A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 28. szám - A váltótörvény 8o. §-ához

A JOG 215 Az 1. és 2. a rosszhiszeműség, a 3. a gondatlanság mellett való szerzés esete. Teljességgel nem értem tehát akkor, hogy mért látja a. t. cikkíró ur a megszerző hibája nagyságának megítélésénél felforgatva a természetes sorrendet az által, hogy nagyobb hiba lehetne a szerzés jogosságáról való meggyőződés elmulasztása a szerzés helytelen voltának biztos tudatánál. Az e helyütt felhozott példa, a mely arra van szánva, hogy a vétkes gondatlanságot ad absurdum vezesse, valóban nem talál. Mert hisz az igaz, hogy gondatlanságból hamis forgatmányt nem igen lehet készíteni, sem váltót hamisítani, de hisz maga a cikkíró ur sem felejti el, hogy a 80. §. azon esetekről intézkedik, melyekben a 36. §-ban meg követelt alaki kellékek meg vannak, és ezek mellett, azaz jobban mondva ezek ellenére sem jut a szerző a váltó tulajdonához. A fent megjelölt második esetben a megszerzőnek hibája tehát nagyobb, mint a harmadikban, a mikor őt csak a gyanújáról való meggyőződés elmulasztásának hibája terheli. De vájjon igaz lehet-e az, hogy a két eset között, már azért sem lehet különbséget tenni, mert hisz a biró nem láthat a vesékbe, hogy megállapíthatná, vájjon tudomásával avagy csak sejtésével birt-e a váltó megszerzője az előd átruházási jogosultsága hiányának? Bizony nagyon szomorú volna, ha a jogi kérdések sorsa a birói cognitio esetleges nehézségein szenvedne hajótörést. A körülményeknek tüzetes vizsgálata lesz itt is az az eszköz, a melynek segítségével a biró megállapíthatja, vájjon terheli-e a szerzőt mulasztás. De vájjon áll-e az, hogy a váltó megszerzője elődjének tulajdon átruházási jogosultságát vizsgálni köteles? A t. cikkíró ur erre megint két példával felel és ezek ellentétes alkalmazásából vezeti le a szabályt, a mely jogi felfogásának megfelel. Az első ez : A. kizárja a maga kötelezettségét pl. pactum de non petendo in personam által B. forgatmányossal, és mindazonáltal váltókötelezettjévé vált C-nek, akire B. a váltót tovább forgatta, a nélkül, hogy kártérítési igénye lehetne. Es vájjon viszont nem lesz-e kártérítésre kötelezve — ez a másik példa — egy közkereseti társaság tagja, a ki akellő» vizsgálat nélkül szerez meg egy váltót? Csakhogy éppen ezek azok az esetek, a hol nagyon óvatosan distingválnunk kell. és egészen a körülmények egyéni minőségéhez szabnunk a gondatlanság fenforgásának megítélését, mert külsőleg ugyanazon két cselekedet az egyik esetben jogilag korrekt, a másikban ellenben gondatlanság. És nagyon helyesen mondja Nagy Ferenc kézikönyve 76. § 13. jegyzetében, hogy valami körülményes, alapos vizsgálatot a megszerzőtől követelnünk nem szabad. Ha a nagykereskedőnek régi, pontos vevője egy váltó-forgatmánynyal fizet, melyből később kiderül, hogy jogtalanul jutott a fizető birtokába : bizonyára nem fogjuk azért őt a legkisebb gondatlansággal vádolhatni. Ellenben nagyfokú gondatlanságot fogunk betudni annak, a ki ugyanazt a váltót pl. az utcán egy előtte ismeretlen egyéntől veszi át. Hogy miért lesz már most «vétkes» ez a gondatlanság? Egyszerűen azért, mert a törvényben igenis meg van a gondatlanság leghathatósabb sanctiója: a váltó tulajdonának elvesztése, illetve megtagadása, teljesen ugy, mint a 41. §-ban az óvás elmulasztásának következménye, a visszkereseti jog elvesztése. Vegyesek. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlést tartott mult hó 26-án Gyó'ry Elek elnöklése mellett. Két fontos tárgy volt napirenden: A helyettes elnök választása és az általános polgári perrendtartás dolgában való véleményadás. — Gyó'ry Elek elnök jelentette, hogy dr. Robitsek egészségi okokból lemondván a helyettes elnöki tisztről, a választás vezetésére szavazatszedő-bizottságot kell kiküldeni, mert az állást a közgyűlés van hivatva betölteni. A bizottság dr. B r ü 11 Ignác elnöklésével megalakult és nyomban megkezdette működését. A szavazatokat dr. Friedmann Bernát és dr. Král ik Lajos ügyvédekre adták le, a kik jelöltekként szerepelnek. — E közben a közgyűlés rátért a napirend második pontjára. Erdély igazságügyminiszter törvényjavaslatot készítvén az általános polgári perrendtartásról, véleményadás céljából megküldte azt a kamarának. A választmány elkészitette 42 nyomtatott lapra terjedő véleményes jelentését s ezt tárgyalták dr. Papp József előadása mellett. Az előadó és többek felszólalásai után a jelentést általánosságban elfogadták és aztán részletesen is letárgyalták. — A választást kedd este fejezték be. 66 szavazattöbbséggel dr. Friedmann Bernát lett a helyettes elnök. Szüneti tanácsok a kir. tábláknál. A b u d a p e t i k i r. i t é 1 őtábla szüneti tanácsai: július hó 3-tól július hó 30-ig: elnök dr.Herics-T ó t h János kir.itélötáblai tanácselnök; birák: Hal m ágy i Sándor (büntető), Bakos János (büntető), Türk Szilárd (büntető), V ég h József (közpolgári), Csi 11 éry Kálmán (közpolgári), Polyák Gábor (büntető), dr. Szalacsy Zoltán (közpolgári és váltó). Július hó 31-től augusztus hó 28-ig: elnök: Vavrik Antal kir. Ítélőtáblai tanácselnök; birák: Burg Lajos (büntető), Tolnai Antal (büntető), Kossutány Géza (büntető), Koós Emil (közpolgári), Végh József (közpolgári), Wettstein Gyula (közpolgári és váltó), Balonyi Imre (büntető). A debreceni kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai július hó 3-tól augusztus hó 28-ig: elnök: bessenyei Széli Farkas tanácselnök, esetleg augusztus hó 9-től kezdve Puky Gyula a kir. Ítélőtábla elnöke; július hó 3-tól július hó 31-ig: birák: Naszádylván (bűnügyi, esetleg fegyelmi előadó), Mérey Ottó (polgári, esetleg fegyelmi előadó), dr. Gajzágó Béla (polgári előadó), Újhelyi András (bűnügyi előadó) és dr. Szűcs Miklós (polgári előadó). Augusztus hó 1-től augusztus hó 28-ig: elnök: Mérey Ottó (polgári és fegyelmi előadó), dr. Gajzágó Béla (polgári előadó), Uj he 1 y i András és Horváth Bálint (bűnügyi előadók) dr. Szü t s Miklós (polgári előadó) és augusztus 14-től augusztus 28-ig dr. Kiss Endre (bűnügyi előadó). A győri kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: július hó 3-tól július hó 31-ig: elnök: Ternovszky Béla tanácselnök, július 31-től aug. 28-ig Zoltán Géza tanácselnök; birák a polgári osztályból: jul. 3-tól jul. 31-ig: Kiss Gábor és dr. Rhorer Miklós; jul. 31-től aug. 28-ig: Kun Sándor. — Büntető osztályból: jul. 3-tól aug. 7-ig dr. Karay Lajos, jul. 3-tól aug. 14-ig Guóth István, aug. 7-től aug. 28-ig Fabinyi Gusztáv és aug. 14-től aug. 28-ig Mészöly Lajos. A kassai kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: jul. 3-tól jul. 16-ig elnök: Bércei ly Jenő kir. Ítélőtáblai elnök jul. 17-től aug 28-ig Fekete Ödön tanácselnök; birák: jul. 3-tól jul. 31-ig: Madarassy Dezső (fegy. t. t.), Varjassy Ferenc (fegy. t. t.), dr. Madzsár Károly, Hedry Lőrinc. Jul. 31-től aug. 28-ig: Bethlen fa vy Antal (felülv. t. t), Madarassy Dezső, dr. Madzsár Károly, Hedry Lőrinc. A kolozsvári kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: jul. 3-tól aug. 27-ig: elnök: Heppes Miklós tanácselnök; birák: jul. 3-tól jul. 30-ig: Bocskor Mihály, Zsakó István, br. Rudnyánszky Béla, Mikó Imre. Július 31-től aug. 27-ig: Bocskor Mihály, Szőcs Ákos, Mikó Imre, Ince Gerő. A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: jul. 17-ig: elnök Csathó Ferenc, Ítélőtáblai elnök, jul. 17-től Kost ka Géza; birák jul. 3-tól jul. 31-ig: Péterfy Dénes, Dobai Albert (fegy. t. t), A védik Simon (bünt. t. t.j Bo dó Sándor. Július 31-től augusztus 28-ig: Dobai Albert, Jakab Rudolf, Avedik Simon, Bodó Sándor. A nagyváradi kir. itélőtáblaszüneti tanácsai: elnök: Me d vi g y Mihály tanácselnök; birák:C z vek Kálmán (polg. t. t), Molnár Géza (bünt. és fegy. t. t), dr. Gedeon László (polg. és felülv. t. t.), dr. Jánosi Károly, Dobosfy Alajos (polg. t. t). A pécsi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: jul. 3-tól jul. 31-ig: elnök: Balog Károly tanácselnök; birák: R ö k k Gyula, Angyal Pál, Nábrácky Lajos, Holics Gyula. Július 31-től aug. 28-ig: elnök: Pilch Antal kir. ítélőtáblai biró; birák: Töttössy Béla, Angyal Pál, Nábrácky Lajos és Holics Gyula. A pozsonyi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: elnök: Porubszky Jenő tanácselnök; birák: július hóban: Bittó Ernő, Kovács Béla, Janecskó István, Zsarnay Márton; augusztus hóban: Bittó Ernő, Janecskó István, Németh Gyula és Zsarnay Márton. A szegedi kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai: jul. 3-tól aug. l-ig: elnök: Fri ts Róbert tanácselnök; birák: V e res s Károly (polgári előadó), M ó g a Ödön (bünt. és fegy előadó), Wi tt László (polg. és fegy. előadó), Deák Péter (bünt. előadó). Augusztus 1-től aug. 28-ig: elnök: F r i t s Róbert tanácselnök , birák: Rác Gyula (büntető előadó), Kanyó Lajos (polgári előadó), J a n t s i k Viktor (polg. és fegy. előadó), M ó g a Ödön (bünt. és fegy. előadó). A temesvári kir. Ítélőtábla szüneti tanácsai jul. 3-tól jul. hó 30-ig: elnök: dr. Laszy József kir. ítélőtáblai elnök; polgári előadók: Burian Pál, dr. Gallossevits János, Küchler Gyula; büntető előadók: Dogariu Tamás, Jávor Endre; tanácsjegyzők: Hercegfy Viktor tanácsjegyző aJbiró. dr. M e n c e r Rezső tanácsjegyző tvszéki aljegyző, Schmidt József tanácsjegyző tszéki aljegyző. Július hó 31-től augusztus hó 27-ig: elnök: dr. Laszy József kir. Ítélőtáblai elnök; polgári előadók: Scherff János A v a r ffy Gyula, Küchler Gyula; büntető előadók: Szekeres János, Jávor Endre; tanácsjegyzők: Ury Lajos tanácsjegyző albiró, Ruby Pál tanácsjegyző tszéki jegyző. A tagsági dij nem fizetése. A székesfehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: A fegyelmi bíróság dr veszprémi ügyvéd ellen az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §-ának a) és b) pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást elrendeli s egyidejűleg nevezett ügyvédet vád alá helyezi. Indokok: A kamara ügyésze azért tett feljelentést dr veszprémi ügyvéd ellen, mivel az