A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 23. szám - Az igazolatlan előjegyzés törlésének kérdése a györi kir. ítélőtáblán és a kir. Curián

A JOG 183 beadványok száma 395-el, a telekkönyvieké 2,600-al, a sommás telebbezéseké 63-al, a sommás felülvizsgálatoké 38-al, a pécsi kir. járásbíróságnál pedig a polgári beadványoké 2,601-el csökkent. A büntető ügyek forgalma azonban, ugy a kir. Ítélőtáblánál, mint a pécsi kir. törvényszéknél az 1896. évbeliekéhez képest növekedett, és pedig a kir. Ítélőtáblánál 165-el s a pécsi kir. törvényszéknél 7-H-el. Ennek dacára azonban a törvénykezés menetének gyorsasága e téren sem hagy fenn kívánni valót, sőt különösen a pécsi kir. törvényszéknél a büntető törvénykezés akar annak gyorsaságát, akár érdemi szabatosságát tekintsük, örvendetes haladás képét nyújtja. A felekre és ügyvédekre nézve egyaránt hátrányos egy jelenség vár csak még orvoslásra sez a sommás felebbezési tárgyalásokkal kapcsolatos nagyidő pazarlás. A pécsi kir. törvényszék felebbviteli tanácsának önfeláldozó ügybuzgalmát teljes mértékben elismerve és méltányolva, helytelenítenünk kell mégis, hogy az egyes ügyek tárgyalása fél órányi időközökre van beosztva, noha a tapasztalat igazolja, hogy egy-egy felebbezési tárgyalás ennek 3—4 szeresét is igénybe veszi rendszerint, ugy, hogy a tárgyalásra kitűzött 3-ik, -Tik ügyben a felek és ügyvédek délelőtti 10 és yt 11 órától a késő délutáni órákig hiábavaló várakozással kénytelenek az időt eltölteni. Irodalom. A magyar büntető törvénykönyvek. Összeállította dr. S é 1le y Barnabás bpesti kir.alügyész.Budapesten S i n ge,r és Wol fn er kiadása 1898. Ezen zsebkiadásu és így könnyen kezelhető gyűjtemény tartalmazza a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:Vt.-c. a kihágásokról szóló 1879: XL. t.-c. az 1880: XXXVII. életbeléptetési törvényt az 1848: XVIII. t.-cikket a sajtótörvényről, végül a bűnvádi perrendtartást életbeléptető 1897. évi XXXIV. t.-cikket, kiegészítve a vonatkozó más törvényekkel és a m. kir. Curia döntvényeivel. E gyűjtemény igen hasznavehetőnek fog beválni. A bűnügyi nyomozás kézikönyve. Irta Endrődy Géza. Második kiadás. Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1898. Ezen kiváló gyakorlati hasznú könyv dr. Grosz János, gráci cs. k. államügyész ismert munkája nyomán, de szerző saját tapasztalataival kibővítve készült és'a m. kir. csendőrség, a rendőrhatóságok, vizsgálóbirák, kir. ügyészségeknek és általában mindazoknak, kik bűnügyekkel gyakorlatilag hivatásszerűen foglalkoznak, van szánva. Hogy mennyire vált be ezen munka, legjobban mutatja azon körülmény, hogy rövid néhány hónap alatt a második kiadás vált szükségessé. Tudományos igényei a műnek nincsenek, mert szerző kizárólag gyakorlati célokat tűzött ki magának, melyeket el is fog érni, mert a mü könnyen érthető nyelvezeten a bűnügyi nyomozás minden stádiumát ismerteti meg, mindenütt gyakorlati útmutatásokat adva az olvasónak. A jog keletkezése és fejlődése s néhány apróság. Irta Bodnár Zsigmond egyet, magántanár. Budapest Eggenbergerféle könyvkereskedés. Az ismert bölcsész iró ezen füzetében több cikket — melyek már külön megjelentek, — összegyűjtve bocsát közre. A cikkek a legkülönfélébb tartalmúak; ezek elseje dr. Picklernek a jog keletkezéséről és fejlődéséről irt könyvének kritikai ismertetése, mely azon bölcsészeti elmélyedéssel és alapossággal van irva, melyet szerző müveiben már megszoktunk. Vegyesek. A budapesti kir. ítélőtábla mult hó 24-én Vértesy Sándor kir. Ítélőtáblai elnök elnöklete alatt teljes ülést tartott, a melyen a birák közreműködésével a folyó évi szüneti tanács tagjainak számát megállapították, s egyéb folyó ügyeket intéztek el. Ehhez képest a kir. Ítélőtábla szüneti tanácsa következőképen alakíttatott meg: Ju 1 ius 3-tó 1 — Július 30-áig. Elnök: Dr. HéricsTót h János kir. ítélőtáblai tanácselnök. 1. Halmágyi Sándor (büntető', 2. Bakos János (büntető), 3. Türk Szilárd (büntető), 4. Végh József íközpolgári), 5. Csilléry Kálmán (közpolgári), 6. Polyák Gábor (büntető), 7. Szalacsy Zoltán (közpolgári és kereskedelmi váltó-csőd. i J u 1 i u s 30-ától —A u g u s z t u s 28-ig. Elnök: Vavrik Antal királyi ítélőtáblai tanácselnök. 1. Burg Lajos (büntető), 2. Tolnai Antal (büntető), 3. Kossutány Géza i büntető), 4. Koós Emil (közpolgári), 5. V é g h József (közpolgári), 6. Wettstein Gyula (közpolgári és kereskedelmi váltó-csőd), 7. Balonyi Imre (büntető). A budapesti kir. keresk. és váltótörvényszek felebbezési tanácsa a napokban D. 924. számú határozatában a következő érdekes elvi kijelentést tette: A kereskedelmi forgalom általános és helyes felfogása szerint — kivételes körülményektől eltekintve — a jövőben nyújtandó hitel abban a feltevésben igértetik és vétetik igénybe, hogy az adós, mint fenálló kereskedő, lejáratkor kötelezettségének pontosan eleget fog tenni. Máskülönben gondos kereskedő nem adhat hitelt, de tisztességes adós azt igénybe se veheti. Hogyha tehát a hitelezésre meghatározott idő alatt ez az alapfeltétel elesik; ha a viszonyok a szerződés megkötése után olykép alakulnak, hogy a követelés kielégítésére számítani többé nem lehet; főleg ha az, kinek hitelt Ígértek, a más hitelezője javára jogerősen megítélt követelést nem fizeti ki, hanem a végrehajtás elrendelését, foganatosítását s árui összeírását türi: akkor a másik fél nem kötelezhető arra, hogy teljesítsen, midőn az ellenszolgáltatásra irányuló igénye veszélyeztetve van, hanem joggal követelheti, hogy a végrehajtás alatt álló fél, ha az ügylethez ragaszkodik, az ellenszolgáltatást biztosítsa. Ezen jogelv érvényességét nem érinti az, hogy szó szerint törvénybe iktatva nincs. Mert a jóhiszeműség követelménye és a kereskedelmi forgalom természetéből folyó jogelvek alapját és feltételét képezik a törvény minden positiv rendelkezésének és ha külön kodifikálva nem lenne is, irányt adnak az egész jogi életnek és jogi fejlődésnek. Kétségtelen az is, hogy a szóban forgó jogelvet a törvény szentesíti az által, hogy annak következéseit elismeri. így a csőd megnyitása után azeladó, bár az áru elküldésével a teljesítést már megkezdette, mindaddig, mig a tulajdonjog a közadósra nem szállott, az árut visszahozhatja. Igaz ugyan, hogy a tömmeggondnok ilyenkor ragaszkodhatik a teljesítéshez, ámde csak ugy, hogy az ellenszolgáltatás hmiegtartozást képezzen, tehát nemcsak a csődhitelezők követeléseit, hanem a tömeg költségeit is megelőzze. Kimondja továbbá a Btk. W6. §.4. pontja, hogy az a vagyonbukott, a ki, midőn fizetésképtelenségét tudta, vagy tudnia kellett, uj adósságokat csinál, büntetendő cselekményt követ el. A felperes tehát, miután már végrehajtás foganatosíttatott ellene, törvény szerint nem is követelhette, hogy az alperes az áruk szolgáltatásával hozzájáruljon uj adósság keletkezéséhez. És a polgári bíró nem ismerhet el jogosnak egy oly követelést, melynek megvalósítása a büntető törvényekbe ütközik. Jelentéktelen karcolás megsebesitésnek tekintendő-e a párviadalnál? P. István és W. Zoltán párviadalt vívtak egymással. A párbajban P. István mellén 4 nap alatt gyógyuló könnyű testi sérülést kapott, W. Zoltán a jobb kéz kisujján kapott egy karcolást, mely azonban vérzést sem idézett elő. A budapesti törvészék 39,447/97. B. sz. Ítéletében P. Istvánt a Btk. 296. §-a alapján fegyveres kiállás miatt két heti, W. Zoltánt azonban a 298. §. alapján (ellenfelének megsebesitése miatt) három heti államfogházra ítélte. A kir. tábla 1897. november hó 2-án 8,248/97. B. sz. a. ezen bűnügyben következőképen itélt: Tekintve, hogy mindkét vádlott előadása és W. Zoltán orvosának bemondása szerint W. is kapott ujján sértést, melyet önmaga ragasztott be, - s így a párviadal következtében rajta történt ez a testi sértés - bármily jelentéktelen volt is az — a megsebesités fogalma alá vonható; tekintve, hogy a párviadalra kiállást — mint előkészületi cselekményt — ha elállás nem történik, a Btk. 296. §-a már büntetés alá vonja s minthogy a kihívás az elfogadás és a megkezdésre kiállás után — a jelen vádbeli esetben — maga a párviadal is tényleg az ellenfél megsebesitésével végbe ment s így mindkét félre nézve a Btk. 298. §-ban körülirt minősítés jöhet immár csak alkalmazásba, ennélfogva a kir. ítélő tábla P. István vádlottat is a Btk. 296. §-a helyett a Btk. 298. §-a szerint minősülő párviadal vétségében mondja ki bűnösnek, s a reá elsőbiróságilag kimért államfogházbüntetést ily minősítés alapján veszi kiszabottnak, s ezzel a változtatással egyebekben az elsőbiróság neheztelt ítéletét a fentiekkel nem érintett egyéb indokolásánál fogva helybenhagyja. A magyar jogászegyletben az idei cyklusban a következő előadások és viták tartattak: 1897 október 16., 23., 30. Dr. Fodor Ármin, törvényszéki biró: A felülvizsgálatról a polgári eljárásban. Részt vettek a vitában: Tolnai Antal, kir. táblai biró, Pap József, ügyvéd, F a b i n y i Ferencz, curiai biró, Baumgarten Károly, törvényszéki biró, Nagy Dezső, ügyvéd, Reichard Zsigmond, albiró, Kobler Ferenc, fővárosi tiszti ügyész. November 6. Dr. Scháchter Miksa, egyetemi magántanár: Az igazságügyi orvosi tanácsról. November 13. Dr. Szladits Károly, igazságügyminiszteri fogalmazó: A közszerzeményről. November 20., december 4., 27. Dr. Barna Ignác, keresk. akadémiai jogtanár: Az öröklési jog reformkérdéseiről. (I. Az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért. II. A törvényes örökösödés rendje. III. A köteles rész.) Deczember 11. Dr. Engel Aurél, ügyvéd: Közjogunk és az osztrák szükségparagrafus. Részt vettek: Dr. Horváth János, ügyvéd, Dr Concha Győző, egyetemi tanár. Deczember 18. Dr. Kégl János ügyvéd: Az ági öröklésről. Részt vettek: Dr. Barna Ignác, Dr. Schwarz Gusztáv, egyetemi tanár. 1898 január 15. Dr. Barna Ignác: Dr. Schwarz Gusztávnak az ági öröklésről megjelent memorandumáról. Részt vettek: Dr. Enyiczkey Gábor, ügyvéd, Dr. Kégl János. Január 12. Dr. Roth Pál, ügyvéd: A szavatossági kötelezettség szabályozásáról. Január 29. Dr. Rafíay Ferencz albiró: A párbérről. Részt vett: Dr. Timo n Ákos, egyetemi tanár. Február 12. Dr. Horváth János, ügyvéd: A mezőgazdasági munkaviszonyokról. Részt vett: Csemegi Károly. (Elnöki zárbeszéd.) Február 19. Dr. Balog Arnold, ügyvéd: A hitelezők megkárosítására irányuló vagyonátruházásokról. Részt vettek: Kelemen Mór, curiai biró, Székács Ferenc, curiai biró, Dr. Kobler Ferenc, Papp Dávid ügyvéd, Dr. Marton Henrik, ügyvéd, Dr. Vermes Károly, ügyvéd, Dr. P o 1 1 á k Imre, ügyvéd, Dr. V i n c z e Károly, ügyvéd.