A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 24. szám - A kőszénbányászat jogi szabályozásának reformja [7. r.]

96 A JOG Indokok: F. Pál sértett panaszelőadásából s magának vádlottnak, ugy Cs. Jánosné, Sch Miksa, F. Károly, Sz. Árpád, F. István, H. Antal, H. János, S. Mátyás, H. István, és F. János tanuknak vallomásából a következő tényállás nyert bebizonyítást. F. Pál megtudandó, hogy örökváltsági tartozás cimén teljesített fizetéseiből mennyi könyveltetett el javára, 1896 nov. 17-én Keczelen a községi elöljárósághoz fordult, H. András községi biró iá vádlott) F. Pál kívánalmának eleget teendő, délután 2 órára most nevezettet maga elé rendelte s az elszámolás pontos kimutathatása végett F. Józsefet és F. Károlyt, az örökváltsági pénzek előző időben volt kezelőjét és illetőleg utóbb ezen pénzek kezelőjévé lett egyéneket is meghivatta. Mivel délután H. András községi biró elkésve, csak 4 órakor jelent meg a községháznál, F. Pál a fölötti boszuságának, a községháza folyosóján az érkező községi biró előtt kifejezést adott, majd a bíróval szóvitába elegyedett. Vádlott F Pál viselkedésén felingerülvén, ezt arcul ütötte, mivel erre F. Pál káromlások között felöltőjét is megragadta, botjával kezére vert, utóbb pedig, a mikor F. Pál személyeskedéseivel fel nem hagyott, őt a bíró a községi zárkába esti 9 óráig elzáratta. Mivel vádlott azon tényében, hogy F. Pált hivatali hatalmával visszaélve, az adott esetben törvényellenesen letartóztatta és elcsukatta, a btk. 193. §-ba ütköző személyes szabadság elleni vétség ismérvei nyilvánulnak, őt ezen vétségben bűnösnek kimondani kellett. Vádlott azon cselekménye után, hogy F. Pált, elébb mint az letartóztattatott és elzáratott, arcul ütötte, a terhére rótt vétség a btk. 195. §-nak rendelkezése szerint mérlegelhető nem lévén: a kir. ügyész által indítványához alapul vett eme törvényszakasz alkalmazásba nem vétethetett. A budapesti kir. ítélőtábla (1897 dec. 28. 11,835. sz. a.) A vádlott cselekménye a fenforgó körülményeknél fogva súlyosabb beszámítás alá esvén, de tekintettel másrészről vádlott kedvező vagyoni viszonyaira is, büntetése esetleg 20 napi fogházra átváltoztatandó 200 frtra felemeltetik, egyúttal vádlott a btk. 202. §-a alapján egy évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. A m. kir. Curia 11898 május 4. 2,407. sz. a.) Nem szenvedhet kétséget, hogy a községi biró a községi hatóság tekintélyének fentartása érdekében jogosítva van hivatali eljárás közben a botrányos viseletet tanúsító felek ellenében rendbüntetésül elzárást alkalmazni és minthogy a tanuk bizonyítják, hogy a községi biró — vádlott — sértett félnek ugy szóbeli, mint utóbb testi durva bántalmai által felingerelve késztettetett arra, hogy a rakoncátlankodó F. Pál sértett fél ellen rendbüntetést alkalmazzon, ezen cselekménye a büntető törvény súlya alá nem vonható és csupán a fegyelmi eljárás megállapithatásának tárgyát képezheti az, mennyiben lépte át H. András községi biró vádlott hatáskörét akkor, a midőn rakoncátlankodó sértett fél bántalmait viszonozta is. Ugyanazért mindkét elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatik és H. András vádlott a személyes szabadság megsértése vétségének vádja és jogkövetkezményei terhe alól felmentetik. A m. kir. közigazgatási biróság pénzügyi osztályának II. számú döntvénye. A törvény hatósági bizottság és a községi képviselőtestület legfőbb adót fizető tagjai névjegyzékének összeállításánál számba veendö-e a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek (részvénytársaságok, szövetkezetek) igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak és alkalmazottainak javára az egyenes állami adó, mely illetményeik, jelenléti jegyeik, nyereségjntalékaik és egyéb dijaik titán a fennálló törvények szerint a társulat által szolgáltatandó be? Határozat: A törvényhatósági bizottság és a községi képviselőtestület legtöbb adót fizető tagjai névjegyzékének összeállításánál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek (részvénytársaságok, szövetkezetek) igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak és alkalmazottainak javára, ha egyénileg nevükre van kivetve illetőleg előírva, az a hitelesen igazolt egyenes állami adó is számba veendő, melyet illetményeik, jelenléti jegyeik, nyereségjutalékaik és egyéb dijaik után a fennálló törvények szerint a társulat köteles beszolgáltatni. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-c. 22. §-a szerint a törvényhatósági bizottság felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes állami adót fizető állampolgárokból s az ugyanazon évi XXII. t.-c. 32. §-a szerint a községi képviselőtestület, felerészben a legtöbb egyenes állami adót fizető községi lakos vagy nagykorú birtokosból illetőleg a község területén fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nők s jogi személyek meghatalmazottjaiból, kiskorúak gyámjaiból és gondnokság alatt állók gondnokaiból áll. Az idézett t.-cikkek ezen alapvető rendelkezéseiből, valamint a törvényhatósági bizottságra nézve az 1886 : XXI. t.-c. 26. ^-ának abból a rendelkezéséből, hogy a sorrend megállapításánál névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a község területén és az ahhoz közigazgatásilag csatolt pusztán birt fekvő vagyon, valamint az azokon élvezett jövedelem után fizetett egyenes állami adó vétetik számba, következik, hogy a számba vehető állami adónak az illető legtöbb adót fizetőt egyénileg kell terhelnie s számszerűen is megállapíthatónak kell lennie s másíelől, hogy minden oly adónak számba kell vétetni, mely a feltételeknek megfelel. A keresetadóról szóló 1875. évi XXIX. t.-c. 16. és 32. §-ai, nemkülönben az 1880. LX. t.-c. 1. §-ának idevonatkozó intézkedései szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai és alkalmazottai az illetményeikért, valamint a jelenléti jegyeikért, osztalékaikért nyereségjutalékaikért és egyéb dijakért járó összegekre nézve vallomást nem adnak, hanem ezeket az illető társulatok kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az adóhivatalba, illetőleg állampénztárba beszolgáltatni. Miután a társulatok kötelezettsége csakis a bevallásra, az adó beszedésére és beszolgáltatására terjed, ezen adókezelési kötelezettség az adót nem minősítheti a társulat adójává, hanem az lényegileg és jogilag azt terheli s annak adójául tekintendő, a kinek jövedelme után kivettetett s igy kétségtelen, hogy az — ha a törvényes feltételek egyébként is megvannak — ugy a törvényhatósági bizottsági, mint a községi képviselőtestületi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításánál tekintetbe veendő. Igaz ugyan, hogy ugy a törvényhatósági bizottság, mint a községi képviselőtestület legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az adókimutatások alapján állítandó össze, de ez szemben a törvény azon alapvető intézkedésével, hogy minden a törvényhatóság területén fizetett egyenes állami adó számba veendő s hogy a község területén fekvő birtok s azon élvezett jövedelem utáni egyenes állami adó számítandó, nem zárja ki azt, hogy az adókimutatásban elő nem forduló az az adó is figyelembe vétessék, melyre nézve hivatalos hitelességgel és számszerűen igazoltatik, hogy az az illető legtöbb adót fizetőt terheli s hogy az, habár a társulat szolgáltatja is be, de az illető legtöbb adót fizető terhére egyénileg kivetett illetőleg előirt egyenes állami adót képez. Ugyancsak a törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy a névjegyzék hivatalos adókimutatások alapján állítandó össze, következik, hogy az adókimutatásban nem foglalt adónak számba vétele nem magánjellegű, hanem, habár a felek által bemutatott, de csak hivatalos jellegű bizonyiték alapján igényelhető. Kelt a m. kir. közigazgatási biróság általános közigazgatási osztályának 1898. évi május hó 12. napján tartott osztályüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. közigazgatási bíróság általános közigazgatási osztályának 1898. évi május hó 26. napján tartott osztályülésében. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-böl. Csődök : Pilpel Zsigmond e. Érsekujvártt. nyitrai tszék, bej. jul. 28, félsz. aug. 28, csb. Névery Ignác. tmgg. dr. Gramling László — Gyarmathy Gyula e. Pécs, pécsi tszék, bej. jun. 27, félsz. jul. 2. csb. Jobst László, tmgg. dr. Günsberger Samu. — Linszter Ádám e. Gattaja, fehértemplomi tszék, bej. jun. 30, íelsz. jul. 12. csb. Horváth Géza, tmgg. dr. Damián János. -- Hedrich Gotlieb e. Medgyes, erzsébetvárosi tszék. bej. jul. 13, félsz. jul. 30, csb. Koszta Gábor. tmgg. dr. Schmidt József. — Mezei Mór e. Pécs, pécsi tszék, bej. jun. 28. félsz, jul. 6, csb. Peitler Imre, tmgg. Németh Gyula. — Szeligmann Ignác e. Vadkert, erzsébetvárosi tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 30, csb. dr. Haaz Béla. tmg. dr. Abonyi Ignác. — Fábry Béla e. Nyíregyháza, nyíregyházi tszék, bej. aug. 1, félsz. aug. 22, csb. Szabó László, tmgg'. dr. Hoffmann Mór. — Wundrák Ágoston e. Nezsider, győri tszék, bej. jun. 15, félsz. jul. 14, csb. Paoszt János, tmgg. dr. Oesterreicher Béía. — Sághi Pál e. Agárd, szegzárdi tszék, bej. jul. 4. félsz. aug. 1, csb. dr Sonnewrendt Frigyes, tmgg. Geiger Gyula. Hamburger Ignác e Eszék, eszéki tszék, bej. jul. 1, félsz. jul. 13, csb. dr. Tajcsevics Antal tmgg. dr. Klein Moszin. — Berényi Vilmos e. Nagy-Atád, kaposvári tszék, bej. jul. 20, félsz. aug. 6, csb. Gábor Mátyás, tmgg. dr. Márton Gyula. — Scheiber Adolfné e. Gyoma, gyulai tszék. bej. jul. 30, félsz, aug. 30, csb. Balogh Samu. tmgg. dr. Bácsi Lajos. — Frankfurt Miksa e. Miskolc, miskolci tszék. bej. jul. 12, félsz. jul. 27, csb. dr. Kalocsay Kalman, tmgg. dr. Frankfurter Sándor. — Weisz Ignác e Székelyhíd m-varadi tszék, bej. jul. 12, félsz. aug. 30, csb. Geleta Géza. tm^. Dovényi Pál. - Nussbaum Gyula e. Pozsony, pozsonyi tszék, bej. jul. 28, félsz. aug. 29, csb. Würtzler Ödön, tmgg. dr. Ormos Vilmos. Pályázatok: A buziási jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 20. Az egri kir. tszéknél aljegyzői áll. jun. 21. - A segesvári kir. jbiróságnál albirói áll. június 21. — Az aradi tszéknél aljegyzői áll. jun. 20. — A békéscsabai jbiróságnál a 1 b i r ó i áll jun 21 — A vágujhelyi jbiróságnál albirói áll. jun 21. - Az újvidéki tszéknél a 11 e g yzoi all. jun. 21. -'A pestvidéki kir. tszéknél aljegyzői áll. jun. 22. A ráckevei jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 22. - A zombori tszéknél jegyzői all. jun. 22. - A gyulai jbiróságnál albirói áll. jun. 22 A s.-a.-ujhelyi tszéknél jegyzői esetleg a Íj e g y z ő i áll. jun 22A nagy-sinki jbiróságnál albirói áll. jun. 23. - A zombori tszéknél aljegyzői áll. jun. 23. - A marcali jbiróságnál albirói áll. jun ? sz'nérvaraljai jbsagnál jbirói áll. jun. 24. - A kaposvári tszéknél aljegyzői all. ,un. 24. - A karánsebesi tszéknél aljegyzői all. nov. 24. ' 5 3 »»LLA« RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉ*