ur által panaszolt gyakorlatot, mert ha azt követnék, akkor soha sem volna egy végrehajtató sem biztosítva a kiküldöttek visszaélései ellen, miután az odiosus fegyelmi utat senki sem használja szívesen. Sőt, kissé lazább felügyelet mellett az is megtörténhetnék, hogy a kiküldött a sérelmes eljárás után 9-ed napra adná be jelentését a bírósághoz, mely esetben a jogaiban sértett fél még az előterjesztés beadásának a lehetőségétől is elesnék. Index. Sérelem. Hivatalos zugirászat. Gömör—Kishont t. e. vármegye 1897 okt. 27-iki közgyűlésén a következő szabályrendeletet állapította meg, mely most van a belügyministeriumnál jóváhagyás végett. Mit szólnak kartársaink ezen érdekes szabályrendelethez, melylyel formaliter, szentesitik a zugirászatot • 20,393—1897. szám. Bizottsági jelentés, melynek kíséretében a községi és körjegyzők által készített magánmunkálatok dijainak megállapításáról szóló szabályrendeleti tervezet, jóváhagyás végett bemutattattik. Szabályrendelet. A községi és körjegyzők által készített magánmunkálatok dijainak megállapitása tárgyában. . 1- §• Magánfelek érdekében, a mennyiben azt különös törvény nem tiltja, okmányokat és beadványokat szerkeszteni, azok ügyeinekelintézésével személyesen közreműködni, levéltárakból az előirt módozatok megtartása mellett tájékozást szerezni a községi és körjegyző jogosult, sőt ha erre felszóllittatik köteles is saját község- vagy körzetebeli lakosok részére; esetleg más községben lakó felek megbízásából is, de csak községe- vagy körzetebeli ingó vagy ingatlan birtokra nézve, a következőkben felsorolt dijak mellett. 1. Egyszerű folyamodvány melléklet nélkül féliven belől terjedőleg 50 kr., ezen felül 1 frt — kr. 2. Községi bizonyítvány, becslevél vagy nyilatkozat 30 kr. 3. Szerződés 100 frt erejéig 50 kr 500 « « 1 frt. « felül 2 frt. 4. Kötelezvény 200 frtig 50 kr. J,000 « 1 frt. « frton felül 2 frt. 5. Félivre terjedő másolat 25 kr. Egész ivre « « 50 kr. G. Nyugtatvány 30 kr. 7. Végrend, felvétele végrendelkező lakásán 2 frt. « ' « a jegyzői irodában 1 frt. 8. Haláleset felvétele 100 frtot meg n^m haladó hagyaték esetében semmi. 100 frton felüli hagyatéknál 50 kr. 9. Hagyaték birói áradása iránti kérvény szerkesztése 1 frt. 10. Hagyatéki leltár felvétele a nagyméltóságú m. kir. Belügymin. 95,465 — 895 sz. rendelete értelmében a 200 korona értéket meg nem haladó hagyaték leltározásáért dij nem jár. a) 200 koronától 400 korona értékig 50 kr. b) 400 « 1,000 « » 1 frt c) í,000 « 2,000 « » 1 frt 50. d) 2,000 « 4,000 « » 2 frt e) 4,000 « 10,000 « » 3 frt f) 10,000 « 20,000 « > 4 frt g) 20,000 « 30,000 « » 5 frt h) 30,000 40,000 « > 6 frt a 40,000 korona értéken felül minden további 2000 korona vagy annál kevesebb, de legalább 400 korona érték után egy korona, ugy azonban, hogy a dijak összege nem lehet több 50 frtnál. A díjszabás alapja a hagyatéki vagyonnak leltári értéke a terhek levonása nélkül. 11. Osztályos egyezség 1 frt. 12. Telekkönyvi beadvány 1 frt. 13. Egy tervrajz 1 frt 50 kr. 14. Egy felzet 10 kr. 15. Marha- és lólevél kiállítása 5 kr. Ifi. Marha- és lólevél átírása vagy egészségi bizonyítvány 3 kr. 17. Végrehajtási és árverési jegyzőkönynek első példányáért, a mennyiben bírósági megbízásból teljesíttetik 50 kr. A többi, valamint minden iv másolatáért 25 kr. 18. Kataszteri birtokiv másolata ivenkint 50 kr. 16. Honossági bizonyítvány cseléd és munkakönyv elnyerése végett 30 kr. A fent említetteken kivül tartoznak a megbízó felek a készpénzkiadásokat u. m. bélyeg- és hirdetésdijakat, valamint — a mennyiben arra szükség volt — a fuvarköltséget megtéríteni. A jegyző szedhető napi dija községi szabályrendeletileg van szabályozva, hol ez nem lenne, avagy sérelmes volna, ott a községnek önkormányzati jogánál fogva a jelentkező bajt orvosolni szabadságában áll. 2. § Minden itt felsorolt dijak és költségekről tartozik a jegyző a megbízó félnek részletes költségjegyzéket átadni, — s ennek elmulasztása már önmagában fegyelmi vétséget képez; különben pedig kimondatik, hogy a jegyző az általa elvállalt ügyek helyes és szakszerű elintézése — és az általa esetleg elkövetett mulasztásokért teljes anyagi felelősséggel tartozik. A közigazgatás érdekében hivatalból kívánt okmányokért s nyilvános szegények részére szerkesztettekért dij nem jár, — valamint ott hol adó- és illetékügyekben a jegyző helytelen eljárása vagy mulasztása folytán válik szükségessé, — ezt a jegyző köteles minden díjfelszámítás nélkül megtenni. 3. §. Ezen dijszabás a községi és körjegyzői hivatalban szembeötlő helyen kifüggesztendő. Kelt a Rimaszombatban, 1897. évi október hó 27—28-ik napjain tartott vármegyei bizottsági közgyűlésben. Jegyzetté s kiadta: Dr. Fronet Gyula s. k., vm. tb. főjegyző Vegyesek. A m. kir. Curia büntetőtanácsainak az 1898 évre következő beosztása lesz : L (sajtó). Elnök : C z o r d a Bódog másodelnök. Birák : Barthodeiszky Gyula, Sebestyén Mihály, S c h e d i u s, Lajos, Mikó Miklós, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla, S z e g h e ő Ignácz. Tanácsjegyzők: Sziráky Barna tvsz. bíró, S a á r o s y Károly t. j. H. Elnök : Andrásovics Béla tanácselnök. Birák : K e ö m 1 e y Pál, Vita Sándor, S t e e r Ferenc/S z é k á c s Ferenc, Tóth Gerő, Tarnai János, Onaciu Sándor. Tanácsjegyző: C s e n g e y Miklós j. gy. III. Elnök : S é 11 e y Sándor tanácselnök. Birák : K e 1 e m e n Mór, S z e y ff e r t Ede, Frenreisz István, B i b ó István, Németh Péter, Nyers Lajos, Szent-Imre y Jenő, Vero vá c z Gyula. Tanácsjegyzők: Ja ni esek József albiró, Csopey Dénes j. gy. IV. Elnök: Veszprémy János tanácselnök. Birák: Tutschner Ágoston, B a 11 e g h József, C s i d e r László, Nagy Sándor, Mezei János, Zsigmondovics Mihály, Naményi József. Tanácsjegyző : Tők és Ferenc t. j. V. Elnök: Paiss Andor tanácselnök. Birák: Bömches Gyula, Lo s o n c z y Ödön. Szeremley Lajos, Neuberger Ignácz, Válkai Bertalan, Farkas Géza, Berlogia Ábrahám, Garam Jenő. Tanácsjegyző : Sc h i n d 1 e r Jenő t. j. A Curia polgári tanácsának pedig a következő beosztása lesz : % Elnök : Szabó Miklós, elnök. Birák : Németh Lajos, Á d á m András, B é re s János, Popu József, Fényes Miklós, E g r y Kálmán, Z sembery Kálmán, Z a c h á r Emil, Istvánffy Iózsef. Tanácsjegyzők; Mladonicky Nándor, tvsz. biró, Kéler József, tvsz. biró, V ajdafy Emil t. j. II. (Felülvizsgálati.) Elnök : S z a b ó Albert tanácselnök Birák : K i sz el y Tiborc (helyettes elnök,) Meze y Albert, Havas Károly, T e r go vc sic s István (a III. polg. tanácsból, az 1896. XXV. t.-cikk értelmében előadandó ügyekben.) F i 111 e r Imre (egyúttal előadó a IV. polgári tanácsban), H á n r i c h József. Tanácsjegyzők ;