A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 25. szám - Érdek és igazság a perben

A JOG ság, de szóbeli volt főként azért, mert akkor az emberek tulajdonképen irni se tudtak ; ma ? az ember sürü elfoglaltsága miatt és foglalatossága közben mindent följegyez magának, irásra van basirozva az üzleti forgalom, a váltó-eljárásban, a közhitelű okiratokban, egyes intézetek (bankok) kiváltságleveleiben ; irásra van basirozva az ingatlan tulajdonjogi fogalma stb. stb. . . ma muszáj Írásból dolgozni mindenkinek, nemcsak a birónak, mert a világ lázasan halad s e nagy sietségében irott feljegyzések nélkül a memória aláhanyatlik a judiciummal együtt és nem képes semmiféle eljárásunkban biztos garantiát nyújtani. A mai géniusz nem az, a ki régen volt! A nyilvánosságot és szóbeliséget (Tóth Lőrinc és többek szerint ezt a magas érdemű, dicső rendszert) tárgyaltuk már eleget; ámde a közvetlenség tana. a szentháromság harmadika, Magyarországon abba a szerencsétlenségbe esett, hogy már az első magyar jogászgyülés elutasította volt magától s azóta csak sántikálva ballag két dicső testvére után. A közvetlenség csak ugy mellékesen lett tárgyalva napjainkig, alig volt róla szó törvénykezési szabályaink többrendbeli készitgetése alkalmával; ezt nem is akarták codifícálni, hanem csakis a nyilvánosságot és szóbeliséget és mi történt ? az uj sommás eljárás minek az élő bizonyítéka ? ? Az uj sommás eljárás gyakorlatilag bizonyítja azt, hogy nincs se nyilvánosság, se szóbeliség; de van közvetlenség, mely a nyomozási módszer egyenes kifolyása. Perjogi iróink közül — tudtommal — legalaposabban tárgyalja a közvetlenség tanát Zlinszky Imre. Zlinszky szerint a törvénykezés célja az anyagi igazság kinyomozása és ezen cél elérésének az eszköze a közvetlenség. A közvetlenség szóbeli és Írásbeli . . . Miután én emberi társadalmunkban az anyagi igazság érvényesülését, megállapítását a perbeli ellenérdekek pártatlan (bírói) méltánylása mellett határozót tan lehetetlennek és igy céltalan törekvésnek tartom s a törvénykezés célját ennélfogva nem az anyagi igazság nyomozásában látom, hanem a törvényes igazságban, a mely törvényes igazságnak egyedüli resultatuma és summája a perbeli bizonyítékokhoz és a fennálló törvények rendelkezéséhez simuló pártatlan ítélet : világos, hogy nem érthetek egyet Z 1 i n s z k y-vel sem. Azt elismerem én is. hogy az emberi társadalom minden önzése mellett is nem mondhat le egészen az anyagi, az észjogi igazság kutatásáról ; csakhogy a mint nem várom a mozgó társadalomban a bölcsészeti igazságok kifejtését szatócsoktól, alkuszoktól, börziánerektől, szóval hivatásuk szerint ekként elfoglalt egyénektől, hanem ideális temperamentumu emberektől, tanároktól, bölcsészektől: épen ugy a törvénykezés terén elég a birónak és hivatását teljesen betölti, ha az ellenérdekű felek perbeli bizonyítékait mérlegeli és a mérlegelés után azokat a fennálló törvények rendelkezéseivel összeméri, hogy pártatlan Ítéletet hozhasson. Ez a pártatlan ítélet — akár van benne anyagi igazság, akár nincs — teljesen kimeríti egy jó bíró hivatását; neki nincs ideje a bölcselkedésre. Az anyagi igazság kutatása, nyomozása realiter klassikus időszakunkban a törvényhozó testületnek van fenntartva; a törvényhozó testület maga és ennek a testületnek minden egyes tagja moraliter kötelezve van arra, hogy TÁRCA. A hivatalból behajtandó tanudijakról. •A- «Jog» eredeti tárcája. Irta : Dr. PAP JÓZSEF, kir. törvszéki biró Mármaros-Szigeten. A.-nak. B. tlleni perében C. ur tanuként megidéztetvén a r —i járásbírósághoz, utazási és napidíj címén tanú részére 2 frt 30 kr. megállapittatott, és a hivatkozó fél eme összegnek végrehajtás terhe alatti megfizetésére köteleztetett. A teljesítési határidő elteltével a tanúnak egy barátja szintén a nevezett járásbírósághoz idéztetvén. C. tanú megkéri barátját, hogy nézzen utána, miszerint megállapított tanudijait megkaphassa. A jó barát utána is néz, a járásbiróhoz fordul, ki is e kérelem folytán a C. tanú részére megállapított dijak felhajtása iránt intézkedést tesz; e szóbeli kérelem folytán a végrehajtást elrendeli, és hivatalbóli foganatosítás végett a m—i járásbíróságot megkeresi. A megkeresett járásbíróság a végrehajtás foganatosítására kiküldöttet rendel ; a kiküldött végrehajtó a végrehajtást foganatosítja, de. miután a községben két egynevü ember van, annál foganatosítja a végrehajtást, a ki elmarasztalva nem lett. Ezen egyén tiltakozik a végrehajtó előtt, hogy nem adós, minden egyes alkotandó törvényben minél több legyenl az anyagi igazság: igy aztán elérhetjük azt, hogy midőn a b.ro alkalmazza az országos törvényt, ugyanakkor érvényesül az anyagi igazság is; de hogy a bíró maga személyesen nyomozza ezt a bölcsészeti igazságot s e célból feljogosítsuk az <> individuális bölcselkedésének alávetett perbeli bizonyítékok szabad méltatására, semmikép meg nem engedhető ; en bízom a fennálló törvényekben, de a biró egyéni okoskodásának nem szeretem magam alávetni peres eljárás közben. A közvetlenség nem arra való, hogy általa a biró általában az anyagi igazságot érvényesítse; lehetetlen célnak az eszköze is lehetetlen. A közvetlenség csak véletlenül és kivételesen lehet az anyagi igazság kiderítésének az eszköze. A közvetlenség mint eszköz azéit semmisül meg önmagában épen akkor, mikor használni akarjuk, mert a nyomozási rendszer mellett épen annyit árt a bírói pártatlanságnak, mint a mennyit esetleg használ és igy az eredmény valóban nulla.(!) Ezeket az állításokat nem én mondom először, ezeket az elveket - melyek homlokegyenest ellenkeznek a mai jogászvilág vezéreszméivel nem én találtam fel. Hogy az itélő birónak nem szabad a perben se nyomozni, se vizsgálatot tartani: azt igazolja az uj bűnvádi perrendtartás f>5. §-a is ; tehát kriminális ügyekben a vezéreszme találkozik az én állításommal, vagyis ilyen ügyekben a közvetlenség ki van zárva a perből, nincs elfogadva az anyagi igazság kikutatásának eszközéül, nullának veszik, mert kétségessé teszi a birói Ítélet pártatlanságár. Miért van a polgári ügyekben másként? Hát itt nincs szükség a pártatlan ítéletre ? Vájjon ha jól megfontoljuk a dolgot, fölleljük-e Magyarországon az uj sommás eljárás életbelépte óta az igazságszolgáltatás alkotmányos formáját??? Váljon az E m m e r-féle államtanács, vagy most még a politikai hatalom által önkényesen szervezett s a parlamenten kívül működő codificationalis bizottság codificatori teendőkkel, továbbá a közvetlenség alapján álló s inqusitorius hatalommal fölruházott állami bíróság együttes működése nem ugy mutatja-e be Magyarországot mint egy rendőr-államot rendőri igazságszolgáltatással ? ? ? ? Valósággal igy is van, ezt nem tagadhatja senki ; csak mondják aztán megnyugtatóul, hogy ez mind azért van, mert nyomozni kell az anyagi igazságot polgári perekben. A polgári és büntető eljárásban nagyon lényeges ennélfogva az elvi ellentét magára a fődologra, az ítélet pártatlanságának kieszközlésére nézve. Váljon mi az oka ? Mert a cél ugyanaz ott is. itt is ; azért föltételezni sem lehet, hogy ellentétes irányú müveletek a célt megvalósíthassák. Az ítélet érdekből és igazságból áll. Civilis jogászok azonban az ítéletet csupa igazságnak tartják. A kriminalisták ellenben a történeti idők folyamán bizonyos visszaélések következtében rájöttek, hogy egy pártatlan Ítéletnek az érdekeket se szabad szem elől eltéveszteni, azokat az érdekeket t. i., melyek az állampolgároknak érinthetetlen sajátjukat képezik még akkor is, ha büntetés alá kell esniök. Polgári perben nem követhet °\ a biró sérelmet az állampolgárokon, ha egy ugyanazon személy egy ugyanazon ügyben előbb nyomoz és vizsgál, azután pedig itél; megvédi a polgári biró tárgyalás közben a felek érdekeit és biztosítja az Ítéletben az igazságot; de ha nem is azonban eme szóbeli tiltakozási-.! ügyet sem vet a végrehajtó : hiszen az adósok legnagyobb része azt szokta állítani, hogy kötelezettségben nem áll ; s miután egy községi hites azt állítja, hogy azon egyént ugy hívják, mint az a végzésben megnevezve van, a végrehajtást foganatosítja. A végrehajtás ellen a kötelezettségben nem álló és mégis végrehajtással zaklatott fél előterjesztéssel élvén, a tárgyaláskor kiderül, hogy nem ő, hanem egy községbeli hasonnevű ember van elmarasztalva. Ekkor a kir. járásbíróság a végrehajtást hatályon kívül helyezi és C. tanút, mint végrehajtató felet a költségben elmarasztalja ; a végrehajtót azonban a költségek fizetése alól felmenti, — mert a községi hites igazolta, hogy a végrehajtás a végzésben megnevezett egyén ellen lett foganatosítva, — és sem a községi hites, sem a végrehajtó nem tudta, hogy nem az előterjesztéssel élő lett a tanudij megfizetésére kötelezve. Egyben a végrehajtó kérelme alapján C. tanú mint végrehajtató köteleztetett a végrehajtó költségeinek megfizetésére; és a végrehajtási iratok, egy más végrehajtónak adattak ki, hogy a hivatkozó féltől C. tanú részére a tanudijat hivatalból hajtsa be. Ekkor a végrehajtás a valóban kötelezett fél ellen foganatosíttatván, — miután ennek vagyona nem volt, nemleges végrehajtási jegyzőkönyv vétetett fel és C tanú a végrehajtó dijainak megfizetésére kötelez; etett