A Jog, 1898 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1898 / 21. szám - A bizonyítékok szabad mérlegeléséhez

A JOG 167 kel szemben; — ezt az egyenlőtlenséget volt hivatva a törvényes hitbér más intézményekkel együtt ellensúlyozni. Minthogy mai öröklési jogunk az említett egyenlőtlenséget megszüntette, sőt a nőt több tekintetben a férfi felett előnyben is részesiti, a törvényes hitbér jelzett nivelláló szerepétől is elesett. Ellenben más elbírálás alá kell, hogy essék szerinte az irott hitbér intézményének kérdése Hitbérszerződések (móringolás) az élet- és a joggyakorlat tanúsága szerint ma is gyakoriak; e mellett az irott hitbér nem is ütközik etikai elvekbe, sőt egyik biztositéka a hitvesi megíelelö magatartásnak. Minthogy mai jogunk a <hitbér» szónak határozott törvényes tartalmat tulajdonit, a felek rendszerint beérik és megszokottságnál fogva bizonyára továbbra is beérnék azzal, hogy ügyleti rendelkezésüket pusztán magával a hitbér szóval írják körül, közelebbi meghatározás nélkül, Csak zavarra vezetne ezért, ha a felek által megszokottságnál fogva alattomban értett és már csak azért kifejezetten nem részletezett jogi tartalmat a törvény nem szabályozná. De nem is pótolhatná a hitbért pl. az öröklési szerződés; mert hisz a hitbér célja éppen az, hogy nőt ne csak túlélés, hanem a házasság felbontása esetére is biztosítsa és hogy azt előbbi elhalálozása esetén örökösei is megkaphassák. Minthogy az irott hitbérre vonatkozó rendelkezéseket nézete szerint az életből kiirtani nem lehet és erre számottevő indok különben sincsen, dr. Zsögöd Benő az irott hitbért — lényegileg mai jogunkkal egyezöleg — továbbra is külön intézményként szabályozva fönn kívánja tartani. A bizottság tagjai egyértelmüleg hozzájárultak dr. Zsögöd Benő azon indítványához, hogy a törvényes hitbér mint elavult elejtessék. A bizottság túlnyomó többsége magáévá tette továbbá előadó álláspontját az irott, szerződéses hitbér tekintetében is, azt külön intézményként tartván szabályozandónak a törvénykönyvben az előadó által is felhozott érdek alapján. Csupán dr. Imi ing Konrád és dr. Kováts Gyula ellenezték ezt, mint szükségtelent, a mennyiben nézetük szerint teljesen elegendő, ha a házassági szerződésekről szóló fejezetbe vétetnek fel egyes magyarázati jellegű szabályok. Nyilt kérdések és feleletek. A bizonyítékok szabad mérlegeléséhez. Az egyik felem azzal a megnyugtatással jött az irodámba, hogy ő a kötelezvényt, mely ezen záradékkal van ellátva : «Kiegyenlittetett,* visszakapta, és ugyanazon követelést most már rajta megvenni nem lehet. Pedig dehogy nem. Megnéztem az iratait, és láttam, hogy az újvidéki kir járásbíróság egy áruszállítási kötés alapján őt 100 frt tőke és járulékában makacsságból elmarasztalta azért, mert a tárgyalásra meg nem jelent. Megjegyzem, hogy a kereset csak 24 írt tőke és jár. iránt lett megindítva, és felperes képviselője utólag egy kérvénynyel a kereseti kérelmét 100 frt tőkére felemelte, a nélkül, hogy ezen felemelésről alperes a tárgyalás előtt értesítve lett. Alperes tehát, mikor a 24 frt keresetet kézhez vette, fogta magát, elment a felperesi képviselőhöz és a 24 frt tőkét járulékaival együtt kifizetvén az eredeti kötést, melyre felperesi képviselő ezen záradékot: <kiegyenlittetett» feljegyezte, visszakapta, és azon hiszemten tért haza, hogy most már a tárgyalásra nem iíoll megjelennie, mert a követelést kifizette. O ugyanis, mint előbb emiitettem, nem tudta azt, hogy a kereset 100 frtra van felemelve, és hogy a védelemre szorult tehát egészen megvolt lepve, midőn a 100 frt tőke és jár.-ról szólló makacssági Ítéletet megkapta, és hozzám fordult, hogy a baján segítsek. Az ítéletet megfelebbeztem, de mivel makacssági itélet ellen szóbeli felebbezési tárgyalásnak helye nincs, az újvidéki kir. tszék mint felebbviteli biróság az iratokból nyilvános előadás utján ítélkezvén, az e. b. ítéletet helyben hagyta. Felperes azonban már az e. b. itélet alapján sietett a végrehajtással, minek folytán végrehajtás megszüntetési keresetet adtam be, melyhez, a felperestől visszakapott kötést és a rajta levő nyugtát csatolván, bizton reméltem, hogy most már felem baján segitve és a végrehajtás megszüntetve lesz, annál inkább, mert a tárgyaláson a 24 frt és 100 frt követeléseknek azonosságát beigazoltam. Csalódtam azonban; mert az újvidéki kir. járásbíróság a végrehajtás megszüntetési keresetnek helyt nem adott, sőt ítéletét az újvidéki kir. tszék, mint felebbviteli biróság is jóváhagyván, a felemnek most már más nem maradt hátra, mint fizetés, mert tekintettel a per tárgyára felülvizsgálati kérelemmel nem élhetett. Ezen tényállás után a következő kérdések merülneK fel: 1. Helyes volt-e az újvidéki kir. járásbíróságnak azon Ítélete, melylyel az én felemelt 100 frt tőke és jár.-ban makacsságból elmarasztalta, mikor az én felem a keresetet 100 frt tőke iránt kézhez nem kapta ? ő csak 24 frt tőke iránti keresetet kapta meg, melynek tárgyalására nem volt szükség megjelennie, mert ezen kereseti követelést tárgyalás előtt kifizette. 2. Helyes volt-e az újvidéki kir. tszéknek II. fokú helyben hagyó ítélete, midőn az 1893. 18. t.-c. 128. §. 1. pontja értelmében a makacssági itélet ellen felebbezésnek helye van akkor, mikor mulasztás esete fen nem forog ? Hogy pedig jelen esetben felem mulasztást nem követett el, mert nem tudta, hogy 100 frt tőke iránt van perelve, az napnál világosabb. 3. Helyes volt-e továbbá az újvidéki kir. járásbiróságnak azon Ítélete, melylyel a végrehajtást meg nem szüntette, holott én az eredeti kötést és a nyugtát produkáltam, beigazolván egyúttal, hogy a 24 frt és 100 frt követelések azonosak ? És helyes volt-e az újvidéki kir. tszéknek mint felebbviteli bíróságnak Ítélete, melylyel az elsőfokú ítéletet azon indokból hagyta helyben, mert beigazoltatott, hogy alperes a kereseti követelésre csak 24 frt tőkét fizetett ? 4. Ha már a 24 frt tőkének megfizetését a felebbviteli biróság beigazoltnak találta, hogyan lehetett a felemet mégis a 100 frt tőkében elmarasztalni, a nélkül, hogy a 24 frt tőke betudassék ? 5. Végre a bizonyítékok szabad mérlegelése terjedhet-e annyira, hogy a biró a producált kiegyenlítési nyugtához, melynek valódisága nem tagadtatott, kötve nincs ? Mindezen kérdések iránt szeretném más kartársaknak a véleményét is meghallgatni, és ez okból az esetet a nyilvánosság elé bocsájtván, rendkívüli tudásszomjjal és érdeklődéssel lesem a válaszokat, mert lehet, hogy én is tévedtem — tévedni pedig emberi dolog. Jovanovicst György ügyvéd Ó-Becsén. Vegyesek. Az ügyvédi kar történeti kiállítását az ezredéves kiállítás juryje a milenniumi nagy éremmel tüntette ki. A kereskedelmi minister az erről szóló oklevelet és érmet közelebb küldötte meg a budapesti ügyvédi kamarának, mely azokról kitűnően sikerült facsimiléket készittefett és megküldte a kiállításban résztvett ügyvédi kamaráknak. A kiállításban a debreceni és kolozsvári kivételével az ország minden kamarája résztvett. A távolmaradt két kamara anyagi viszonyai miatt tartózkodott a közreműködéstől. Hasonnevű ügyvédek számosan vannak a fővárosban, minek következtében a bírósági határozatok kézbesítésénél többrendbeli zavarok merültek fel, a mi nemcsak a felek és ügyvédek, hanem a hatóságok ügymenetére is káros kihatással van. A budapesti ügyvédi kamara legközelebb tartott választmányi ülésében e kér- //^r^p">s\ déssel foglalkozván, elhatározta, hogy a kamara területén levő /J^V_!^\ > összes bíróságokhoz és hatóságokhoz körlevelet intéz, melyben intéz-/-of •. rri kedést kér arra nézve, hogy a kézbesítendő ügydarabokon az^ :^l j ügyvéd neve mellé annak pontos lakcíme is kitétessék. Ily módon K^y^~^p^ a téves kézbesítések kikerülhetők lesznek. A körlevél már szét is küldetett. A budapesti ügyvédi kamara a polgári perrendtartás tervezetének megbirálására egy választmányi és válaszmányon kivüli kamarai tagokból álló 15 tagu vegyes bizottságot küldött ki. E bizottság több hónapi munkálkodás után jelentésével elkészült melyet a bizottság elnöke Dr. Králik Lajos legközelebb mutatott be a kamara választmányának. A jelentést a választmány tárgyalás alá veszi s azt a szükséghez képest egy e célból összehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. A magyar jogászegyesület f. hó 14-én tartott ülésén Horváth János dr. királyi alügyész tartott fölolvasást a szankció pragmatika lényege és helyzetéről a magyar közjogban. A fölolvasó kiinduló pontja az a történelmi alap volt, melyen Deák Ferenc is állott, hogy a szankció pragmatika szerződés a nemzet s az uralkodóház, más oldalról az osztrák örökös tartományok között. Továbbá, hogy Magyarország a szankció pragmatikát nem hausgesetz-másolatának tartja, hanem alaptörvénynek az 1,723. I., II., III. t.-c.-be beiktatva, de ebben egyszersmind oly alapot lát jogai garantirozása tekintetében, minő garanciához 1222 óta nem jutott A szankció pragmatika a múltra nézvejogelismerés, a jövőre nézve pedig jogalap. A fölolvasó e tételeket a magyar nemzeti élet mindennemű nyilvánulásaiból 1740-től kezdve a mai napig fölhozott nagyszámú adatokkal igazoltass rámutatott arra, hogy a szankció pragmatikában foglalt alapeszméket a szokásnak nálunk törvényt alkotó hatalma emelte ama polcra, melyen azok a nemzet jogi meggyőződésében ma is élnek. Rámutatott a fölolvasó arra is, hogy az ujabb és bölcseleti alapon álló jogászaink tantételeiket a német-osztrák publicistáktól veszik át, a kik ezzel épp a magyar közjog integritását igyekeznek dementálni. A fölolvasás után hosszabb vita indult meg, melyben Márkus Dezső dr, Pollner Ödön dr. és Concha Győző dr. vettek részt. A budapesti kir ítélőtábla ügyforgalmi kimutatása ápr. hó vegén. Polgári ügy elintézésre várt 6,106, elintézetien maradt 1,699. Büntetőügy elintézésrevárt6,915, elintézetlen maradt 1,227. A Magyar Jogászegylet f. hó 22-én (vasárnap) d. e, 10 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (Szemere utca 10.) évi rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Az igazgató választmány évi jelentése: 2. az igazgató választmány indítványa Csemegi Károlynak tiszteletbeli elnökké választása iránt; 3. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadásairól és az egylet vagyonáról; 4. három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 5. a legközelebbi év költségvetésének megállapítása; 6. a tagsági dij megállapítása; 7. az igazgató választmány választása; 8. eshetőleg az alapszabályok változtatása; 9. egyéb indítványok.